A pánikroham tünetei: mi az a pánikroham, mit tegyünk pánikroham esetén?

Cikkünkben a pánikroham jelenségéről tájékoztatjuk olvasóinkat: tudd meg, mi az a pánikroham, mik a pánikroham tünetei, avagy milyen egy pánikroham. Amellett, hogy leírjuk, mi a teendő pánikroham esetén, azt is eláruljuk, mit tegyünk a pánikroham ellen, hogyan történik a pánikroham kezelése és hogyan gyógyítják a hétköznapi pánikroham esetével szemben a súlyos pánikbetegséget? Nézzük, a pánikroham mi az, hogyan ismerjük fel, milyen emlékezetes esetek történtek a pánikroham kapcsán a celebvilágban!

Mi az a pánikroham?

A pánikroham gyakoribb esemény, mint azt gondolnánk: egyes kutatások szerint a lakosság körülbelül 10%-a él át ilyen epizódot élete során legalább egyszer, de van, akinél többször is jelentkezik, és sajnos vannak olyanok is, akiknek az életét felforgató rendszeres problémáról van szó – utóbbi esetben már pánikbetegségről beszélünk. A pánikroham hosszúsága néhány perctől fél óráig is eltarthat, ez idő alatt az a személy, aki átéli, változatos, ám szinte minden esetben ijesztő tüneteket tapasztalhat.

Ahogy a „pánik” szó is jelzi, egy olyan hirtelen beköszöntő, minden átmenet nélkül jelentkező rohamról van szó, ami ijedtséggel, fokozott félelemérzettel, halálfélelemmel, gyakran szédüléssel, rossz közérzettel, légszomjjal, kényszeres gondolatokkal, akár ájulással is járhat – a pánikroham tünetei mindenkinél más intenzitással, más tünetegyüttes formájában jelentkeznek – hogy milyen egy pánikroham, arra a későbbiekben részletesen kitérünk.

Pánikroham vagy pánikbetegség? Nem mindegy!

Azoknál a személyeknél, akiknél a pánikroham rendszeresen előfordul, megjelenik a pánikroham bekövetkezésétől való félelem, idült szorongás is – ezt az állapotot nevezzük pánikbetegségnek. A pánikbeteg embereknek a pánikrohamok uralják az életét: mindenkinél egyedi intenzitással, egyedi hosszúsággal jelentkezhetnek a pánikrohamos epizódok, ami már egy olyan szorongással járó pszichés zavar, amit mindenképpen kezeltetni kell (előfordulhat spontán gyógyulás, de a betegség kezelés nélkül túlságosan nagy romboló erővel bír a beteg magánéletében).

A pánikbetegség (az egyszer-egyszer előforduló pánikrohammal szemben) hosszú hónapokig, évekig is eltarthat, kezelés nélkül olyan súlyossági szintet ölthet, amire rámennek a pánikbeteg személy emberi kapcsolatai, lecsökken a munkaképessége, egyesek az önállóságukat is elvesztik, annyira eluralja az életüket a pánikroham bekövetkezésétől való félelem, állandó szorongás. A pszichológusok, pszichiáterek már jól ismerik a betegség természetét, pánikroham ellen már létezik külön pánikbetegek részére összeállított pszichoterápia is

Mi a pánikroham oka?

A kutatók mind a mai napig nem tudják, pontosan mi áll a pánikbetegség, avagy a pánikroham hátterében, hiszen teljesen egészséges embereknél is előforduló jelenségről van szó. Magáért a pánikbetegségért valószínűsíthetően a neurotranszmitterek csökkent mennyisége felelhet, illetve gyakran vonnak párhuzamot az egyszeri pánikroham és a múltban átélt traumák között (a poszttraumás stressz szindrómához hasonlóan). Sokan a pánikroham, vagy pánikbetegség elszenvedői közül aktív alkohol vagy pszichoaktív szerhasználók, amit a kutatók szintén összefüggésbe hoznak a pánikbetegség kialakulásával.

