A járvány okozta sokkból lassan magához tér a munkaerőpiac, egyre több álláshirdetés jelenik meg, ám míg korábban megszokott volt, hogy egy-egy ajánlat mellé a megkereshető összeget is feltüntették, addig mára ezek visszaszorultak. Hogy mi lehet ennek az oka, arra szakértő segtségével keresük a választ.
Akik ugyanahhoz a céghez mentek vissza a szülési szabadság után, ahonnan elmentek, 68 százalékuk ugyanabban, 17 százalékuk más, 10 százalékuk viszont alacsonyabb pozícióban folytatta munkáját. A munkavállalók több mint fele úgy gondolja, hogy a gyermek kétéves kora után térne vissza a munkájába.
A rossz vezető már az interjún lelepleződhet. A munkavállaló könnyen rájöhet, hogy szörnyű főnökkel van dolga, ha ezeket a jeleket veszi észre.
A karácsonyt megelőző időszak holtidő munkakeresés szempontjából, viszont januártól újult erővel veselkedhet neki az ember az álláshirdetések böngészésének, interjúknak. Ehhez ajánlj olyan tippeket a Pénzcentrum, amelyekkel 2020-ban sikeresen találhatsz állást.
Amikor az ember elbizonytalanodik a karrierútján, gyakran hajlamos visszamenni a kályhához, mert úgy hiszi, már a kezdetek kezdetén rossz döntéseket hozott, és most azért tart ott, ahol. Azonban ezt a visszatérés a kezdetekhez ritkán koronázza siker, többnyire inkább kudarcot, anyagi nehézségeket hoz magával, és a problémát sem oldja meg.
Rugalmas munkavégzés, stabilitás és alapfizetés - ezek alapján választ munkahelyet az Y és Z generáció.
A munka-magánélet egyensúlyát támogató lehetőségeket gyakran tulajdonítják a fiatalabb generációk egyedi szükségletének. A rugalmas munkaidő és a részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a két legfontosabb szempont a gyermeket nevelők számára a munkahelyen a mindennapokat segítő intézkedések közül.
Aki nem csak alkalmi, hanem teljes munkaidős állásra pályázik, esetleg szívesen váltana, az keresve sem találhat jobb időpontot ezeknél a napoknál. De korántsem mindegy milyen életrajzzal pályázunk, szakértőnk elárulja, mi az amit feltétlenül írjunk bele, és mi az, amit még csak véletlenül se.
Tizenhárom százalékkal nőttek a bérek tavaly: a magyar munkavállalók átlagosan 38 300 forinttal kerestek többet bruttóban 2017-hez képest. A legnagyobb bérnövekedés Baranya, Békés és Vas megyében történt.
