Veszélyes darázs fajták Magyarországon: itt vannak a leggyakoribb darazsak fajtái képekkel

Cikkünkben hasznos tudnivalókat és érdekességeket ismertetünk azzal kapcsolatban, hogy milyen darazsak vannak Magyarországon. Mi mindent érdemes tudni a lódarázs, az új, invazív ázsiai darázs, a békés óriás tőrös darázs, a német darázs vagy a lopódarázs életéről? Miért különleges a szöcskeölő darázs, a pompás fémdarázs vagy a szamuráj darázs? Miben különbözik a földi darázs és a fali darazsak, milyen veszélyes óriás darázs fajták leselkednek ránk a természetben? Tényleg tartanunk kell tőlük? Hogy nézhet ki egy darázsfészek, mekkora a darázs királynő és mi a teendő darázsszúrás allergia esetén?

A darázsfajok összehasonlítása: milyen darazsak vannak Magyarországon?

A „darázs” kifejezés alatt a legtöbbünknek a tipikusnak mondható, 1,5-2 cm-es, jól fejlett rágójú, fekete-sárga csíkos potrohú rovarok jutnak eszünkbe, akik nem restellnek használni a fullánkjukat, ha úgy tartja kedvük. Bár hosszasan részletezhetnénk, hogy rendszertani szempontból melyik darázsfajok hová tartoznak, laikusként bőven elég annyit tudnunk róluk, hogy a szóban forgó élőlények a redősszárnyú darazsak népes családjának a tagjai. A legegyszerűbb lebontás szerint megkülönböztethetünk közöttük magányos darazsakat, illetve társas darazsakat – azonban míg az előbbiek ártalmatlan élőlények, utóbbiak sok kellemetlenséget tudnak okozni, különösen a nyár végi darázsinvázió idején.

Magyarországon körülbelül 9000 darázsfaj él, ebből - most már az ázsiai lódarazsat is beleszámítva – 21 társas darázsfajjal számolhatunk. Ezek között 5-6 olyan fajt tartunk számon, amelyek az emberi épületek, települések közelében is gyakoriak

– ismertette Dr. Vas Zoltán.

Cikkünkben a következő veszélyes darázsfajokra fogunk kitérni:

• a német darázs,
• a kecskedarázs,
• a déli papírdarázs
• a padlásdarázs,
• és az európai lódarázs, illetve a jövevény ázsiai lódarázs.

A fenti társas darazsakon felül a magányos darazsakra is kitérünk - ezeknek egy része védett, azaz nincs ételme és nem is szabad őket elpusztítani. A védett darazsak közé soroljuk a következő élőlényeket, természetvédelmi értékükkel együtt:

• pompás fémdarázs (5 000 Ft),
• pompás útonállódarázs (5 000 Ft),
• szöcskeölő darázs (5 000 Ft),
• óriás tőrös darázs (50 000 Ft),
• nagy smaragdfémdarázs (10 000 Ft).

Ártalmatlan, magányos darázsfajok: vigyázz rájuk, ne bántsd őket!

Ha figyelmesen megvizsgáljuk a virágzó növényeken döngicsélő rovarokat, gyakran találkozunk köztük különféle magányos darazsakkal – ilyen például lopódarázs vagy az óriás tőrösdarázs. Ilyenkor sokan óhatatlanul arra gondolunk, hogy vajon képesek-e megcsípni minket ezek a rovarok, van-e okunk az aggodalomra, ha velük találkozunk és hirtelen pánikba esünk, akár hessegetni kezdjük őket.

Meg tudnak szúrni, de még így sem fogják megtenni. Hacsak valaki nem fogja meg őket kézzel vagy nem ül rájuk véletlenül, akkor ezek a rovarok semmilyen esetben sem fognak rátámadni

- árulta el a darázsszakértő.

