Hiába volt viszonylag még alacsony itthon a munkanélküliek aránya 2020 első negyedévében, az átmenetileg nem dolgozó férfiak és nők aránya közti különbség óriási volt, egészen konkrétan a második legnagyobb az Európai Unió országai közül.
Hazánkban egészen a 2020 elejéig folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottsági ráta, és ezzel párhuzamosan csökkent a munkanélküliség. 2019 utolsó negyedévének adataiból pedig az derül ki, hogy az Európai Unió átlagát is felülmúltuk.
A pandémia nyomán bevezetett korlátozó intézkedések senki számára nem voltak könnyűek, ám az utána lévő időszak is nehéz. Sokan, az eddig elégedettnek, stabilnak hitt emberek közül egyik napról a másikra mondanak fel munkahelyükön, teljesen meggondolatlanul. Miért?
Májusban, a járványvédelmi korlátozások harmadik hónapjában a várakozásoknál kisebb mértékben, de nőtt a munkanélküliségi ráta az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtöki jelentése szerint.
Azt az első pillanattól kezdve lehetett látni, hogy mely szektorokat érintette legsúlyosabban a koronavírus-járvány, a KSH friss adataiból már azt is tudjuk, milyen mértékben. Az is kiderül azonban, kik azok, akiket egyáltalán nem viselt meg a válság, sőt, még emelkedett is a fizetésük tavalyhoz képest.
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai a közölt foglalkoztatási adatokban megjelennek. A 2020. március-májusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 403 ezer fő, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 68,6% volt. Mindkét nem esetében csökkenés történt, ugyanakkor a férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. 2020 májusában a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 399 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 31 ezer fővel több, az egy évvel korábbihoz képest 134 ezer fővel kevesebb - derült ki a KSH adataiból.
A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte.
Hazánkban a koronavírus-járvány előtti időszakban kb. 15 százalékra volt tehető a 15-34 év közötti nem dolgozó, de nem is tanuló, ún. NEET fiatalok száma. Miközben a foglalkoztatottság folyamatosan növekedett az elmúlt években, felmerül a kérdés: kik azok a NEET fiatalok ma Magyarországon, és hogyan lehet segíteni nekik, kiváltképp a koronavírus-járvány utáni időszakban?
Tovább lassult az álláskeresők számának a növekedése. Ez egyrészt a kormány munkahelyvédelmi programjaival függ össze, másrészt a magyar gazdaság munkahely-teremtő képessége is kezd erősödni.
Továbbra is több ezer fő jelentkezésével számolnak a Magyar Honvédségnél, eddig hatszázan érdeklődtek a nemrég bejelentett, munkanélkülieknek létrehozott speciális önkéntes tartalékos katonai szolgálat iránt.
A májusra vonatkozó munkaügyi statisztika, mely az állástalanná válók számának további emelkedésére utal.
Több százezer munkakereső helyzetén javíthat. A tavaszi kijárási korlátozások idején felére esett az új meghirdetett állások száma, miközben több ezren kezdtek új munkát keresni a koronavírus hatásai miatt.
Jelenleg diákmunkát találni kicsit olyan, mint a belvárosban parkolóhelyet: amint felszabadul egy hely, azonnal lecsapnak rá az érdeklődők. Azonban aki elég kitartó, és nincsenek irreális elvárásai, azért találhat a nyáron melót, még ebben a fesztiválok nélküli furcsa időszakban is. Ezer forintnál kevesebbet csak a legritkább esetben kínálnak a munkaadók a diákoknak, maximális órabér pedig elérheti a 3000 ezer forintot is.
Nagyot zuhant a fogyasztók bizalma.
Felmérések szerint a magyar munkavállalók kétharmada arra számított, hogy év végén fizetésemelést kap. A járvány, és z azt követő recesszó azonban feltehetően keresztülhúzta a számításaikat.
Rengetegen veszítették el az állásukat a koronavírus-járvány miatt, főként a turizmusban és a vendéglátásban. Most azonban, az újranyitások idején ismét megindult a toborzás. Az egyik hazai étteremlánc például rengeteg hirdetést adott fel a héten, és az is kiderült, mennyit fizetnek.
Magyarországon (hivatalosan) 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, amivel még viszonylag olcsón megúsztuk. A tényleges munkanélküliség viszont jóval magasabb lehet, sokan ugyanis inaktívvá váltak, a korlátozások miatt munkát sem tudtak keresni. Az ismert embereket, színészeket, zenészeket, művészeket éppúgy sújtja a munkanélküliségi krízis.
A világban különböző mértékben emelkedett a munkanélküliség a koronavírus-járvány kitörése óta, Magyarországon (hivatalosan) 3,8%-ra emelkedett áprilisban a munkanélküliség, amivel még viszonylag olcsón megúsztuk. A tényleges munkanélküliség viszont jóval magasabb lehet, sokan ugyanis inaktívvá váltak, a korlátozások miatt munkát sem tudtak keresni. Egyelőre a régió többi országában sem látszik a tömeges leépítési hullám, de ez csak idő kérdése.
2020 áprilisában mintegy 73 ezer fő veszítette el állását.
