Pénzcentrum • 2018. április 24. 15:40
Magyarországon évente valamivel több mint 5000 ember életét követeli a légszennyezettség. Ezzel a számmal bár világviszonylatban jól állunk, a környező országokkal összehasonlítva viszont csúnyán alulmaradunk.
A föld lakosságának 95 százaléka egészségtelen levegőt szív magába - derült ki egy friss SGA (State of the Global Air) jelentésből. A kutatás rámutat, 2016-ban csaknem 6 millió ember halálát okozta valamilyen formában a levegőszennyezettség. Ezek közül a leggyakoribbak a stroke, különböző tüdőbajok, tüdőrák, illetve az ezekhez kapcsolódó szívinfarktusok.
Talán nem is annyira meglepően összességében Kínában halnak meg legtöbben a szennyezet levegő miatt, összesen több mint 1,5 millióan. Ha azonban a 100 000 lakosra jutó halálesetekről van szó, akkor drámaian fordul a lista, melynek élén toronymagasan Afganisztán áll, Pakisztán és India előtt.
Magyarország a választott országok közül középen helyezkedik el, ám azt azért érdemes kiemelni, hogy a régióban igen csak rosszul teljesítünk. Míg Ausztriában 100 000 lakosra 19, Szlovákiában 46,8, addig Magyarországon 52,3 halálesetért volt felelős valamilyen formában a rossz levegő. Ezzel a teljesítménnyel Ausztriánál majd 3-szor rosszabb a helyzet itthon, és bizony Románia is előz bennünket, ott ugyanis egyel kevesebb ember hal meg légszennyezettség miatt.
Rossz levegő
Az afganisztáni kiemelkedően magas halálozási arány elsőre meghökkentő lehet, sokan ugyanis a légszennyezettséghez szinte kizárólag az autók kipufogógázát, illetve a különböző óriási erőművek által kibocsájtott füstöt kötik. Ezek persze mind-mind károsak is, ám kiváltképp India és Kína megavárosaiban jelentkeznek leginkább. A gyérebb, jobbára szegényebbek által lakott területeken azonban az emberek mindent elégetnek, ami csak a kezük ügyébe kerül. Fát, műanyagot és egyéb kemikáliákat, amiknek a füstje rendkívül mérgező. Afganisztánban például mindkét probléma igen jelentősen jelen van, főleg a fővárosban Kabulban, de a probléma megjelenése Magyarországon is nagyon hasonló.
A SGA készített egy interaktív térképet is, amin azt lehet megnézni, hogy egyes országok levegőjében mekkora az úgy nevezett PM 2.5 részecskék aránya (mikrogramm/köbméter arányban számolva). A PM 2.5 elnevezésű részecskék elnevezése egyébként olyan káros, füstből, szénszármazékokból, növényi pollenből, kipufogógázokból származó részecskéket takar, melyek 2,5 mikron nagyságúak vagy kisebbek.
Ahogy az a statisztikából is kiolvasható a környező országokkal Magyarországon a legnagyobb a PM 2.5 részecskék koncentrációja a levegőben. Olyannyira, hogy a második legtöbb is (Szlovákia, Horvátország) 5 mikrogrammal kevesebb káros anyagot tud felmutatni egy köbméter levegőben.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Fontos a szűrés
Magyarországon különösen nagy problémát okoz a levegő szennyezettsége, hiszen bár csak ebből nem lehet egyenes következtetést levonni, de nagyon sokan küszködnek légzőszervi panaszokkal, és vezető halálokok között is nagyszámban jelen vannak a daganatos megbetegedések is. Éppen ezért kiváltképp fontos részt venni különböző szűrővizsgálatokon.
Ma Magyarországon külön kiadás nélkül elmehetünk tüdőszűrésre, nőgyógyászati, prosztata, bőrgyógyászati vizsgálatokra, vagy akár elvégeztethetjük a teljes vérkép vizsgálatot is. Az itthon tapasztalható, sokszor rémisztő állapotú egészségügyi ellátás (hosszú várólisták, hálapénz) ellenére nagyon keveseknek van például egészségbiztosításuk. Az ő számuk alig haladja meg a 30 ezret.
Egy-egy ilyen szerződés pedig lehetővé teszi tulajdonosának, hogy elkerülje a hosszú várólistákat, külön díj befizetése kaphasson második szakorvosi véleményt, akár nemzetközi szinten is. E szerződések díja egyébként leginkább az életkortól függ, azaz minél fiatalabb valaki, annál kevesebb díjért veheti igénybe a színvonalas, gyors és biztosítás nélkül sokszor drága kezeléseket, ellátásokat. Sokat mondó adat ugyanakkor, hogy míg Magyarországon néhány tízezren rendelkeznek egészségbiztosítással, addig ez a szám például Ausztriában 2,5 millió.