Jönnek a műanyag pénzek: mi is fizethetünk plasztik forinttal?

Egyre több országban használnak műanyag, pontosabban polimer bankjegyeket. Brunei, Új Zéland, Vietnam, Kanada, Malajzia, Izrael, vagy Románia után tegnap jelentette be a Bank of England, azaz a brit jegybank, hogy 2016-tól átállnak a polimer bankókra. A szigetországban a legnépszerűbb, 5 és 10 fontos papírpénzeket (pontosabban nem papír, hanem gyapot - ez a magyar bankjegyek alapanyaga is) cserélik elsőként. A műanyag pénzt természetesen nem úgy kell elképzelni, mint egy bankkártyát, első ránézésre a hagyományos bankjegyre hasonlít, igaz, más a tapintása, máshogy (szinte egyáltalán nem) gyűrődik, és általában vékonyabb is.

Miért jobb a polimer bankjegy, mint a "hagyományos" papírpénz?

A Bank of England tanulmánya három fő érvet említ a műanyag bankjegyek mellett:

- Biztonságosak: sokkal nehezebb hamisítani őket, mint a papírpénzt, leginkább a különleges, hétköznapi emberek számára elérhetetlen nyomdatechnológia miatt.

- Tartósak: a hagyományos papírpénzek gyártása költséges, viszonylag könnyen elszakadnak, rongálódnak. Egy polimer bankjegynek az sem árt, ha kimossuk, sőt, sokáig megőrzi színét, jelzéseit. Bár gyártásuk költségesebb, hosszabb távon mindenképp megéri a használatuk.

- Tisztábbak: felmérések szerint pénzeink sok baktériumot hordoznak (természetesen azért, mert sok kézben megfordulnak). A műanyag bankók ebben a versenyben is jobban teljesítenek.

Nálunk mikor lesz?

Magyarországon jelenleg nincs napirenden a papír alapanyagú bankjegyek felváltása polimer bankjegyekre - tájékoztatta a Pénzcentrum.hu-t a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Mint írták, a polimer bankjegyek néhány országban évek óta jelen vannak ugyan, mégis a világ jegybankjainak meghatározó többsége továbbra is a papír alapú, esetleg papír-műanyag kombinációjú bankjegyek alkalmazását részesíti előnyben (például a két "világpénz" mint az amerikai dollár, vagy az euró esetében is).

A nemzetközi kibocsátói tapasztalatok szerint a papírgyártási és nyomdaipari technológiák folyamatos fejlődésének köszönhetően a papír alapú bankjegyek esetében továbbra is magas fokú hamisítás elleni védettség érhető el, továbbá az elmúlt évek során jelentősen növekedés volt elérhető a bankjegyek élettartamát illetően, miközben előállításuk is költséghatékony - véli az MNB.

Tulajdonképpen a miénk sem papír

A Magyar Nemzeti Bank 1997-től kezdte meg a jelenleg forgalomban lévő bankjegyek kibocsátását. A bankjegyek papír alapanyaga a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, a bankjegyek nyomtatása a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. A bankjegypapír alapanyaga gyapot (Ez teszi lehetővé, hogy a bankjegy kézről- kézre járva, hajtogatva, gyűrve is sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon), alapszíne fehér, címleteinek mérete azonos (154 mm x 70 mm).

A bankjegyek a hamisítás elleni védelem biztosítása érdekében több biztonsági elemet is tartalmaznak. Ezek között vannak szabad szemmel láthatók, és olyanok is, melyek speciális segédeszköz alkalmazásával azonosíthatók. A bankjegyek tartalmaznak olyan hasonló megjelenésű biztonsági elemeket, amelyek minden címleten megtalálhatóak és olyanokat is, amelyek csak egyes címleteken kerültek alkalmazásra.