"Egy élet munkája veszhet kárba"- Itt a megoldás!

Pénzcentrum2013. február 8. 05:32

Óriási kockázatot vállal a magyar lakástulajdonosok jelentékeny része. Azok, akik nem biztosítják otthonukat, nem kevesebbet kockáztatnak, minthogy valamilyen természeti katasztrófa, elemi csapás vagy egy szerencsétlen baleset egész életük munkáját semmisítheti meg. Pedig a nyugalom durván havi másfél ezer forintból megvásárolható lenne - állítja Horváth Andrea, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese. Beszélgetésünkben arra kerestünk választ, hogyan lehet a legjobb és egyben legolcsóbb megoldást megtalálni azoknak, akik szeretének nyugodtan aludni.

A magyarok bátor emberek. Ha például külföldre utaznak, sokan akkor sem kötnek biztosítást, mondván: velem úgy sem történhet semmi baj, felesleges pénzkidobás az egész. Legféltettebb vagyonuk, a házuk vagy a lakásuk esetében is ilyen merészek?

A magyar ingatlanok 70-75 százaléka biztosítva van. Ez megfelel a közép-kelet-európai átlagnak, de valamelyest elmarad a nyugat-európaitól. Ám kétségkívül sokan vannak, akik teljesen feleslegesnek tartják a lakásbiztosítást. Ők azt gondolják, pénzkidobás az egész, mert ha baj van, a biztosító úgysem fizet. Sajnos szintén elég jelentős azoknak a száma, akik olyan rossz állapotú ingatlanban élnek, amelyre ha akarnának, sem tudnának biztosítási védelmet kérni. Ha ugyanis egy épület az építési költségének negyedénél kevesebbet ér, arra nem köthető már biztosítás.

És akik kötnek ilyen biztosítást, ők vajon miért döntenek így?

Ügyfeleink jelentős része szüleitől, nagyszüleitől látta, hogy van biztosításuk. Ők e védelem nélkül el sem tudják képzelni az életüket. Aztán sok embert a lakása megvásárlásához hitelt adó bank ösztönözött lakásbiztosítás megkötésére. Szerencsére egyre többen vannak olyanok is, akik pontosan tisztában vannak azzal, ha valami katasztrófa történik és megsemmisül az otthonuk, akkor egy élet munkája veszhet kárba. Ők ezt a kilátástalan helyzetet akarják elkerülni.

Nincs olyan hét, amikor ne érkeznének hírek leégett házakról, gázrobbanás miatt megsemmisült otthonokról, vihar által ledöntött tetőkről. Ez sem ijeszt rá a kételkedőkre?

Régebben egy-egy katasztrófa vagy komoly elemi csapás után valóban megnőtt a lakásbiztosítások iránti kereslet. Ma már sajnos ez nem így van. Sok embernek fogalma sincs, mekkora kockázatot vállal és ezt a kockázatot miként tudja kezelni. Gondoljunk csak bele! Ha a vihar elviszi a háztetőt, van annyi félretett pénzünk, hogy napokon belül újból tető legyen a fejünk felett?

Nem lehet, hogy az embereknek egyszerűen nincs pénzük biztosításra és kényszerből vállalnak óriási kockázatot?

Sajnos kétségkívül sok honfitársunk küzd napi megélhetési gondokkal, de annak is érdemes legalább tűz és elemi károk elleni biztosítást kötnie. Egy ilyen alapbiztosítás 20 ezer forintba kerül évente. Ez azért még mindig olcsóbb, mint újból felépíteni egy lakást.

Ám az ilyen alapbiztosítás az ingóságokat, például a bútorokat vagy a ruházatot ért károk után nem fizet, pedig ha nagy a baj a legtöbbször ezek is megsemmisülnek.