Sok esetben a pánikroham kiváltó oka a pánikrohamra való visszaemlékezés. A beteg évekig, évtizedekig nem felejti el a hirtelen támadó pánikroham intenzív élményét, mindez elég lehet ahhoz, hogy az emléktől bekövetkező szorongás hatására újra előjöjjön egy pánikroham – éppen ebben rejlik a kialakuló pánikbetegség természete, amikor a pánikrohamtól való félelem szorongáshoz, majd fóbiás jellegű elkerülő magatartáshoz vezet. Ezzel létrejön egy „ördögi kör”: bekövetkezik egy pánikroham, majd az új pánikroham bekövetkezésétől való rettegés uralkodik el a szüneteken, egészen a következő pánikrohamig.

A pánikroham gyakorisága, előfordulása

Mind a pánikroham, mind a pánikbetegség kétszer olyan gyakran fordul elő nőknél, mint férfiaknál, azonban a statisztikákat torzíthatja, hogy a férfiak kevésbé hajlamosak ilyen jellegű problémákkal orvoshoz fordulni. A pánikroham mint jelenség többnyire kamaszkorban, fiatal felnőttkorban jelentkezik először, maga a pánikbetegség viszont jellemzően fiatal felnőttkorban alakul ki számos más pszichiátriai rendellenességgel egyetemben. A pánikroham és a pánikbetegség gyakran szerves velejárói más pszichés eredetű problémáknak – ilyen például a depresszió vagy a borderline személyiségzavar, PTSD stb. Így, hogy tudjuk, a pánikroham mi az és mi a pánikbetegség, nézzük, mik a pánikroham tünetei, milyen egy pánikroham!

Mik a pánikroham tünetei?

A pánikroham tünetei igazán változatos formákban mutatkozhatnak meg, azonban általánosságban elmondhatjuk a pánikroham jelentkezése kapcsán, hogy egy hirtelen, minden átmenet nélkül bekövetkező szorongásról, félelemérzetről, ijedtségérzetről van szó. A pánikrohamot átélők ilyenkor megmagyarázhatatlan, mindennél erősebb halálfélelemről számolnak be, ami kényszeres menekülési vagy segítségkérési vággyal párosulhat, mindez alatt kényszeres, abnormális gondolatok járják át a pánikroham átélőjének elméjét.

A pánikroham lelki tünetei fizikai tünetekkel járnak együtt: a pánikroham során tipikus tünet a légszomj, a felgyorsult szívverés, a jelentősen, már-már veszélyes szinten megemelkedett vérnyomás és pulzus, mindez ájulásközeli állapotba taszítja a pánikroham átélőjét. A pánikroham során jelentkező tünetek közé tartozik az izzadás, az émelygés és a hányinger, a szédülés, a végtagokban jelentkező zsibbadásérzés, vagy a parasztéziának nevezett szurkáló érzés a kezeken, lábakon, az arcon vagy a szájban.

Jelentkezhet még a pánikroham tünetei közt a reszketés, az elpirulás, a hirtelen gyomorgörcs, hasfájás és hasmenés, gyomortájról kiinduló gyengeségérzet, de akár csalánkiütésszerű bőrpír is megjelenhet a testen. A pánikroham átélői gyakran azt érzik, hogy elvesztik a kapcsolatot a külvilággal, mintha üvegfal mögül kémlelnék az eseményeket, vagy mintha térben is elvesztenék a kapcsolatot saját testükkel, mások álomszerű érzékelési zavarokról számolnak be. Sokan attól rettegnek, hogy a pánikroham alatt elvesztik az önkontrolljukat, hogy irreális cselekedeteket, például öngyilkosságot kísérelnek meg, vagy hogy megőrülnek.

