Itt az állami lakáslottó: mutatjuk, kik járnak jól

Szerdán nyújtotta be a Nemzeti Otthonteremtési Közösségről (NOK) szóló törvényjavaslatot Rogán Antal. Az új támogatási rendszer lényege, hogy a részvevők sorsolás vagy licit útján juthatnak új lakáshoz. Ez alapján az egykori fogyasztói csoportok juthatnak eszünkbe, amelyekkel sorsolás útján juthattunk pénzhez befizetéseink után. Ezzel persze sokan pórul jártak, ami elsősorban a tájékoztatás hiányosságának volt köszönhető.

Hogyan juthatunk lakáshoz a NOK-kal?

Ez havi szintre lebontva valamivel több mint 83 ezer forintnak felel meg. A lakástakarék pénztárak (LTP) esetében ez négy maximálisan kihasznált szerződésnek felel meg (80 ezer forint).

A közösségnek legalább 10, de legfeljebb 15 évig kell fennállnia. Ennek ellenére nem feltétlenül kell 10 évet várnunk arra, hogy megkapjuk a hőn áhított ingatlant. Ha ugyanis a közösség összes tagja beköltözött az új lakásba, akkor a célját eléri, így az adott közösség megszűnik.

A közösség tagjainak rendszeresen kell befizetnie a közös számlára, viszont sorsolás alapján már korábban is új otthonhoz juthatunk. Ennek feltétele, hogy az összes vállalt befizetés 20 százalékát már teljesítsük és minden fizetési határidőnek maradéktalanul eleget tettünk. Mivel rendkívüli befizetéseink is lehetnek, ezért az sem kizárt, hogy már egy év után új lakást vegyünk a NOK-kal.

Az ingatlanok árához sorsolás vagy licit útján juthatunk, a szervező dönti el, hogy melyiket alkalmazza.

Ha az ingatlan értéke nagyobb, mint az eddig összegyűjtött összeg, akkor a hiányzó tagi befizetés összegére egyfajta hitelt nyújthat a közösség.

Nem mindegy, hogy mekkora költségekkel lehet valaki egy közösség tagja. A törvénytervezet a befizetések három százalékát vonja el, amelyből tartalékot képez, azonban a többi díjat és költségelemet egy későbbi kormányrendeletben szabályozzák, így ezek még nem ismertek.

Milyen ingatlant vehetünk?

Lényeges, hogy új építésű lakásokhoz juthatunk a NOK-kal, azonban egyéb megkötések is vannak. Az ingatlan értéke 10 és 40 millió forint közötti lehet. Ettől eltérhetünk azonban, ha nagyobb értékű lakást vennénk, akkor a sorsoláskor le kell tennünk egy összegben a különbözetet, így a magasabb összegű lakás is a miénk lehet. Ezt persze hitelből is teljesíthetjük, feltéve, ha hitelképesek vagyunk.

Ha valamiért nem tudunk annyit félretenni havonta, mint amennyit előre vállaltunk, akkor a havi díj csökkenthető, viszont a futamidő végén felhasználható összeg is kisebb lesz. Csak új lakást vehetünk ebből a pénzből, az "új lakás" meghatározás pedig megegyezik a CSOK által meghatározott új lakás fogalmával.

A közösség ereje épít majd új lakásokat?

Míg a bankban elhelyezett pénzt és a lakástakarék pénztárokat is az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védi 100 ezer euróig (kb. 31 millió forint), addig a NOK-ba befizetett összeget nem biztosítják. Ugyan a tervezet nem tér ki rá, de a Befektető-védelmi Alap (Beva) sem biztosítja a közösségekbe befizetett pénzt.

További hátulütő, hogy a a bent lévő összegek után nem vagyunk jogosultak kamatra. Ha viszont a befizetéseinket a közösségszervező állampapírba fekteti, akkor elérhetünk hozamot. Az LTP-knél egyébként minden esetben jár (általában 1 és 3 százalék közötti) kamat. Lehetőség van az LTP-ből származó megtakarítást befizetni a NOK-ba.

A jogszabály-tervezet egyébként nem teljes, egyes részleteket későbbi kormányrendeletekben szabályozhatnak. Így például nincs meghatározva

• A szükséges dokumentumok listája,
• A tagtoborzás részletes szabályai,
• A közösség gazdálkodásának szabályai (levont költségek),
• A közzétételek szabályai,
• A kiválasztás részletes szabályai,
• Egyéb működési szabályok sem.