Mindenkinek fel kell mérnie, mekkora kockázatot tud kezelni. Olyan ez, mint egy piramis. Ha a tűz, az elemi kár és az épületbiztosítás nem elég, köthetünk felelősségbiztosítást, hogy védekezzünk az általunk okozott károk következményei ellen. Ez is jelentős, egy családi költségvetést felborító tétel tud lenni. Aztán a következő lépés az ingóság biztosítása lehet, majd jöhetnek a kiegészítő kockázatok, például az üvegtörés vagy a csőrepedés okozta károk elleni megoldások. Ezek a lépcsőfokok mindig egy kicsivel több kiadást jelentenek. Ha valaki teljes biztonságban akarja tudni magát, az évente többszázezer forintot is elkölthet biztosításra.

Azért ilyen, csak lakásbiztosításra súlyos összegeket fordító emberekből nem sok lehet. Sokkal többen vannak azok, akik nem szívesen mondanak le a védelemről, viszont a növekvő megélhetési költségek miatt szeretnének kevesebbet fizetni a biztosításért. Lehetséges ez?

A legdrágább megoldás, ha valaki levelezni szeretne a biztosítójával, ügyeit ügyfélszolgálaton keresztül személyesen intézi, majd sárgacsekken havonta fizet. A költségek már azzal csökkenthetőek, ha nem havi, hanem negyedéves vagy éves díjat fizetünk. Ez azonban nem minden. A díjak tovább csökkenthetők, ha vállaljuk, hogy mindent az Interneten keresztül intézünk és a díjat bankkártyával, esetleg csoportos beszedési megbízással egyenlítjük ki. Könnyebbséget jelenthet az is, ha egy bizonyos összeghatár alatt (önrész) hajlandóak vagyunk mi magunk állni az esetleges károkat.

De a világhálón kötött biztosítás nem fapados? És ha baj van, lehet azon keresztül is normálisan ügyet intézni?

Az Interneten keresztül köthetünk egyszerű és olcsó biztosításokat, de elérhetőek a legmagasabb minőségű, minden igényt kielégítő termékek is. Ráadásul olcsóbban, mintha egy irodában kötnénk meg azokat. Ami pedig az ügyintézést illeti, a kár bejelentése történhet az Interneten keresztül, mert az azt felmérő szakértő kolléga úgyis kimegy a helyszínre, ahol mindent meg lehet vele beszélni.

Arról nem is beszélve, hogy a kötelező biztosításokhoz hasonlóan az Interneten vannak olyan oldalak, ahol összehasonlíthatjuk a biztosítók ajánlatait és kiválaszthatjuk a legolcsóbbat közülük.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Itt azért nem árt az óvatosság. A kötelező biztosításnál senki nem nézi, milyen szolgáltatás van mögötte. A lakásbiztosításnál ez cseppet sem mellékes. Van olyan biztosítás, amely olcsó ugyan, de alapvető kockázatok, például a földrengések, vagy villámcsapás másodlagos hatása ellen nem véd. Aztán az sem mindegy, az olcsó árért cserébe vajon a biztosító képes-e megtéríteni a kárt akkor is, ha mondjuk sok ügyfelének egyszerre rongálja meg az otthonát a vihar.

Általános vélekedés, hogy kisebb károk, például egy betört ablaktábla esetén a biztosító rendkívül nagyvonalú és gyakran a javítás költségének többszörösét is hajlandó kifizetni. Ám ha nagy baj, akkor meg mindenféle kifogást keres, csak ne kelljen a kárt teljes egészében megtérítenie.

A biztosító nagyvonalúnak tűnhet, mert a kisipari árjegyzéket veszi alapul a kisebb károk javításánál, ami az összes adót tartalmazza. Amikor meg az a baj, hogy nem fizetünk elég kártérítést annak gyakorta az az oka, hogy az ügyfél túl sokat akar. Például ha a vihar megrongálja a tető egy részét, akkor ő az egészet ki akarja cserélni. Ha megalapozott igényekkel, jó költségvetéssel, megfelelő számlákkal állunk a biztosító elé, akkor meg lehet egyezni vele.

