Pénzcentrum • 2026. november 3. 19:02
Magyarország a hatodik helyen szerepel az orvoslátogatások gyakoriságát vizsgáló, negyven országot összehasonlító rangsorban: hazánkban egy lakosra évente átlagosan tíz személyes konzultáció jut. Dél-Koreában ennél is gyakrabban fordulnak orvoshoz az állampolgárok, míg Svédországban mindössze két alkalmat mutat a statisztika.
A Visual Capitalist az OECD egészségügyi statisztikái alapján negyven országot rangsorolt az egy lakosra jutó éves személyes orvosi konzultációk szerint. Az összeállítás a háziorvosi és a szakorvosi találkozásokat egyaránt figyelembe veszi, országonként a legutolsó elérhető adatokkal dolgozik, az értékeket pedig egész számra kerekítve közli.
Azt, hogy milyen gyakran fordulunk orvoshoz, számos tényező befolyásolja: a lakosság egészségi állapota mellett az ellátás megszervezése, a betegek által fizetendő költségek és az egészségügyi dolgozók közötti feladatmegosztás is. Emiatt az egy főre jutó vizsgálatok száma önmagában nem mutatja meg, mennyire eredményes egy ország egészségügyi ellátása.
Dél-Koreában átlagosan több mint havonta járnak orvoshoz
A rangsort Dél-Korea vezeti, ahol egy lakosra évente átlagosan 18 orvosi konzultáció jut. Ez nagyjából háromhetente egy találkozást jelent. Japánban és Törökországban 12 alkalmat mutat az összesítés, miközben az Egyesült Államokban mindössze négyet.
Dél-Koreában azért is lehet ilyen magas a szám, mert az orvosokat jellemzően az elvégzett szolgáltatások alapján fizetik. A rövid konzultációk lehetővé teszik, hogy több beteget fogadjanak, és az OECD szerint a legtöbben akár előzetes időpont nélkül is még aznap alapellátáshoz juthatnak.
Törökországban különösen nagy változás történt az utóbbi időben: az egy főre jutó éves orvoslátogatások száma a 2000-ben tapasztalt háromról tizenkettőre emelkedett 2024-re. Ebben az egészségügyi rendszer átalakítása, a teljesítményhez kötött díjazás és az általános egészségbiztosítás bevezetése is szerepet játszott.
Magyarország a hatodik, mégis sokan halogatják a kivizsgálásokat
Magyarországon évente átlagosan tíz személyes orvosi konzultáció jut egy lakosra, ezzel a hatodik helyen szerepelünk az összeállításban. A gyakori orvoslátogatás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden panasszal időben szakemberhez fordulunk, vagy rendszeresen részt veszünk a megelőzést szolgáló szűrővizsgálatokon.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Eurostat 2024-es adatai szerint Magyarországon az 50–69 éves nők mindössze 27,2 százaléka vett részt mammográfiás emlőszűrésen a megelőző két évben. Ez volt a legalacsonyabb arány az elérhető adatokkal rendelkező uniós országok között, miközben Dániában, Svédországban és Finnországban egyaránt meghaladta a 81 százalékot.
A szűrések háttérbe szorulását a magánellátók tapasztalatai is jelzik. A Pénzcentrumnak korábban nyilatkozó magánklinikák szerint a nők tudatosabban járnak szűrővizsgálatokra, míg a férfiak sokszor csak konkrét panaszokkal jelentkeznek, vagy partnerük foglal nekik időpontot. Különösen azok a vizsgálatok maradhatnak el, amelyekhez félelmek és tévhitek kapcsolódnak, vagy amelyeket a páciensek kellemetlennek, fájdalmasnak gondolnak. Ilyen a gyomor- és béltükrözés, de a nőgyógyászati és urológiai vizsgálatokkal kapcsolatban is tapasztalnak fenntartásokat a szolgáltatók.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A már jelentkező panaszok kivizsgálását is sokan elhalasztják. A Global Assistance Magyar Háztartási Kockázati és Assistance Indexe szerint a magyar felnőttek 65 százalékával előfordult az elmúlt két évben, hogy nem járt utána valamilyen egészségügyi problémájának, vagy halogatta a kivizsgálását. A 18–29 évesek körében 76 százalékos volt ez az arány.
A halasztás okai között a teljes mintában 22 százalék említette a magánellátás magas árát, 15 százalék a hosszú várólistát, 10 százalék pedig az adott szakterületen elérhető orvos hiányát. Az elmúlt két évben szakorvoshoz fordulók 26 százaléka egy hónapnál, 10 százaléka három hónapnál is tovább várt a vizsgálatra. Az ellátáshoz jutás a munkából is időt vesz el: a válaszadók 47 százaléka az előző évben legalább egy nap szabadságot használt fel arra, hogy saját maga vagy valamelyik családtagja orvoshoz jusson.
Ez állhat az alacsonyabb számok mögött
Svédországban és Finnországban az ápolók, illetve más egészségügyi szakemberek nagyobb szerepet vállalnak az alapellátásban. Krónikus betegségek gondozását és kisebb egészségügyi problémák ellátását is végezhetik, így kevesebb esetben szükséges közvetlenül orvoshoz fordulni. A svéd orvosi konzultációk emiatt inkább a súlyosabb, összetettebb esetekre összpontosulnak.
A finanszírozás szintén számít. Az egyes szolgáltatások után fizető rendszerekben általában több konzultációt regisztrálnak, mint ott, ahol az orvosok elsősorban munkabért vagy a hozzájuk tartozó betegek után meghatározott összeget kapnak. Az Egyesült Államok ugyanakkor kivétel: ott a betegek által viselt magas költségek is visszafoghatják az orvoshoz fordulást.
A telefonos konzultációk és az elszámolás is módosítják a képet
Az összehasonlítás további korlátja, hogy a távoli konzultációk a legtöbb ország személyes találkozásokat mérő adatában nem szerepelnek. Svédországban, Dániában, Észtországban és Portugáliában 2023-ban az orvosi konzultációk több mint negyede távolról zajlott, így a személyes vizitek száma az összes orvosi kapcsolatnak csak egy részét mutatja.
Németországban más módszertani eltérésre is figyelni kell: az adat az elszámolási szabályok szerinti kezelési eseteket méri. Egy három hónapos időszakban az adott orvosnál csak az első kapcsolat számít új esetnek, akkor is, ha a beteg többször visszatér. A közölt érték ezért alacsonyabb lehet a tényleges találkozások számánál.