A magányos darazsak – ahogy a nevükből is kiderül -, nem a jól megszokott sejtes darázsfészkekben élnek, helyette gyakran sárból, agyagból vagy növényi részekből formázott ivadékbölcsőkbe petéznek, amelyekbe más rovarokat hordanak és falaznak be, hogy kikelésük után a lárváik azokkal táplálkozhassanak. A magányos darázsfajok között több parazitoid fajtával is találkozhatunk, akik petéjüket egy-egy megbénított lárván, petén vagy rovaron hagyják (méretüktől függően más-más a táplálékállat), amelybe a kikelő darázslárva berágja magát, annak testében fejlődik ki. A magányos darázs fajták esetében – klasszikus darázsfészek híján - nincs a hagyományos értelemben vett darázs királynő sem.

Óriás tőrös darázs

Bár ez a nagy darázs megjelenésében hasonlít a rettegett lódarázsra, ez a békés óriás darázs biztosan nem fog bántani senkit. Az óriás tőrösdarázs nagyobb és szőrösebb, mint az ismert lódarázs: a nőstények akár a 4 cm-es testhosszt is elérhetik, fejük narancssárga, potrohuk fekete-citromsárga. Kártevőölő, virágporgyűjtő parazitoid darázsfajként működése hasznos a természetnek, azonban májusi rajzásuk ijesztő lehet annak, aki nem ismeri fel a fajtájukat.

Érdekesség: sokan hajlamosak nagy, fekete darázsnak nézni a kék fadongót is, Európa legnagyobb testű, magányosan élő méhfaját. A kék fadongónak is van fullánkja, a mérge allergiát okozhat, azonban félelmetes megjelenése ellenére szinte sohasem támad emberre.

Fémdarazsak: pompás fémdarázs és társai

A pompás fémdarázs és más fémdarazsak nem tartoznak az óriás darázs fajták közé, sőt, még csak nem is emlékeztetnek darázsra: könnyen színes, ragyogó, fémes fényű legyeknek nézhetjük őket, akik a virágok között foglalatoskodnak. A pompás fémdarázs és a nagy smaragdfémdarázs is a fullánkosdarázs-alkatúak közé tartozik, mindketten ártalmatlan és védett darázs fajták.

Szöcskeölő darázs

Szintén a veszélytelen darázs fajok egyike a szöcskeölő darázs, ami a kaparódarazsak egyik képviselője; nevét kedvelt zsákmányállatáról, a szöcskéről kapta. Többnyire magányosan élő, ártalmatlan darázsfaj, fészke primitív, növényi részekből vagy sárból áll. Ha a lárva eleget evett, palack formájú gubót sző maga köré, majd többszöri vedlést követően ebben alakul át. Barnás potrohától eltekintve fekete darázs, fenti rokonaihoz hasonlóan virágporral táplálkozik, lárváit pedig megbénított rovarokkal táplálja.

Lopódarázs fajták

A lopódarazsak azok a rovarok, amelyek látványos kis sárfészkeiket tapasztgatják akár a redőnyökre, akár bent a lakásban, a szekrények mögé – az elnevezés onnan ered, hogy lopótökszerű potrohuk van. Gyakran – hibásan – fazekasdarazsaknak hívják őket, azonban a fazekasdarazsak a lopódarazsakkal ellentétben picik, feketék, ráadásul a nálunk élő, európai fajok csak minimálisan, számunkra nem feltűnően (csak az ivadékbölcsők belsejében) „fazekaskodnak”

- hívja fel a figyelmet a Dr. Vas Zoltán arra, hogy fordítási hibából eredően gyakran összemossák a lopódarázs fogalmát a fazekas darázséval. A „fazekas darázs” is egy létező kategória, azonban a kifejezés egy teljesen más darázscsoportra utal.