Ha van biztosításunk és azt rendesen fizetjük, megnyugodhatunk?
Sajnos nem. Évente nem árt újra átnézni a biztosítást, és 6-7 évente megújítani a szerződést, hiszen ezen idő alatt biztosan gyarapodott valamennyit a család, biztosan lettek olyan vagyontárgyaink, amelyre a régebben kötött biztosítás védelme nem terjed ki, illetve új kockázatokra is kiterjednek már az újabb termékek.


Jó, de ez átlagember honnan tudhatná, mit érdemes biztosítania és mit nem?

Ebben a biztosítók segítenek. A saját internetes oldalunkon például öt különféle lakásbelső képét találhatjuk meg. Csak ki kell választani, hogy a saját lakásunk melyikre emlékeztet leginkább. Aztán vannak adatlapok, amelyek segítségével könnyen számba vehetjük, mire érdemes biztosítást kötni. Ezen kívül a biztosítóktól független kárszakértőt is felkérhetünk a leltár elkészítésére. Ezután érdemes felkeresni a régi biztosítót, hogy egészítse ki a régi szerződést. Az ő ajánlatát megismerve aztán el tudjuk dönteni, hogy a biztosítás megkötésének évfordulója előtt felmondjuk-e a biztosítást és máshol kötünk-e egy újat, vagy inkább kitartunk a régi biztosítónk mellett.

Baj esetén mi kell ahhoz, hogy vagyontárgyaink megsemmisülése miatt kártérítést kapjunk?
Az értéktárgyainkról listát kell készíteni. Emellé kell tenni az adott tárgyak származási papírját, vagy ha ilyen nincs, a fényképét. A fénykép esetében fontos, hogy maga a tárgy mellékes szereplő legyen csak, a fotó valamilyen családi eseményről készüljön. Ezt a paksamétát aztán családunk valamelyik nem velünk élő tagjánál helyezzük biztonságba.

A lakáshitel mellé kötött biztosítást is lehet módosítani vagy cserélni?

Természetesen. Évforduló előtt ez is felmondható, csak új biztosítást kell előtte kötni és azt engedményezni kell a bankra. Ez kicsivel több időt igényel, így az ügyintézést a biztosításkötési évforduló előtt 60 nappal nem árt elkezdeni.

Ha valaki a lakáshitelét sem tudja fizetni, az miként csökkentheti a biztosítási költségeket?

Ha a biztosítást nem fizetem, azt 60-90 nap után a biztosító felmondja, ami miatt a bank is felmondja a hitelszerződést, hiszen nincs garancia arra, hogyha megsemmisül a hitel fedezete, akkor hozzájuthat betétesei pénzéhez. Fizetési nehézségek esetén tehát nem árt újragondolni a kockázatokat. Lejjebb adhatunk az igényeinkből, de az épület és a felelősségbiztosítást mindenképpen őrizzük meg.

Melyik termék a lakásbiztosítások csúcsa?
Ma már gyakorlatilag bármilyen kárra lehet biztosítást kötni. Ezek az összkockázati biztosítások. Itt csak azt határozza meg a biztosítótársaság, hogy milyen kárt nem hajlandó megtéríteni. Ilyen lehet például az atomcsapás vagy egy terrorcselekmény. Amelyik esemény nem szerepel a listán, arra jár a kártérítés. Ha nem tudunk bejutni a lakásunkba, mert a kulcs beletörik a zárba, a biztosító szakembert küld. Ha valamilyen káresemény miatt kénytelenek vagyunk magára hagyni házi kedvencünket, akkor kifizeti annak gondozási költségét. Ha káreseménnyel összefüggő betegség, baleset miatt nem tudunk elmenni egy világsztár koncertjére, megtéríti a jegyek árát. Az ilyen biztosítás természetesen nem a legolcsóbb, viszont az általa nyújtott védelem szinte határtalan.

Címkék: