Pénzcentrum • 2026. március 5. 09:13
A Gazdasági Versenyhivatal egy hónapon belül két alkalommal is a gyógyszerpiacra fókuszált: 105 millió forintos bírságot szabott ki a Normaflore probiotikumok forgalmazójára megtévesztő reklámállítások miatt, és ágazati vizsgálatot indított a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók piacán, ahol egyes nagy szereplőknél versenykorlátozó magatartást és erőfölénnyel való visszaélést gyanít.
A tegnapi nap folyamán beszámoltunk róla, hogy a GVH versenyfelügyeleti eljárása során megállapította, hogy a Norfmaflore-t forgalmazó Opella több állításával is jogsértést követett el, mert nem az engedélyezett alkalmazási előírások alapján mutatta be a termékeit. Ennek apropóján a Telex bővebben utánajárt a magyar gyógyszerpiac visszásságainak - említve a GVH által már feltárt ügyet is.
Mint írják, a magyar gyógyszerpiac az elmúlt öt évben átlagosan évi 9,1 százalékkal bővült, értéke 2025-re elérte a 3,8 milliárd eurót – derül ki a Pharmindex adataiból. A piac mintegy háromnegyedét a közvetlen lakossági vásárlások adják, a fennmaradó részt a kórházi és egyéb intézményi beszerzések. A növekedést döntően az áremelkedés hajtja, miközben az eladott dobozok száma lényegében stagnál.
Ezt jól érzékelteti, hogy a KSH adatai szerint 2020 és 2025 között jelentősen drágultak a vény nélkül kapható gyógyszerek. Egyes népszerű készítmények – például megfázás elleni szerek, orrspray-k, fájdalomcsillapítók – esetében a drágulás mértéke elérte a 40–50 százalékot. A vény nélküli piacon a felső légúti megbetegedésekre szánt készítmények, a fájdalomcsillapítók és a vitaminok teszik ki a legnagyobb hányadot.
A GVH-ügy tükrében a lap piaci forrásainál érdeklődött, akik a következőket hangsúlyozták:
Fogyasztóvédelmi szempontból kifejezetten indokolt, hogy a gyógyszer- és élelmiszerpiacon a hatóság szigorúan járjon el. Ezekben a szegmensekben különösen fontos, hogy a gyártói állítások igazoltak és megalapozottak legyenek, a fogyasztókat pedig ne vezessék félre túlzó vagy hamis ígéretekkel. Az ilyen tömegtermékek megvásárlására a vevők jellemzően kevés időt fordítanak, ezért tilos a néhány másodperces reklámokban olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek félrevezető képzettársításokat kelthetnek.
Átfogó ágazati vizsgálat a vény nélküli piacon
A másik, jelenleg is folyamatban lévő ügy jóval összetettebb. A GVH átfogó ágazati vizsgálatot indított a vény nélkül kapható gyógyszerek piacán. Az eljárásban érintett a Phoenix Pharma Zrt. gyógyszer-nagykereskedő, a Benu Magyarország Zrt. patikahálózat-üzemeltető, továbbá több gyógyszercég is, köztük az Opella, a Sanofi-Aventis Zrt. és a Haleon Hungary Kft.
A vizsgálat két fő szálon fut. Az egyik fókuszában a patikai polckép kialakítása áll – vagyis az, amit a fogyasztó a gyógyszerész mögött lát –, különös tekintettel a népszerű vény nélküli fájdalomcsillapítókra. A gyanú szerint a gyógyszer-nagykereskedők olyan patikai együttműködési rendszert hoztak létre, amely korlátozhatta a versenyt: kiszoríthatták a kiskereskedelmi forgalomból más gyártók és forgalmazók – esetleg kedvezőbb árú, azonos hatóanyagú – készítményeit.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A másik eljárási szál azt vizsgálja, hogy a Phoenix Pharmához és a Benu Magyarországhoz köthető patikák – amelyek országszerte több mint száz településen egyedüliként vannak jelen – nem szorítottak-e ki más gyógyszer-nagykereskedőket a helyi piacokról. Ezeken a településeken a két vállalat a hozzájuk köthető patikák működésének számos elemét – a beszerzést, az akciókat, az arculatot – jelentős mértékben meghatározza. A GVH szerint az erőfölénnyel való visszaélés a fogyasztók számára magasabb árakhoz vezethet.
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke szerint a vizsgálatok célja a magyar fogyasztók védelme a drágulással szemben, valamint annak ellenőrzése, hogy a polckép- és termékelhelyezési gyakorlat korlátozza-e a versenyt.
A versenypiaci szakértő úgy látja, hogy az ágazati vizsgálat klasszikus versenyjogi (antitröszt) jellegű, üzenete pedig egyértelmű: a vertikális integráció nem mehet a fogyasztók kárára. A piaci szereplőknek lehet legitim okuk arra, hogy a vertikum több pontján együttműködjenek – akár gyártók és nagykereskedők, akár patikahálózatok és nagykereskedők között –, de ennek nem lehet célja a fogyasztók számára hátrányos piacszűkítés vagy versenykorlátozás.
Ugyanakkor ez "vékony jég": önmagában indokolt lehet, hogy egy patika a magasabb árrésű terméket helyezi szemmagasságba, hiszen ez az üzleti érdeke, és a fogyasztó sem szívesen hajol le vagy ágaskodik a polc előtt. Arra viszont ügyelni kell, hogy a vásárló a kedvezőbb árú kínálatról is tájékozódhasson – vagyis a fogyasztónak tudnia kell, ha ugyanazzal a hatóanyaggal létezik jóval olcsóbb alternatíva is.
A versenyjog alapelve, hogy a fogyasztót a vásárlási döntés teljes folyamata során végig védi a jogszabályi környezet. Egy patika tehát nem hivatkozhat arra védekezésként, hogy a vevő tájékozódhatott volna, ha elolvassa a részletes betegtájékoztatót vagy megkérdezi a gyógyszerészt. A hatóság célja, hogy a döntési folyamat minden szakaszában pontos és egyértelmű tájékoztatás érje a fogyasztót. Az azonban egy ágazati vizsgálat bejelentésének szakaszában még nem ítélhető meg, mennyire megalapozott a GVH gyanúja.