Bár sokan megborzonganak a lopódarázs fajok láttán, szintén ártalmatlan rovarokról van szó, amelyek bár nem védettek, teljesen indokolatlan bántani őket. A lopódarazsak fajtájuktól függően változatos méretű, hosszúkás, karcsú testű darázsfajok, könnyű őket felismerni nyélen ülő potrohukról. A lopódarázs a fészkébe szúrásával megbénított rovarokat, pókokat hord, rátojja a petéjét, végül egy vékony agyagréteggel befalazza őket. Érdekesség, hogy az anyadarazsak tudják, milyen nemű petét raknak, ezért a termetesebb nőstény példányoknak rendszerint több élelmet biztosítanak, mint a hímeknek.

Betelepülő ázsiai darázs: az aprócska szamuráj darázs

A magyarországi darázs fajták egy speciális kategóriáját képezi a szamuráj darázs, ami az elmúlt évek során Ázsiából települt be Európába (Magyarországon egyelőre kevésbé elterjedt), Amerikába és Dél-Amerikába is. Az aprócska, mindössze 1-2 mm nagyságú, fekete-narancssárga rovar a parazitoid darázsfajok közé tartozik, az ázsiai márványpoloska természetes ellenségeként jelenleg is aktívan kutatják, hogyan lehet őket a poloskák elleni biológiai védekezésre használni. Az emberre nem veszélyes szamuráj darázs a poloska petéjébe rakja a sajátját, a darázslárva felfalja a poloskáét, majd helyette kel ki a tojásból.

A veszélyes darazsak fajtái képekkel: milyen darazsak vannak Magyarországon?

Így, hogy megismertük a szelíd, az emberre nézve teljesen ártalmatlan gyakori darázs fajtákat, térjünk ki bővebben arra is, hogy melyek azok a magyarországi darázsfajok, amelyekkel viszont vigyázni kell, mert agresszívek lehetnek. Nos, a gondot tipikusan a fészküket agresszívan védelmező társas darazsak okozzák, akik lehetnek fali darazsak vagy földi darazsak is, attól függően, hová sikerült fészket építeniük.

A darazsak közeli rokonaikhoz, a hangyákhoz és a méhekhez hasonlóan a darázs királynő szolgálatában élik mozgalmas életüket. A megtermékenyített darázs királynő képes az áttelelésre: ő egyedül kezd hozzá a darázsfészek építéséhez a tavaszi hónapokban. Az első dolgozókat a darázs királynő saját maga neveli fel, ezt követően azonban – bár a petéket továbbra is ő rakja -, utódjai átveszik tőle a feladatot. Mivel a folyamatos utánpótlás érdekében egyre több és több dolgozóra van szükség a darázsfészek fenntartásához és a lárvák gondozásához, a nyár végére egy-egy jól megtermett darázsfészekben akár több száz, sőt, több ezer dolgozó is működhet.

A hazai darazsak közül a legtemperamentumosabbak egyértelműen a német darázs, azaz a Vespula germanica és a kecskedarázs, a Vespula vulgaris - a szúrások nagyrésze az ő számlájukra írható. Szintén gyakori a déli papírdarázs és a padlásdarázs is, az ötödik, emberek közelében is gyakran előforduló faj pedig az európai lódarázs. Megnevezhetünk továbbá egy hatodik fajt is, ami az előzőknél már jóval ritkább, de néha előfordul: ez a szász darázs

- ismertette a kutató az ember közelében is gyakran előforduló fajokat.

A rettegett európai lódarázs

Európa legnagyobb őshonos darázsfajtája a lódarázs: az impozáns, félelmet keltő nagy darázs potroha sárga-fekete mintázatú, a tor és az ízelt lábai pedig sötétbarna és fekete színűek. Mintás fejükön figyelemfelkeltő, erős rágókat figyelhetünk meg, a potroh végén visszahúzható fullánk helyezkedik el, amivel rokonaihoz hasonlóan többször is képes szúrni. A lódarázs dolgozók mérete kb. 2,5 cm, a lódarázs királynő viszont náluk is termetesebb, akár 3,5 cm hosszúságúra is megnőhet. A lódarázsfészek alakja jellegzetes, kürtős elrendezésű, belül sejtes szerkezetű. A kutatót arról is megkérdeztük, hogy miért veszélyesebb a lódarázs csípése a kisebb darazsakénál.

