Hatalmas passzív társasház épül Pesten: filléres rezsivel számolnak

Budapest XIII. kerületében épül fel Magyarország első 100 lakásos passzív társasháza, az úttörő fejlesztés beruházási célokmányát a mai napon fogadta el az önkormányzat képviselőtestülete - értesült a Pénzcentrum.hu. A célokmányban foglaltak szerint a beruházás összes várható bekerülési költsége 2 milliárd 194 millió 173 ezer forint lesz. A közbeszerzési eljárás eredményeképpen - melyet a Magyar Építő Zrt. nyert - a passzívház építési munkái már ez év áprilisában megkezdődnek. Az átadás pedig rá egy évre, várhatóan 2014 áprilisában várható.

A Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és Fáy utca által határolt 4 402 négyzetméter nagyságú építési telken zártsorú beépítési móddal, 14,4 méter építmény magassággal épül meg a három tömbből álló épületegyüttes, mely mind a Jász utca, mind a Zsinór utca felől rendelkezik majd személybejárattal. A három épülettömbben három méretkategória szerint oszlanak el majd a lakások. A legnagyobb, 60 négyzetméter alapterületű otthonok 1+2 félszobásak, míg a közepes méretű, 50 négyzetméter körüli lakásokban egy szoba és nappali található. A harmadik, legkisebb épületszárnyban pedig 40 négyzetméteres, egyterű, térelválasztókkal szeparált garzonlakások kapnak helyet.

KATTINTS! Ilyen lesz a passzív társasház: a részletek + képek

A projekt egyébként a XIII. kerület lasan egy évtizede tartó szociális bérlakásprogramjának legújabb eleme, mely úttörőnek számít a budapesti, magyar, sőt a kelet-európai lakáspiacon is. A beruházás teljes egészében önkormányzati finanszírozású, így tulajdonosa, üzemeltetője, és használója is a kerület lesz. Gellért Lajos, a XIII. kerületi önkormányzat sajtóreferense a Pénzcentrum.hu érdeklődésére elmondta, a szociális bérlakásokat - a lépcsőzetes lakáshoz jutás elvét alkalmazva - pályázat útján ítélik majd oda a XIII. kerületi szociálisan rászoruló lakosoknak. A szociális bérlakások lakói nagyjából 15 ezer forintos fűtési költséggel számolhatnak, évente!

Bár a XIII. kerületi fejlesztés minden tekintetben jövőbe látó beruházás, főként a meglévő magyar épületállomány energetikai ismérveit figyelembe véve. Azt ugyanakkor tudni kell, hogy a "Passzívház Intézet" egy magáncég, amelyik professzionálisan építette fel a saját brandjét, és mi már úgy kapjuk meg ezt, mint egyfajta szabványt. Pedig ez nem egy állami szabvány. Mielőtt tehát elkezdenének gombamód szaporodni hazánkban a passzívházak meg kellene néznünk, hogy Magyarországon, az itteni klimatikus viszonyok között mi lenne optimális? Elképzelhető ugyanis, hogy a passzívházak helyett érdemes lenne inkább az olyan alacsony energiafogyasztású épületekre koncentrálni, amelyekben nincs szükség átlagon felüli szellőztető berendezésekre. Természetesen mindig az adott helyzethez, helyhez kell elvégezni a vizsgálatokat, s elképzelhető, hogy egyes esetekben éppen a passzívház-standard lesz a megfelelő.