Az egyszeri pánikrohamon túl a tartósan fennálló pánikbetegség szövődményeket is okozhat: kialakulhat generalizált szorongás, fóbiák jelenhetnek meg. A betegen kiütközhetnek a depresszió tünetei is, emellett a pánikrohamok átélője neurotikus személyiséggé válhat. A pánikroham okozta stressz tartós vérnyomásemelkedéshez és egyéb szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet, illetve a pánikroham gyakori átélői hajlamosabbak narkotikumokhoz, alkoholhoz nyúlni a szorongás csillapítására.

Mit tegyünk pánikroham esetén?

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mi a teendő pánikroham esetén, avagy mit tehetünk mi magunk a pánikroham ellen. Alapvetően, ha a pánikroham már bekövetkezett, semmit nem tehetünk ellene, meg kell várnunk, amíg magától elmúlik. Célszerű ehhez leülnünk, leguggolnunk felhúzott térdekkel, félrevonulnunk és a helyes légzésre koncentrálnunk, közben tudatosítanunk magunkban, hogy ez csak egy pánikroham, valójában nem vagyunk veszélyben. Ha a környezetünkben valaki észleli a pánikroham jellegzetes tüneteit, fogadjuk el a segítségét, hogy megnyugtathasson.

Amennyiben mi észleljük egy másik emberen a pánikroham tüneteit, legyen szó egy ismerősről vagy egy idegenről, nyújtsunk neki segítséget, hogy megnyugodhasson, és hogy a pánikroham hamarabb véget érhessen. Segítsünk neki félrevonulni, esetleg kínáljuk meg innivalóval. A pánikroham ellen ilyenkor nem tehetünk semmit, meg kell várnunk, amíg az magától elmúlik. A pánikrohamok a celebvilág életében sem számítanak ritka jelenségnek (a tévénézők számára emlékezetes lehet például a Tóth Gabi pánikroham Celeb vagyok ments ki innen c. műsorban), azonban ezeket az eseteket ne keverjük össze a hétköznapi emberek által megélt pánikrohamokkal, mert eltérhetnek a valóságtól.

Hogyan küzdjünk a pánikroham ellen?

Amennyiben a pánikroham rendszeresen jelentkezik az életünkben, ne hagyjuk elhatalmasodni a problémát! Jelentkezzünk egy pszichológusnál, súlyosabb esetben pszichiáter szakorvosnál. Maga a pánikroham, amikor éppen lezajlik, nem befolyásolható, azonban tudatosan küzdhetünk a pánikroham ellen, amikor nyugalmi időszakban vagyunk. Fontos a tudatosság: ez csak egy pszichés jelenség, az átélt érzelmek, különösen a halálfélelem nem valódiak, nem szabad engednünk, hogy tartós szorongás alakuljon ki bennünk.

A pánikroham elleni küzdelem szintén fontos komponense a stressz elkerülése, akár munkahelyváltás vagy komolyabb magánéleti változtatás árán, illetve az egészséges életmód irányelveinek a követése (sokan nem is gondolnák, milyen remek hatással van a lelki egészségre a rendszeres sport és a helyes táplálkozás). Szintén fontos, hogy ha gyakran fellépnek a pánikrohamok, vagy ha pánikbetegség alakult ki nálunk, semmi estestre se keressük a megoldást a tudatmódosító élvezeti szerekben, helyette kérjük ki inkább egy szakértő segítségét!

A pánikroham kezelése

A pánikroham kezelése kapcsán számos terápiás lehetőséggel találkozhatunk: bizonyos esetekben nem elkerülhető, hogy a beteg gyógyszert szedjen a pánikroham ellen, de ugyanígy javallják a szorongásoldó gyógynövények mindennapos használatát is. A pánikroham ellen előírhatnak pszichoterápiás kezelést, egyéni és csoportos gyakorlatokat, és minden valószínűséggel a pszichológusunk, pszichiáterünk is az életmódterápia irányába fog terelni bennünket. Sokat segíthet a pánikrohamok ellen a fényterápia, a tudatosan aktív életmód és a különféle relaxációs gyakorlatok végzése (pl. jóga, meditáció), illetve fontos a nyugodt és biztonságos szociális környezet megteremtése is.