Koós Anna • 2023. február 2. 13:03
A magyar egészségügy súlyos szakemberhiánnyal küzd, azonban amíg a háziorvos- vagy ápolóhiányról többet hallani, kevesebbet a védőnők helyzetéről. Pedig ezt a területet ugyanúgy sújtja a szakemberhiány, illetve jelenleg az egészségügyi szakdolgozók elmaradt béremelése okozta feszültségek is. Javulásra pedig nincs sok kilátás: egyre kevesebben tanulnak védőnőnek, egyre többen hagyják el a pályát - amelyen az sem segített, hogy a közszolgálati jogviszonyt az egészségügyi jogviszony váltotta fel a pandémia alatt. Hamarosan pedig sok szakember vonulhat nyugdíjba, akiket nincs kivel pótolni.
A védőnők, akárcsak az ápolók, vagy mentősök - és sok más egészségügyi munkakört betöltők - egészségügyi szakdolgozók, vagyis a beígért, de elmaradt béremelés őket is hátrányosan érinti. A kialakult helyzet csak súlyosbíthatja a szakemberhiányt ezen a területen is. A védőnők csecsemőkortól egészen a gyermek 6 éves koráig - illetve az iskolavédőnői tevékenységet folytatók még tovább is - részt vesznek a gyermekek egészségügyi ellátásában, valamint a kismamák, anyukák gondozásában is. Így a kisgyermeket nevelő családok egészsége nagyban a védőnői szolgálat felelőssége is, mégis kevesebb szó esik a védőnők helyzetéről, mint az orvosokéról, ápolókéról.
Még 2022 decemberében született az a határozat, hogy elmarad az ígért béremelés az egészségügyi szakdolgozók számára. Akkor Soós Adrianna a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke azt mondta, várhatóan sokan nem fognak arra várni, hogy esetleg 2024 márciusától majd kapnak valamit, el fogják hagyni a pályát. A jelenlegi álláspont szerint ráadásul nem is márciusig, hanem júliusig kellene várni a béremelésre. Az egyébként is leterheltséggel járó, anyagi és társadalmi megbecsültség hiányát elszenvedő, jórészt hivatástudatból végzett szakmákban dolgozókat ez súlyosan érinti.
Fontos, hogy bár a szakdolgozói béremelés kapcsán a leggyakrabban az orvosok és ápolók közötti bérfeszültséget említik - maga az anyagi megbecsültség hiánya az egészségügy más területein is okozhat feszültséget, késztethet pályaelhagyásra (akárcsak az egészségügy átalakítása). Szakdolgozó és szakdolgozó bére között is jelentős eltérés mutatkozhat: a KSH utolsó elérhető adatai szerint 2021-ben a védőnők átlagos bére bruttó 535 194 forint volt, míg a gyógyszertári és gyógyszerellátási asszisztenseké 366 420, az általános egészségügyi asszisztenseké 484 529, az ápolóké, szakápolóké 491 869, a szülésznőké 529 636, a felsőfokú végzettségű ápolóké 641 751, a mentőtiszteké 700 539 forint havonta.
Csökken a körzetek, nő az álláshelyek száma?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben 5 337 védőnői állás volt, melyből 4970 betöltött volt (93,1%). A területi védőnői állások (4035) közül pedig 93,3 százalék betöltött (3764). Amiben a statisztikák szerint bizonyosan változást hozott a járvány, az a várandós anyáknál tett védőnői látogatások száma: míg a pandémia előtt több mint 341 ezer látogatás történt, addig 2020-ban és 2021-ben már csak 204-209 ezer látogatás, a csökkenés tehát drasztikus. Az egy várandósra jutó látogatások száma 2,4-ről 1,4-re csökkent. A várandósok védőnői tanácsadáson való részvétele is csökkent.
Ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján is elérhető a 2023-as évi nyilvántartás a védőnői körzetekről, mely arról is szolgál információval, mennyi betöltetlen körzet található az országban. A betöltetlenségből viszont nem derül ki önmagában, mekkora a szakemberhiány, mert sok körzetet helyettesítéssel látnak el. A NEAK korábban lapunkkal azt közölte a helyettesítéssel ellátott körzetekkel kapcsolatban: "A betöltetlen körzetek nem maradnak ellátás nélkül. Az összes betöltetlen körzet tekintetében megoldott a helyettesítés és biztosított az ellátás."
A nyilvántartásban jelenleg 9950 körzet szerepel - ezzel szemben tavaly még 10 011-et számoltunk - melyek közül 668 betöltetlen, vagyis 6,7%. Tavaly még 700 betöltetlen körzet volt, tehát a betöltetlen körzetek száma 32-vel, vagyis 4,6 százalékkal csökkent - összesen pedig 61 körzet szűnt meg, feltételezhetően betöltetlenek. Az iskolai körzetek száma 4470, ebből 277 betöltetlen (6,2%) - tavaly még 4532 körzetet számoltunk, melyből 302 körzet volt betöltetlen (6,7%). Vagyis arányaiban és számszerűen is kevesebb a betöltetlen körzet, ez viszont feltehetően nagyrészt a megszűnt körzetek kieséséből adódik. A fentiekből következik, hogy a területi védőnői körzetekben van arányaiban több betöltetlen álláshely (7,1%).
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A statisztikákból látszik, hogy bár Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Nógrád vármegyében található a legtöbb betöltetlen körzet, viszont az összes körzet számához viszonyítva Nógdrágban lehet a legsúlyosabb a szakemberhiány. Itt a körzeteknek több mint negyede betöltetlen. Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Baranya és Heves vármegyékben szintén 10-ből legalább egy körzet betöltetlen a nyilvántartás szerint.
Viszont a NEAK szerint az ellátás mindenhol biztosított, helyettsítéssel megoldott. Elviekben a helyettesített körzet hivatalosan nem számított betöltetlennek (a helyettesítés persze történhet tartós távollét, vagy szülési szabadság, GYED/GYES miatt is). A helyettesítéssel ellátott körzetek betöltése pedig nem érdeke a fenntartónak sem, mivel a helyettesítéseket a védőnők egyéni megegyezés szerint, de nem egy teljes fizetésért végzik a körzetekben - így az önkormányzatoknak, kórházaknak is jobban megéri, mint teljes állásban alkalmazni valakit.
Azonban ez a helyzet csak addig fenntartható, amíg van, aki helyettesítsen. A védőnői hivatás továbbra sem vonzó pályaválasztási szempontból az alacsony bérek, társadalmi megbecsültség miatt, a fiatalok számára más egészségügyi pályák vonzóbbak lehetnek. Ráadásul az egyre kevesebb pályakezdő mellett nőhet a pályaelhagyók száma és egyre nagyobb számban vonulhatnak nyugdíjba a jelenleg állományban lévő védőnők. Egy két éve készült vizsgálat szerint a hivatás elhagyásához vezető leggyakoribb tényező a védőnői hivatás alacsony anyagi és erkölcsi elismertsége volt, ezt követték a nagy leterheltséggel, az életpálya-modell hiányával és a nem egyértelmű kompetenciákkal kapcsolatban álló változók. Azt is vizsgálták, hogy a pályaelhagyók mely tényezők teljesülését tartják fontosnak ahhoz, hogy fontolóra vegyék a pályára való visszatérést. Az első három legfontosabb feltételnek ez esetben is az anyagi és erkölcsi megbecsültség növelése, valamint a szakmai előrelépés lehetősége mutatkozott.