Pénzcentrum • 2024. március 3. 13:33
A Magyar Orvosi Kamara felmérése szerint az orvosok többsége a jelenlegi terheltség és infrastrukturális adottságok mellett sem lenne képes több beteget ellátni, még ha anyagilag motiválnák is őket, ami rámutat arra, hogy a munkakörülmények javítása és a leterheltség csökkentése kulcsfontosságú lenne. A felmérés eredményei egyértelműen kontextusba helyezik azt, hogy elvileg komoly reformra készül a kormány egészségügyi vezetése: mint Takács Péter államtitkár a héten egy konferencián elmondta, hamarosan a végére érhetnek annak, hogy befejezzék a magán- és az állami ellátás együttélésének összehangolását.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) által végzett felmérés eredményei, melyből a MedicalOnline közölt részleteket szerint az orvosok többsége nem tudna több beteget ellátni, még ha anyagi ösztönzőket is kapnának. A februárban készült kutatás rávilágított arra, hogy az időhiány és a leterheltség már most is negatívan befolyásolja a gyógyítás minőségét.
2024. február 2-a és 7-e között zajlott felmérés során a MOK tagjai közül sokan jelezték, hogy a béremelés mellett is csak korlátozott mértékben lennének képesek több páciens ellátására. Az orvosok 25 százalékos béremelést tartanak szükségesnek, ám a válaszadók 77 százaléka szerint ez sem oldaná meg a túlterheltség problémáját.
A kamara felhívta a figyelmet arra is, hogy az orvosok motiváltságát nem csupán a fizetés, hanem elsősorban a munkakörülmények és a bizalomvesztés határozza meg. A felmérésből kiderült, hogy az orvosok jelentős része csak közepesen vagy annál kevésbé motivált, és sokan pszichésen diszfunkcionális állapotban vannak.
A MOK delegációja Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott egyeztetése során javaslatokat tett az egészségügyi ágazat átalakítására. Ezek között szerepelt az infrastruktúra fejlesztése is, amelyre különösen nagy szükség van ahhoz, hogy javuljon az orvos-beteg találkozók minősége. Jelenleg közel 52 százalékuk érzi úgy, hogy nem tud elegendő időt fordítani egy-egy páciensre.
Felpöröghet az orvoselvándorlás
A jövőt illetően csupán 55 százalék tervez maradni teljes munkaidőben az állami egészségügyben. Ezzel szemben 26 százalékuk magánellátásban is szeretne dolgozni, míg 6 százalék külföldi munkavállalást fontolgat.
Az alapellátást érintő infrastrukturális kérdésekről is véleményt nyilvánítottak a háziorvosok. Az Országos Kórházi Főigazgatóság Alapellátásfejlesztési Igazgatóságának terveivel kapcsolatosan a válaszadók 87 százaléka úgy vélte, hogy jelenlegi praxisuk nem alkalmas nagyobb létszámú körzet ellátására. Ez arra utal, hogy
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
sürgős intézkedésekre van szükség a rendelők bővítése és modernizálása terén.
Jöhet a magán- és az állami egészségügyi ellátás összehangolása
Az állami és a magánegészségügy szétválasztásának vége felé járunk, és el fogjuk kezdeni a két szektor együttélését szabályozni
- ezt Takács Péter egészségügyi államtitkár jelentette ki a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. Takács Péter szólt arról is, hogy kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat vonják be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba.
Az államtitkár azt is mondta: a NEAK biztosítási funkcióját szeretné visszaállítani, erről pedig már Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt a januári kormányinfón. Ezen a megoldáson jeléenleg is dolgoznak, de annyi már most biztos, hogy a biztosítási piacot nem nyitják meg az magánbiztosítók számára.