A Pénzcentrum összeállította hazánk legkisebb lélekszámú városainak toplistáját. Magyarország tíz legapróbb városa közül mindegyik kisebb, mint egy átlagos méretű nagyközség, a rangsor első helyezettjének népességszáma pedig az ezer főt is alig haladja meg. Kimondani is furcsa, hogy a tíz város összlakossága még a húszezer főt sem éri el!
Mindössze 17.241 ember él Magyarország tíz legkisebb városi rangú településén. Ez a létszám kevesebb, mint Mátészalka összlakossága, mely lakosság alapján a 76. legnagyobb településnek számít itthon. Budapestet és másik 23 megyei jogú várost nem számítva a magyar városok átlagos népessége nagyjából 10,5 ezerre rúg, amely hozzávetőlegesen tízszer több, mint a legkisebb hazai város, Pálháza népessége.
Sosem találnád ki, hol fizetjük a legmagasabb vízdíjat...Kattints!
Nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a legkisebb városi rangú települések földrajzilag koncentráltan helyezkednek el az országban. Hárman közülük az ország gazdaságilag előnyösebb helyzetben lévő területein, Nyugat-Magyarországon - Zala és Vas megyében - találhatóak, hárman pedig a legszegényebb, keleti megyékből - Borsod-Abaúj-Zemplénből és Szabolcs-Szatmár-Beregből - kerültek fel a legkisebbek listájára. Rajtuk kívül két somogyi, egy tolnai és egy Pest megyei település szerepel a felsorolásban.
Hogyan lehet egy településből város?
A várossá nyilvánítás szabályait Magyarországon a területszervezési törvény rögzíti. Eszerint a nagyközségek képviselőtestületeinek legkésőbb - az általános önkormányzati választások évének kivételével - minden év január 31-éig kell a várossá nyilvánítási kezdeményezésüket az illetékes miniszterhez benyújtaniuk. A miniszter ezután a településtudomány, a közgazdaságtan, a közigazgatás- és műszaki tudományok, az országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek, a KSH képviselőjéből és más szakemberekből álló - legfeljebb 15 tagú - bizottságot kér fel a kezdeményezés értékelésére. A bizottság értékelésének figyelembe vételével a miniszter május 31-éig tesz javaslatot a köztársasági elnöknek, aki június 30-ig határoz a települések várossá nyilvánításáról.
A három legkisebb város
A 3. legkisebb (Igal - 1243 fős népesség)
A Somogy megye keleti határánál található Igal, nem csak az ország egyik legkisebb, de egyben legfiatalabb városa is. A település 2009. július 1-jétől kapta meg a városi rangot. A KSH 2009. január 1-jei adatai alapján mindössze 1241-en élnek a településen.
A település honlapján a "falutörténet" menüpont alatt elérhető várostörténete szerint a helység nevéről először 1193-ból vannak írásos emlékeink. Ezt követően XIII. századból még csak faluként említik a források, azonban két évszázaddal később már mezővárosként merül fel a neve.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Igal jelenleg Külső-Somogy - vagyis Somogy megye észak-keleti részének - legjelentősebb települése. A település fejlődősét főként az 1940-es években felfedezett termálvíz, és az erre a 60-as években ráépült gyógyfürdő alapozta meg. A fürdő ma is kiemelt jelentőséggel bír Igal gazdasági életében. A város legnagyobb foglalkoztatója a Pannon Fornetti Kft., amely több mint 100 embert foglalkoztat. Jelentős munkaadónak számít még az önkormányzat, de sokan járnak be a 25 kilométerre fekvő Kaposvárra is dolgozni.
A 2. legkisebb (Őriszentpéter - 1198 fős népesség)
Őriszentpéter Vas megye nyugati részén a felsőszölnöki magyar-szlovén-osztrák hármashatár közelében fekszik. A lakossága a 2009-es KSH adatok szerint 1198 fő, mely 82-vel kevesebb az önkormányzat honlapján szereplő 2005-ös lélekszámhoz képest.
A Zala folyó partján fekvő város legrégebbi emléke a XIII. század elején épült Római Katolikus Plébániatemplom. A templom védőszentje Szent Péter apostol, akinek a nevét a település neve is őrzi.
A város rendezvénykínálata egész évben kiemelkedő. Több őrségi településsel összefogva kerül megrendezésre Pünkösdkor a Virágzás Napjai programsorozat, június utolsó hétvégéjén pedig az Őrségi Vásár fogadja az idelátogatókat. Augusztusban rendezik meg a Hétrétország szerek és porták fesztiválját, ahol a nyitott portákon a vendégek a régi eszközök bemutatójától a méhészeten, gidanézésen, fazekasságon át a dödöllekészítésig sokféle érdekességgel találkozhatnak. Említésre érdemes még a minden év szeptemberében megrendezésre kerülő Őrségi Nemzetközi Vadpörköltfőző Verseny, melyen magyar, szlovén és osztrák résztvevők mérik össze tudásukat.
A legkisebb város (Pálháza - 1062 fős népesség)
Pálháza az ország legészakibb városa, egyben lakosság szempontjából Magyarország legkisebb városa is. Mindössze alig több mint ezren, egészen pontosan 1062-en lakják. Megdöbbentő adat, hogy Budapesten, az Árpád-híd budai lábának közelében, az 1970-ben épült, Faluházként becézett 884 lakásos paneltömböt nagyjából háromszor ennyien, több mint háromezren lakják.
Az 1320-as években alapított Pálháza népessége mellett területileg sem mondható nagynak. Mindössze 6,75 négyzetkilométeres kiterjedésének köszönhetően népsűrűsége a kisvárosok között viszonylag magasnak számít.
A város talán leghíresebb nevezetessége az 1888 óta működő kisvasút, mely Magyarország legrégebbi erdei kisvasútja. A vonat minden évben az áprilistól októberig tartó időszakban a 9,3 kilométeres pályáján egy óra alatt szállítja végig utasait.
Rém értékes papír lapul megannyi magyar fiókban: sokan nem is tudják, mennyire sokat is ér valójában
Kevés dologban lehet elmondani, hogy Magyarország előz olyan országokat, mint Ausztria, Hollandia vagy Svájc, márpedig az útlevelünk erősebb.
Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
-
Sorozat készült az unió történetének legnagyobb csalásáról, amiről alig hallott valaki
A több milliárd eurós szén-dioxid-kvóta botrányt bemutató széria a Direct One-on debütál.
- Szép ajándékot kapott Lisztes Krisztián a búcsúmeccsén
- Szergej Lavrov kimondta, amit egyetlen ukrán sem akar hallani, de a Nyugat sem
- Túl van az életveszélyen a szerdán meglőtt szlovák kormányfő - a nap hírei
- Drámai fotók a letarolt kishajóról, újabb részletek az eltűnt magyar fiatalokról
- Vége az extrém drágulásnak, erős nyári balatoni szezon jöhet
- Segélyeken spórolnának a németek, ez fájna az ukránoknak