Meszlényi Tamás • 2024. március 2. 06:31
Nemrég a Pénzcentrum is beszámolt róla, hogy a Magyarországon jelenleg aktív lakásbiztosítások óriási többsége, közel 90 százaléka alulbiztosított. Az alábbiakban a legfrissebb lakáspiaci adatok segítségével bemutatjuk, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban – Budapesten kívül számos vidéki nagyvárosban is rengeteg olyan ingatlan lehet, amely bár papíron biztosított, a gyakorlatban négyzetméterenként akár több százezer forintnyi vagyon „csúszik ki” a szerződésben lévő biztosítási összegből. A cikkben bemutatásra kerülő becsléseink szerint könnyű szerrel lehetnek olyan lakásbiztosítási szerződések, melyek biztosítási összege akár több tízmillió forinttal marad el a biztosított ingatlan tényleges helyreállítási költségétől. Magyarán – sok tulajdonosnak hiába van biztosítása, baj esetén maximum a keletkezett kár részleges térítésére számíthat.
Korábban a Pénzcentrum is beszámolt arról, hogy egy szakértői becslés szerint a jelenleg élő mintegy 3,3 millió lakásbiztosításnak az óriási többsége, 87 százaléka alulbiztosított. Ez közel 2,9 millió szerződést jelent, ami óriási szám. A portáltól egyúttal azt is megtudtuk, hogy az élő lakásbiztosítási szerződések alapján a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára mindössze 600 ezer forint, míg a valóságban a települések jelentős részére ma már ennél jóval magasabb négyzetméterárak jellemzőek.
A fentiek alapján elmondható, hogy közel 3 millió olyan ingatlan van ma Magyarországon, melynek tulajdonosai abban a hitben élnek, hogy vagyonukat biztonságban tudhatják, ám valójában négyzetméterenként sok százezer forintjuk van veszélyben, hiszen ingatlanjuk négyzetméterára akár jelentős mértékben meghaladja a fent említett 600 ezer forintot. Az alábbiakban azt próbáljuk megbecsülni, hogy az egyes településeken mekkora lehet ez a különbség – négyzetméterenként mekkora lehet az élő lakásbiztosítási szerződés ellenére is biztosítatlan vagyon?
Rég túlvagyunk a 600 ezren
Az általunk biztosítani kívánt ingatlan akkor válhat alulbiztosítottá, ha a ház/lakás újjáépítésének, illetve az ingóságok újrabeszerzésének költségei meghaladják az élő lakásszerződésben rögzített biztosítási összegeket. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa – hiába keletkezett 1 millió forintos kárunk, ha a biztosítási összeg csak 600 ezer forint, akkor a maradék 400 ezer forintot nekünk kell kifizetni, hiába van biztosítási szerződésünk.
Márpedig az ingatlan.com hozzánk eljuttatott friss adatai alapján jól látszik, hogy a medián négyzetméterárak mostanra számos településen jócskán meghaladják a 600 ezer forintot. Az alábbi táblázatból például kitűnik, hogy a budapesti panellakások esetében már egyetlen olyan kerületet sem találni, ahol a négyzetméterárak mediánja a szóban forgó összeg alatt lenne. A legdrágább I. kerületben közel 1,5 millió forint a négyzetméterárak mediánja – ha ehhez mérjük a 600 ezer forintot, akkor az azt jelenti, hogy
egy átlagosnak nevezhető magyar lakásbiztosítás esetén az élő szerződés ellenére is négyzetméterenként 900 ezer forintnyi vagyon nincsen biztosítva.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly közzétett adatai szerint a magyarországi lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter – amennyiben ezzel felszorozzuk a fenti értéket, úgy azt mondhatjuk, hogy akár 73 millió forintnál is nagyobb lehet az a vagyontömeg, amelyre már nem terjed ki egy átlagos lakásbiztosítás védelme - legalábbis az I. kerületben. Természetesen a panellakások gyakran kisebbek ennél, ám még 50 négyzetméterrel számolva is így jelentős, közel 45 millió forintos összeget kapunk.
A panelek esetében a helyzet a XXIII. kerületben a legkevésbé aggasztó, bár még itt is négyzetméterenként 108 ezer forintnyi vagyon „lóghat ki” a lakásbiztosításokból. Ez 82 négyzetméterrel számolva közel 9 millió forintot jelent.
A budapesti téglalakások esetében sem találni már olyan kerületet, ahol a medián négyzetméterár kevesebb lenne 600 ezer forintnál. A legdrágább kerület ebből a szempontból az V. kerület 1,6 milliós medián négyzetméterárral – itt tehát egy átlagos magyar lakásbiztosítás esetén négyzetméterenként 1 millió forintnyi vagyon hever biztosítatlanul. A már említett 82 négyzetméteres átlagos alapterületből kiindulva ez 84 millió forintos biztosítatlan vagyont jelent. A helyzet a XXI. kerületben a „legjobb” – itt négyzetméterenként 112 ezer forint marad biztosítás nélkül, ami közel 9,2 millió forintos vagyont jelent egy átlagos alapterületű téglalakás esetén.
A vidéki nagyvárosok panellakásai esetében már kevésbé tűnik rossznak a helyzet – a medián négyzetméterár Debrecen esetében a legmagasabb, 738 ezer forint. Ez „mindössze” 138 ezer forintos biztosítatlan vagyont jelent négyzetméterenként, amely az átlagos alapterülettel számolva összesen 11,3 millió forint biztosítatlan vagyontömegnek felel meg.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ugyanakkor a vidéki nagyvárosok közül Debrecen után már csak Veszprém, Győr és Székesfehérvár esetében haladja meg a medián négyzetméterár a 600 ezer forintot. Ezek közül a legkisebb biztosítatlan vagyontömeggel Székesfehérváron találkozhatunk – négyzetméterenként 56 ezer forinttal, ami az átlagos alapterülettel számolva közel 4,6 millió forintot jelent.
A többi vidéki nagyváros esetében egyelőre még 600 ezer forint alatti a medián négyzetméterár, így ezeken a településeken az átlagos lakásbiztosítással még túl is biztosítanánk az ingatlanunkat (a negatív összegek jelzik, hogy négyzetméterenként hány forinttal). A legnagyobb túlbiztosítottság Salgótarjánon jelentkezne – itt négyzetméterenként 307 ezer forintos lenne a túlbiztosítottság.
A vidéki nagyvárosok téglalakásainak medián négyzetméterára is Debrecenben a legmagasabb, nevezetesen 870 ezer forint, ami 270 ezer forinttal haladja meg az átlagos biztosítási összeget. Ez ugyancsak igen jelentős, 22 millió forintot meghaladó biztosítatlan vagyontömeget jelent. A legkisebb mértékben a nyíregyházi téglalakások lehetnek túlbiztosítva négyzetméterenként 3 ezer forinttal, ami az egész alapterületre vetítve 246 ezer forintnak felel meg.
A vidéki nagyvárosok között is számos település található, ahol a medián négyzetméterár még elmarad a 600 ezer forinttól, így ezekben az esetekben elvileg még túlbiztosítottságot is feltételezhetünk. Ezek közül ismét Salgótarján kiemelendő, ahol a medián négyzetméterár mindössze 300 ezer forint, így egy átlagos lakásbiztosítással akár négyzetméterenként 300 ezer forinttal is túlbiztosítanánk az ingatlanunkat.
A helyzet még rosszabb is lehet, de a kampány segíthet
Láthattunk tehát, hogy az említett szakértői adatai szerint az élő lakásbiztosítási szerződések alapján a lakóingatlanok átlagosan csak 600 ezer forintra vannak biztosítva négyzetméterenként, miközben a friss adatok alapján a medián négyzetméterárak Budapesten és számos vidéki nagyvárosban is jelentősen meghaladják ezt az értéket. Bár a fentiekben csak durva becsléseket végeztünk, az azonban látszik, hogy rengeteg olyan ingatlan lehet az országban, melyeket a tulajdonosok – élő szerződéssel rendelkezvén – biztonságban gondolnak, miközben a valóságban a vagyonuk jelentős része nincs ténylegesen biztosítva.
Ráadásul a helyzet sok esetben még annál is rosszabb lehet, mint amit a fentiekben vázoltunk, hiszen a rendelkezésre álló januári adatok szerint a lakóingatlanok 85 százalékánál adódott 600 ezer forint alatti négyzetméterár, Budapesten pedig a lakások 97 százalékát 1 millió forint alatti négyzetméterár jellemezte.
Részben ezt a problémát is felismerve döntött úgy a jegybank, hogy márciusra lakásbiztosítási kampányt hirdet, amely ideje alatt bárki felmondhatja régi, esetleg már elavult lakásbiztosítását és egy újat köthet helyette - függetlenül attól, hogy egyébként mikor járna le a szerződése. Érdemes élni a lehetőséggel, illetve ha végül nem is döntünk új biztosítás megkötése mellett, legalábbis nézzük át a meglévő biztosításunk paramétereit, mert könnyen lehet, hogy már mi is hamis illúzióban élünk ingatlanvagyonunk biztonságát illetőleg.