Mivel a lódarázs nagyobb állat, ezáltal valamennyivel több mérget juttat be a szervezetbe. Bár a méreg összetevői kissé eltérnek a többi darázsétól, a különbség nem nagy jelentőségű. A legtöbb darázsszúrásért Magyarországon egyébként nem a lódarázs felelős, hanem a német vagy a kecskedarázs. A lódarazsak viszonylag békések, szúrásuk ritkán fordul elő, az ilyen esetek is többnyire a fészek közelében történnek.

- mutatott rá Dr. Vas Zoltán.

Terjed az invazív ázsiai lódarázs Magyarországon

Az elmúlt évek során nagy port kavart Európában egy invazív, ázsiai darázs fajta megjelenése: ez az ázsiai lódarázs, melynek első hazai példányait 2023-ban, Győr-Moson-Sopron vármegyében, Kimlén azonosították. A fákon, bokrokon fészkelő ázsiai darázs mérete kisebb, mint az európai lódarázsé, teste sötétebb, potrohának vége narancssárgás, a lábainak az alsó része szintén jellegzetes, sárga színű.

Azóta, hogy megjelent nálunk az ázsiai lódarázs, már kimutatták Szlovákiában és Ausztriában is. Ez a faj elsősorban azért veszélyes, mert komolyabb kárt tud tenni a méhészetekben, egyébként maga az állat a mi őshonos lódarazsunknál valamivel kisebb, közegészségügyi kockázata pedig nem nagyobb az eddiginél. Tehát nem arról van szó, hogy lett egy, az eddigieknél is veszélyesebb darazsunk - nekünk, embereknek nem kell tőle jobban tartanunk, mint a lódarázstól vagy a német darázstól. A gazdasági veszélyei azok, amik igazán aggasztóak a méhészetre nézve.

A darázsszakértő kutató szerint a méhészek azon törekvései, hogy felkutassák az ázsiai lódarázs fészkeit és próbálják kiirtani Magyarországról a fajt, csak lokális ártalomcsökkentésre alkalmasak, a megtelepedésüket az országban lehetetlen megakadályozni. Hozzátette:

Amikor 2004-ben véletlenül behurcolták őket Franciaországba, és ott megtelepedtek, szaporodni kezdtek, akkor a francia hatóságok óriási erőfeszítéseket tettek, hatalmas ráfordítások árán, hogy megállítsák őket, mégsem sikerült. Hiába találnak meg és pusztítanak el néhány fészket, ezzel egy-egy, a közelben lévő méhészeten segíthetnek, de generálisan már nem szüntethető meg ez a probléma.

Vespulák: a német darázs és a kecskedarázs

Megjegyeztük, hogy laikus szemmel a legtöbbünk számára a kisebb testű, fekete-sárga csíkos darazsak teljesen egyformának tűnnek, éppen ezért fontos, hogy legyen valamilyen kiindulópontunk, ami segíthet megkülönböztetni őket egymástól. A kutató elárulta, hogy a lódarazsat a mérete alapján könnyebben fel tudjuk ismerni, ám a többi fajt már leginkább mikroszkopikus, apró bélyegek különböztetik meg egymástól.

A legegyszerűbben talán úgy tudnánk megkülönböztetni a Vespulák közé tartozó német darázs és a kecskedarázs jellemzőit a Polistesekétől, ha megfigyeljük a potrohukat: míg a Polistesekre jellemző a karcsú „darázsderék”, alakjuk vékonyabb, kecsesebb, addig a Vespulák potroha hirtelen lecsapottan, meredeken csatlakozik a torhoz, amitől a darázs vaskosabbnak, tömzsibbnek néz ki.

