Pénzcentrum • 2025. október 14. 19:41
A demográfiai változások jelentősen átalakítják a nagyszülők szerepét a családokban, mivel az idősödő társadalom és a csökkenő születési ráták új kihívásokat teremtenek a generációk közötti kapcsolatokban.
Egyre több család kerül olyan helyzetbe, ahol egyszerre kell gondoskodni gyermekekről és idős családtagokról. Ezt a jelenséget gyakran "szendvics-generációnak" nevezik, amelynek tagjai kettős gondozói szerepet töltenek be.
A Max Planck Demográfiai Kutatóintézet nemrég közzétett tanulmánya szerint a családi hálózatok mérete világszerte csökkenni fog. Míg 1965-ben egy 65 éves nőnek átlagosan 41 élő rokona volt, addig 2095-re ez a szám várhatóan 25-re csökken. Ennek fő okai a késleltetett gyermekvállalás és a csökkenő termékenységi ráták - írja a Huffpost.
A kutatók azt is megállapították, hogy a családok szerkezete "vertikálisabbá" válik: kevesebb oldalági rokon (testvér, unokatestvér) lesz, miközben a hosszabb élettartam miatt több generáció él majd egy időben. Az északi országokban hamarosan 100% lesz annak valószínűsége, hogy egy újszülöttnek élő nagyszülője van, Európában pedig egyre gyakoribb lesz, hogy akár hat élő dédszülővel is rendelkeznek a babák.
A generációk közötti növekvő korkülönbség azt eredményezi, hogy az emberek idősebb korban válnak nagyszülőkké. Bár a hosszabb élettartam lehetővé teszi, hogy megismerjék unokáikat és dédunokáikat, nagyobb valószínűséggel lesznek már törékenyek vagy fogyatékkal élők ebben az időszakban.
Ellen Carbonell, a Rush Egyetem szociális munka professzora szerint a nagyszülők szerepe az USA-ban idővel megváltozott. A hagyományos szerepek mellett (családi történetek őrzője, szeretet és bölcsesség forrása) ma már gyakrabban vállalnak rendszeres gyermekgondozói feladatokat is.
Az idősebb nagyszülők előnye lehet, hogy nyugdíjasként több időt és rugalmasságot tudnak biztosítani unokáiknak. Ugyanakkor az idősebb kor egészségügyi problémákkal és anyagi bizonytalansággal is járhat, ami további terhet róhat a családra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A demográfiai változások társadalmi következményei is jelentősek. Mivel kevesebb rokon lesz egy-egy generációban, a gondozási feladatok kisebb számú emberre hárulnak, növelve felelősségüket. Ez azt is jelenti, hogy több család fordul majd állami és magánintézményekhez a gondozás biztosításáért.
A gondozói munka, legyen szó gyermekekről vagy idősekről, gyakran a nőkre hárul, akik emiatt kieshetnek a munkaerőpiacról, elveszítve a rangidősséget és a nyugdíjjárulékokat. A fizetett gondozók szintén többnyire nők, gyakran bevándorlók, akik alacsony fizetésért dolgoznak, ami magas fluktuációhoz vezet.
A jelenlegi rendszer törékeny, és a növekvő élettartam és csökkenő születési arányok tovább fokozzák a stresszt. Az Egyesült Államoknak nincs átfogó hosszú távú gondozási rendszere, különösen az idősek számára, ami sürgős megoldást igényel az öregedő társadalomban.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!