Még mindig nem az igazi... A Világbank szakemberei nemzeti, és európai adatokat egyaránt felhasználtak a nemrég készült tanulmány elkészítéséhez, hogy egy teljes képet tudjanak adni az egyes nemzetek szociális támogatásairól, különös tekintettel a családok támogatására, amiben Magyarország nagyon jó helyen szerepelt...
A szociális védelem, és a társadalmi segítségnyújtás nagyon lényeges eleme az Unióba való társadalmi integrálódásnak. A 2004-es csatlakozás óta a vizsgált 8 tagállam számos intézkedést és programot léptetett életbe, hogy minél jobban segítse azokat, akik rászorulnak a segítségre. A társadalmi segítségnyújtás már korábban is létezett minden tagállamban, de mindössze a GDP néhány százalékát adta.
A tanulmányból kiderül, hogy nem csak nálunk probléma a folyamatosan öregedő társadalom, a szakemberek becslései szerint 2025-re a vizsgált 8 ország, vagyis Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, és Szlovénia lakosságának 20-25 százaléka 65 éves vagy a feletti lesz.
A rendelkezésre álló adatok alapján az is kiderült, hogy a kalkulált szegénységi index alapján a harmadik helyet foglaljuk el 12 százalékkal, ami ennek ellenére nem egy túl jó arány. Az indexet a Világbank szakemberei úgy kalkulálták, hogy az ország átlagbérének 60 százalékát vették szegénységi küszöbnek, és az e szint alatt élők számítanak a létminimum alatt élő szegényeknek.

A szegénység nagymértékben összefügg a munkapiaci viszonyokkal, az egyes emberek által iskolában megszerzett tudással, és a háztartások méretével is. De további tényezőket is találtak a tanulmány készítői, amelyek rontják az országok szociális helyzetének szintjét. Ezek pedig a hajléktalanok nagy száma, a munkaképtelenek kérdése, vagy akár az etnikai kisebbségek helyzete az adott országban.
A hivatalos és a becsült kisebbségi lakosság száma nagyon eltér egymástól, és jelentős részük nem is vesz részt aktívan a társadalmi közösségvállalásban. A hajléktalanok, és a munkaképtelenek nagy része ugyanígy nem aktív tagjai a társadalomnak, amin a szociális intézkedésekkel és programokkal viszont változtatni lehetne.

A vizsgált EU8 országokban a munkapiaci helyzet folyamatosan változik, de az Uniós csatlakozás valamilyen szintű stabilitást azért már biztosított a tagoknak, ennek ellenére a fent említett országok továbbra is jelentős kockázatokkal néznek szembe, amelyek hatással vannak a szegénységre és a jólétre is.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 63 632 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől a K&H Bank (THM 10,82%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A hosszú távú munkanélküliség és a dolgozó, ennek ellenére létminimum alatt élő rétegek számára kulcsfontossággal bírnak a különböző állami támogatások, és segítségnyújtások. A munkanélküli segély sok országban csak bizonyos ideig jár, ha utána az illető nem talál munkát, akkor nem kap tovább segélyt. Ez sokszor ösztönző erőnek bizonyul azoknak a rétegeknek a körében, akik nem akarnak dolgozni, hanem az állami és egyéb támogatásokból tartják fent magukat, sokszor nem is olyan rosszul.
Az olyan családok körében, akik ugyan dolgoznak, de ennek ellenére a létminimum alatt vagy annak szintjén élnek, szintén nagy segítséget jelent az állami támogatások összessége, mint például a gyermekgondozási segély Magyarországon, ami alanyi jogon, a biztosítási jogviszony rendezettségétől függetlenül mindenkinek jár egy éven keresztül.
Az emberek szociális védelme, a nyugdíjak, a munkanélküli segélyek, a családi pótlék, és más társadalmi segélyprogramoknak nagy szerepe van az emberek életszínvonalában az EU8 tagok esetén, és mondhatjuk, hogy ezek nélkül, szinte lehetetlen lenne a megélhetés rengeteg ember számára. Majdnem minden család kap valamelyik támogatásból ezekben az országokban.
Az erre a célra költött összegek szerint a nyolc államot három csoportra lehet osztani a 2003-as adatokat tekintve. A balti államok (Észtország, Litvánia, Lettország) a GDP közel 13 százalékát, a Visegrádi országok (Magyarország, Csehország, és Szlovákia) a 20-21 százalékát, Szlovénia pedig a GDP 24 százalékát fordítja ilyen jellegű célokra. Minden esetben a nyugdíjak teszik ki ezeknek a nagy részét, Szlovákiában például a 42 százalékát, Lengyelországban pedig a 68 százalékát.
A jelentős összegű ráfordítások ellenére ez még mindig az EU15 tagok 2003-ban mért 27 százalékos átlaga alatt van.
Magyarország vezető szerepben...
-
Rengeteg magyarnak könnyítheti meg az életét ez az új app: sokan nem is tudják, mennyit nyerhetnek vele
Egyetlen applikációban kezelhetők a különböző bankszámlák.
-
Forex kereskedés kezdőknek: hogyan működik a devizapiac? (x)
A devizapiac a globális pénzügyi rendszer egyik legnagyobb és leggyorsabban mozgó terepe. Megértése alapos felkészülést, kockázattudatosságot és fegyelmezett döntéshozatalt igényel.