A német darázs potroha javarészt sárga, első hátlemezén kisebb, rombusz alakú minta figyelhető meg, továbbá a német darázs fejpajzsán sárga alapon három kis fekete pont látható. Ezzel szemben a kecskedarázs első hátlemezén egy széles, nagy, hátrafelé mutató, háromszög alakú, fekete színű mintázat látható, felpajzsán sárga alapon egy nagy, hosszanti, lefelé szélesedő fekete folt látszik.

Polistesek: a déli papírdarázs és a padlásdarázs

A fentieknél karcsúbb, egyben kevésbé ingerlékeny fajok a déli papírdarázs és a padlásdarázs, akik bár nagyon hasonlítanak egymásra, színük alapján mégis megkülönböztethetők. A déli papírdarázs potroha vége javarészt sárga, a fejpajzson lévő foltja nem éri el a pajzs két oldalát, de a folt akár hiányozhat is. A padlásdarázs potroha vége túlnyomóan fekete, a fejpajzsán lévő folt pedig vízszintesen, széltől-szélig végighúzódik a darázs „homlokán”.

Hogyan védekezzünk darázscsípés ellen?

A szakértő kiemelte, hogy alapvetően egyik darázsfajnak sem halálos a mérge: elmondásai szerint állítólag megtörténhet, hogy valakit annyi lódarázs vagy német darázs szúr meg, hogy a szervezetét akkora sokk éri, amibe belehal, de ezek inkább csak anekdotikus jellegű történetek. Hangsúlyozta:

A fő problémát az allergiás reakció jelenti, ahhoz viszont egyetlen szúrás is elég. Ha valaki tudja, hogy allergiás, védekezhet például Epipennel, azonban, ha valaki nem tud az allergiájáról – és általában nincs a közelben ilyen adrenalininjekció – nagyobb bajba kerülhet.

A kutatót arról is megkérdeztük, mire ügyeljünk a nyári darázsinvázió idején, amikor óhatatlanul találkozunk a rovarokkal, különösképpen akkor, ha a szabadban tervezünk enni, inni. Dr. Vas Zoltán elmondásai szerint a darazsak szúrását teljesen, 100%-os biztonsággal elkerülni nem tudjuk, azonban bizonyos dolgokra, amelyek nagy százalékban lecsökkenthetik a velük való találkozás veszélyeit, célszerű odafigyelni.

A nem allergiások leginkább úgy tudnak belehalni a darázsszúrásba, ha a szájukba kerül a darázs – sokan nem gondolák, hogy ez milyen könnyen megtörténhet! Ha nyáron kint eszünk-iszunk, mindig átlátszó pohárba töltsük ki a vizet, a sört, a kólát, a szörpöt, a limonádét, bármit, amit éppen fogyasztunk, mert a darazsak belemennek a dobozba. Elég, ha egyetlen pillanatig nem figyelünk oda, például megfordítjuk a húst a grillen, és ha ezalatt belemegy egy darázs a dobozba, mi pedig bekortyoljuk, senkinek sem kell allergiásnak lennie ahhoz, hogy belehaljon. Ha a szúrás a torkot, garatot éri, a duzzanat egyszerűen elzárja a légutakat

- hívta fel a figyelmet a veszélyekre a darázsszakértő.

A darazsak fajtái és a darázsfészek: milyen fészek esetén, mi a teendő?

Érdemes megjegyezni, hogy a padlásdarázsnak és a déli papírdarázsnak vannak a „hagyományos”, kisebb méretű, tenyérnyi, egylépes fészkei, amelyek alulról nyitottak, így láthatjuk bennük a hatszögletű kis sejteket. Ők a társasdarazsak azon tagjai, akik viszonylag békések, kevésbé támadékonyak és kevesebben is vannak

- mutatott rá Dr. Vas Zoltán, aki elárulta azt is, hogy a fajok meghatározásában segíthet, ha látjuk a fészket. Nyugtatólag hozzátette, hogy ha a nem piszkáljuk az említett darázsfajok fészkeit, nem valószínű, hogy bajt okoznak. Hozzátette azonban:

