Portfolio • 2009. november 11. 13:32
Az országgyűlésnek két héttel ezelőtt benyújtott törvénytervezet szerint a járadékszolgáltatások esetén a pénztártagok nagyon szigorú korlátozásokkal nézhetnek szembe, a tagoknak gyakorlatilag nincsen választási lehetőségük, egyedül az életjáradékkal kell beérniük. Nem kell messzire menni ellenpéldáért, az önkéntes pénztárak ugyanis jóval szélesebb palettát tesznek elérhetővé, az egyösszegű kivételtől kezdve egészen a banktechnikai járadékig mindent megtalálunk, sőt vegyes kifizetések is kérhetők. Az új szabályozás tehát a második pillér éppen épülő renoméja alatt vágja a fát, miközben még az is borzolhatja a kedélyünket, hogy meglehetősen drágán lehet majd hozzájutni az első időkben a nyugdíjunkhoz. Jó példa erre, hogy míg az átváltási plafon 5 százaléknál van meghúzva, addig már most is találhatunk olyan önkéntes pénztárat, ami fele ennyiért vállalja a járadék kifizetését.
Évek óta birkóztak a szereplők az intézményi és járadékszolgáltatás feltételeinek kidolgozásával, a törvénytervezet tartalma viszont nem érhetett minket meglepetésként, hiszen annak fő vonalairól szakmai körökben már többször is szó esett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kialakult helyzet paradicsomi lenne, azért sem, mivel a felhasználók, a leendő nyugdíjasok számára nem lesz gördülékeny az átállás. Az első években nyugdíjba lépőket biztosan fájdalmas veszteség éri (a később nyugdíjba vonulókkal összehasonlítva), hiszen egyszerűen drágábban fogják megkapni a járandóságukat.
A következőkben megpróbáljuk bemutatni a törvénytervezet buktatóit, eközben pedig nem feledkezhetünk meg az egyes járadéktermékek tárgyalásától, amivel reményeink szerint el lehet majd kerülni több félreértést is. A felhalmozási szakasz mondani sem kell, hogy mennyire fontos, azonban most a pénz átváltására helyezzük a hangsúlyt, illetve arra, hogy a legközelebbi rokonnal, az önkéntes pénztárakkal összehasonlítva milyen korlátokkal találhatja szembe magát az óvatlan nyugdíjas.