Bejelentkezés

Felhasználói név:
Jelszó:
  Mégsem
regisztráció elfelejtettem a jelszavamat
2016. május 25. szerda Orbán
Hírek » Otthon

Itt az állami lakáslottó: mutatjuk, kik járnak jól

Kijött a NOK jogszabálya: akik az LTP-ből felvett pénzüket fizetik be, azok csak az új befizetések után kapnak állami támogatást, a lakástakarékból származó befizetés után már nem. A tervezet alapján sorsolással és licittel juthatunk új lakáshoz, azonban sok kérdés még tisztázatlan, a részleteket ugyanis később, kormányrendeletben szabályozzák majd.


Szerdán nyújtotta be a Nemzeti Otthonteremtési Közösségről (NOK) szóló törvényjavaslatot Rogán Antal. Az új támogatási rendszer lényege, hogy a részvevők sorsolás vagy licit útján juthatnak új lakáshoz. Ez alapján az egykori fogyasztói csoportok juthatnak eszünkbe, amelyekkel sorsolás útján juthattunk pénzhez befizetéseink után. Ezzel persze sokan pórul jártak, ami elsősorban a tájékoztatás hiányosságának volt köszönhető.

Hogyan juthatunk lakáshoz a NOK-kal?

A lakáshoz évente legfeljebb 1 millió forintot érdemes befizetnünk a NOK-ba, ami mellé 30 százalékos állami jóváírás illet minket.

Ez havi szintre lebontva valamivel több mint 83 ezer forintnak felel meg. A lakástakarék pénztárak (LTP) esetében ez négy maximálisan kihasznált szerződésnek felel meg (80 ezer forint).

A közösségnek legalább 10, de legfeljebb 15 évig kell fennállnia. Ennek ellenére nem feltétlenül kell 10 évet várnunk arra, hogy megkapjuk a hőn áhított ingatlant. Ha ugyanis a közösség összes tagja beköltözött az új lakásba, akkor a célját eléri, így az adott közösség megszűnik.

A közösség tagjainak rendszeresen kell befizetnie a közös számlára, viszont sorsolás alapján már korábban is új otthonhoz juthatunk. Ennek feltétele, hogy az összes vállalt befizetés 20 százalékát már teljesítsük és minden fizetési határidőnek maradéktalanul eleget tettünk. Mivel rendkívüli befizetéseink is lehetnek, ezért az sem kizárt, hogy már egy év után új lakást vegyünk a NOK-kal.

Az ingatlanok árához sorsolás vagy licit útján juthatunk, a szervező dönti el, hogy melyiket alkalmazza.

Először azok jutnak hozzá a szükséges pénzhez, akik eddig a többet fizettek be a megvásárolni kívánt ingatlan értékének arányában. Ha viszont több, egyforma befizetett összeg van, akkor közöttük sorsolással dönthetnek.

Ha az ingatlan értéke nagyobb, mint az eddig összegyűjtött összeg, akkor a hiányzó tagi befizetés összegére egyfajta hitelt nyújthat a közösség.

Ezt a kölcsönt a közösség kamatmentesen nyújtja a tagnak, ráadásul költségeket sem számíthat fel érte.


Nem mindegy, hogy mekkora költségekkel lehet valaki egy közösség tagja. A törvénytervezet a befizetések három százalékát vonja el, amelyből tartalékot képez, azonban a többi díjat és költségelemet egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák, így ezek még nem ismertek.

Milyen ingatlant vehetünk?

Lényeges, hogy új építésű lakásokhoz juthatunk a NOK-kal, azonban egyéb megkötések is vannak. Az ingatlan értéke 10 és 40 millió forint közötti lehet. Ettől eltérhetünk azonban, ha nagyobb értékű lakást vennénk, akkor a sorsoláskor le kell tennünk egy összegben a különbözetet, így a magasabb összegű lakás is a miénk lehet. Ezt persze hitelből is teljesíthetjük, feltéve, ha hitelképesek vagyunk.

Ha valamiért nem tudunk annyit félretenni havonta, mint amennyit előre vállaltunk, akkor a havi díj csökkenthető, viszont a futamidő végén felhasználható összeg is kisebb lesz. Csak új lakást vehetünk ebből a pénzből, az "új lakás" meghatározás pedig megegyezik a CSOK által meghatározott új lakás fogalmával.

A közösség ereje épít majd új lakásokat?

Míg a bankban elhelyezett pénzt és a lakástakarék pénztárokat is az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védi 100 ezer euróig (kb. 31 millió forint), addig a NOK-ba befizetett összeget nem biztosítják. Ugyan a tervezet nem tér ki rá, de a Befektető-védelmi Alap (Beva) sem biztosítja a közösségekbe befizetett pénzt.

További hátulütő, hogy a a bent lévő összegek után nem vagyunk jogosultak kamatra. Ha viszont a befizetéseinket a közösségszervező állampapírba fekteti, akkor elérhetünk hozamot. Az LTP-knél egyébként minden esetben jár (általában 1 és 3 százalék közötti) kamat. Lehetőség van az LTP-ből származó megtakarítást befizetni a NOK-ba.

Ebben az esetben is jár az állami támogatás az új befizetések után, ha viszont a lakástakarék után már felvettük az állami támogatást, akkor az ebből származó pénz után nem kaphatjuk meg mégegyszer a 30 százalékos jóváírást.

A jogszabály-tervezet egyébként nem teljes, egyes részleteket későbbi kormányrendeletekben szabályozhatnak. Így például nincs meghatározva

  • A szükséges dokumentumok listája,
  • A tagtoborzás részletes szabályai,
  • A közösség gazdálkodásának szabályai (levont költségek),
  • A közzétételek szabályai,
  • A kiválasztás részletes szabályai,
  • Egyéb működési szabályok sem.
Hozzászólások száma: 3 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Több tízezer magyar számlájáról tűnhet el pénz a napokban
Nem várnak tovább, minden érintett számláját zárolni fogják.


Feliratkozom a hírlevélre!

 

Ezért a tv-műsorért még a pornót is hanyagolják az európaiak

Az Eurovíziós dalfesztivál az egyik legnézettebb tv-műsor Európában, ezt misem bizonyítja jobban, hogy az idei döntő ideje alatt a PornHub oldalát átlagosan 16 százalékkal kevesebben látogatták...

Egy kisebb vagyont spórolhatsz ezzel a néhány trükkel

Ugye veled is előfordult már, hogy többet költöttél egy-egy bevásárlás alkalmával, mint ahogy azt előre kiszámoltad? És nem az volt az oka, hogy nem voltál tisztában az árakkal. Összeszedtem neked...
 
NÉPSZERŰ
FRISS