A déli papírdarázs, padlásdarázs a könnyebbik esetek. A Vespula-knak (azaz például a német és a kecskedarázsnak), illetve a lódarázsnak ezzel ellentétben már jóval nagyobb a fészke, külső burka belül több szintet rejt, a burok alatt nem láthatjuk a lépeket és a hatszögletű sejteket. Ha ilyen fészket látunk, fontos, hogy tudjuk: olyan darazsak építették, akikkel nem érdemes packázni! Tehát: míg egy rossz helyen lévő déli papírdarázs fészek problémáját bárki megoldhatja akár Chemotox-szal is, addig az ilyen, burokkal ellátott, belül több lépet tartalmazó fészkeknek semmiképp se menjünk neki házilag!

Hogyan előzhető meg a darázscsípés?

Arról is megkérdeztük Dr. Vas Zoltánt, hogyha az említett, kevésbé kívánatos darázsfészkek valamelyikére bukkanunk, amiben például a társaiknál jóval agresszívabb német darazsak élnek, mit tehetünk azért, hogy megelőzzük a csípést. Gyakori probléma például, ha a szabadban játszó gyerekek nem, vagy csak túl későn veszik észre a fészket és az agresszívvá váló darazsakat.

„Tűnés onnan, még időben!

- intett óva a kutató, aki szerint alapvetően – bár ez a gyerekeknél biztosan nem működik -, ha az ember lemerevedik, nem mozdul, akkor jobbára békén hagyják a rovarok, vagy sok helyet csak kevés darázs fogja megszúrni, míg végül elveszítik érdeklődésüket irántunk. Hozzátette:

A felnőttek nagyrésze sem tudná mozdulatlanul végigállni azt, hogy néhány darázs megszúrja, ilyenkor érdemes inkább minél gyorsabban eltűnni a helyszínről. Az okozhat még problémát, hogy a darazsak, ha üldözni akarnak minket, akkor utol fognak érni, mert gyorsabban tudnak repülni, mint ahogy mi futunk. Sok múlik a szerencsén is.

A darázsirtás házilag azért veszélyes, mert – különösen a tető alá vagy a falba épült fészkek esetén - nem tudhatjuk, milyen fajtájú és mekkora a kolónia. Ha csak nem aprócska, néhány egyedből álló, jól látható fészekről van szó, célszerű darázsirtó szakembert hívnunk.

Fali darazsak és földi darázs: melyik darázsfaj fészkel a föld alá?

Darázsfészekkel gyakorlatilag bármilyen esőtől, széltől védett helyen találkozhatunk, azonban a ház körül leggyakrabban kőrakásokban, háztetőcserepek vagy eresz alatt, padláson, lambéria mögött érzik jól magukat. A társasdarázsfészek anyaga tipikusan összerágott fatörmelékből, cellulózból, különféle növényi részekből épül (rágó szájszervük tehát nem csak a zsákmányszerzést, hanem az építkezést is szolgálja), ártalmatlanítása után láthatjuk, hogy egy könnyed, papírra emlékeztető anyagról van szó.

Ahogy a fentiekben rámutattunk: a darazsak fajtái képekkel is meghatározhatók, azonban mindig érdemes vetnünk néhány pillantást a darázsfészekre is. A „fali darazsak” átfogó kategóriájába bármelyik darázsfaj beletartozhat, ugyanis mind hajlamosak pl. a falba, a tető vagy az eresz alá fészkelni. Érdemes pár szó erejéig megemlítenünk a földi darazsak problémáját is: amennyiben földi darázsfészekre bukkantunk, ezért az esetek többségében a kecskedarázs a felelős, de találkozhatunk a földi darazsak között német darázzsal is. Az üreget természetesen nem a darázs királynő ássa ki: a rágcsálók és más élőlények elhagyatott otthonai tökéletes rejtekhelynek bizonyulhatnak a darazsak számára is.