Kitartott óvatos kamatcsökkentési politikája mellett a monetáris tanács. Mai ülésén a testület a 7.5 százalékos kamat szinten tartása mellett döntött, így nem jött el a harmadik kamatcsökkentés a lazító ciklus júniusi kezdete óta. A döntésről kiadott közlemény szerint "a jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a Monetáris Tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni".

A monetáris tanács "továbbra is azt valószínűsíti, hogy 2009-ben elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Ebben az is szerepet játszik, hogy a gazdaság növekedése tartósan elmarad az elmúlt években tapasztalttól." "Az inflációs cél elérésének azonban feltétele, hogy az egyszeri áremelkedések ne vezessenek a várakozások tartós megemelkedéséhez." - hangsúlyozza a közlemény.

A testület megjegyzi: "az elmúlt hónapban beérkezett új információk megerősítették, hogy rövidtávon az élelmiszerárak számottevő emelkedésére lehet számítani. Az élelmiszerár-infláció részben a rendkívüli időjárási tényezők következménye, de az áremelkedésben a nemzetközi kereslet tartós emelkedése is szerepet játszik, ezért a középtávú inflációs kilátásokat is érintheti."

Simor András jegybankelnök a sajtótájékoztatón a közleménnyel kapcsolatban jelezte: ezen folyamatok "tartós (inflációs) hatása nagyobb, mint amire korábban számítottunk". Szavai szerint "amivel korábban csak a kockázatok között számoltunk, az az alappályában is meg fog jelenni", ezt az egy hónap múlva megjelenő inflációs jelentés mutatja majd be. A jegybankelnök kiemelte a közlemény azon mondatát, mely szerint "a maginfláció egyéb tételei nem utalnak további inflációs nyomásra."

A közlemény szerint "a versenyszféra bérinflációja augusztusban csökkenést mutatott, ami elsősorban a 2006-os szabályozási változások miatti előrehozott prémium-kifizetéssel magyarázható. Az év hátralévő részében ezért jelentős ingadozások várhatók az éves bérnövekedési ütemben. E hatásoktól megtisztítva a bérdinamika fokozatos mérséklődése rajzolódik ki."

A közlemény kiemeli, hogy "a tartósan alacsony inflációs környezet kialakulásának elengedhetetlen feltétele a nominális bérek növekedési ütemének további mérséklődése." Ezzel a jövő évi országos bérmegállapodás mértékének fontosságára utalt. Simor megismételte korábbi szavait: "a jövő évi bérmegállapodásokat az MNB kiemelt figyelemmel követi". A termelékenység-növekedéssel összhangban álló béremelések csökkentik annak kockázatát, hogy az inflációt érő mezőgazdasági, energiaár- és egyéb kínálati sokkok sorozata tartósan magas árnövekedési ütemhez és magas szinten rögzülő inflációs várakozásokhoz vezessenek - fogalmaz a közlemény.

A monetáris tanács úgy látja, hogy a pénzügyi piaci folyamatok arra utalnak, hogy az amerikai jelzálogpiacról kiindult nemzetközi turbulencia az eddigiekben csak átmenetileg érintette a forintbefektetések kockázati megítélését. A közlemény záró mondata szerint "a jelenlegi makrogazdasági és pénzpiaci környezet lehetőséget adhat az alapkamat mérséklésére, azonban az inflációs kockázatokra és a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságára való tekintettel a Monetáris Tanács továbbra is óvatos kamatpolitikát kíván folytatni.

Előzmények