Pénzcentrum • 2010. szeptember 22. 10:32
A VII. Biztosításszakmai Konferencia résztvevői szerint nem megfelelő a természeti katasztrófák kezelésének hazánkban alkalmazott módszere. A károk utáni állami segítségnyújtás, nem biztosít megfelelő védelmet az egyre növekvő árvizek, viharok okozta károk jövőbeli kezelésére. A biztosítási szakértők a nemzetközi gyakorlatban már sikerrel alkalmazott, megelőzésen és kockázatcsökkentésen alapuló átfogó rendszer létrehozását sürgetik hazánkban.
A globális felmelegedés természeti katasztrófákra gyakorolt hatása és ezen katasztrófák hatékonyabb magyarországi kezelése volt az egyik kiemelt témája a Siófokon tartott VII. Biztosításszakmai Konferenciának. A konferenciára meghívott szakértők arról számoltak be, hogy az elmúlt 40 év 20 legnagyobb kárt okozó káreseménye természeti csapások következtében állt elő világviszonylatban. Növekvő tendenciára vall, hogy ezen események közül 18 az utolsó 15 év során következett be.
A hazánkban is egyre gyakoribb és egyre nagyobb károkat okozó árvizek, földcsuszamlások és viharok elleni hatékony védekezéshez a szakértők szerint továbbiakban már nem elegendő, az utólagos kompenzáción alapuló hazai rendszer. Egy kármegelőzésen és kockázatcsökkentésen nyugvó átfogó kockázatkezelési rendszer szükséges, mely a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az állam és a biztosítási szektor közötti szoros együttműködésen túl magában foglalja a kármegelőzést, a törvényi és jogi szabályozást, a biztosítást és a finanszírozást is.
Az OECD országok helyzetét vizsgáló tanulmány megállapítja, hogy sokhelyütt - hazánkhoz hasonlóan - a természeti katasztrófákhoz és károkhoz tartozó alapvető információk összegyűjtése és elérése is gondot okoz. Mindaddig, amíg nincs arról összesítés, hogy a kormányzati szervek, különböző alapok, alapítványok és biztosítók mennyit és mire költenek a katasztrófák kapcsán, amíg a különböző kutatóintézetek és biztosítók által kezelt adatok és statisztikák nem kerülnek összesített felhasználásra, mindaddig míg nem büntetik azokat, akik elmulasztják a véd művek karbantartását, vagy éppen betemetik a vízelvezető árkokat - nem lehet kiszámítható és működő kockázatkezelési rendszert létrehozni.
Átfogó rendszer létrehozása azonban nem oldható meg kormányzati koordináció nélkül. A Biztosításszakmai Konferencia résztvevőinek többsége szerint e lépés nem halogatható tovább. A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége (MABIASZ) meg is fogalmazott egy javaslatot, mely az egyeztetések és a szakmai munka mielőbbi megkezdését célozza a szükséges szereplők bevonásával. Püski András - a MABIASZ elnöke - a javaslattal kapcsolatban elmondta, hogy abban a jövőbeli katasztrófa károk kezelhetővé tétele érdekében az illetékes kormányzati szervek, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a szükséges szakértők és tanácsadók, valamint a biztosítási szakma képviselőinek részvételével működő szakértői bizottság felállítását kérik a kormányzattól.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy csak azok az országok képesek nagyobb fennakadás nélkül átvészelni a természeti katasztrófákat, ahol az állami szerepvállalás és koordináció megvalósul.
Forrás: MABIASZ