Erősödött a bizalom: ettől viszont még mindig tartanak a magyarok
Januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza a GKI fogyasztói bizalmi index - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Januárban a decemberi jelentős csökkenést követően csaknem novemberi szintjére erősödött vissza a GKI fogyasztói bizalmi index - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt.
2020 egyáltalán nem egy szokványos év volt a munkaerőpiacon, és még csak véletlenül sem az történt, amire számítottunk. Sőt. Épp az ellenkezője. Összeszedtük a legfontosabb változásokat, szakember segítségével elemeztük az évet, majd arra a kérdésre is megkerestük a választ, mi vár ránk jövőre munkafronton.
A KSH legfrissebb adataiból tudjuk, hogy júniusban 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek a koronavírus-járvány első hullámának a végén, és úgy tűnik, a második hullám sem kímélte a munkaerőpiacot: tömegesen szabadult fel munkaerő, akiknek egy jelentős része azonnal el szeretne helyezkedni, akár egy számára teljesen új területen is. De vajon kiknek van esélye kitűnni a tömegből? A cégek HR-eseihez beérkező önéletrajzok nagy része mind a mai napig sablonos és unalmas, holott némi időráfordítással, és egy csepp kreativitással sokkal előbb megakadna rajtunk a szeme a toborzóknak. Hiába öntudatosabbak a mai munkavállalók, mint akár csak három évvel ezelőtt, ha ez nem tudják megfelelően kidomborítani, akkor elvesznek a tömegben. Csenteri-Dénes Ildikó, HR coach konkrétan megmutatja, hogy kell kinéznie egy jó CV-nek 2020-ban.
Akár 200 ezerrel több munkanélküli is lehet Magyarországon a KSH által mért adatnál - írja cikkében a GKI.
Az euróövezeti munkanélküliség a két éves csúcs óta folyamatosan csökken.
Kevesebb az ingázó és a közmunkás.
Elhúzódó válságra számíthatnak.
Munkahelyet váltani ilyen bizonytalan időkben talán nem a legjobb ötlet, kivéve ha az ember tényleg rá van kényszerítve. Mindenesetre érdemes tudni, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci megtorpanás már nem tart sokáig - legalábbis a szakértők szerint. Aki már nagyon kényelmetlenül érzi magát a mostani helyén, de kitart még egy kevés ideig, annak kellemes meglepetéseket tartogathat a pandémia utáni időszak.
A mai gazdasági környezetben már nincsen olyan, hogy biztos munkahely, és a tipikus jogviszony ebben a gyorsan, dinamikusan változó világban semmivel nem jelent nagyobb biztonságot, garanciát mint atipikus jogviszonyban kölcsönzött munkaerőnek lenni - mondta el Dénes Rajmund Roland a Pénzcentrumnak adott interjúban. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének (MMOSZ) elnöke kitért arra is, a magyar cégeknek miért jelenthet versenyelőnyt ez a fajta foglalkoztatás, és beszélt a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó betanított munkások jövedelmének alakulásáról is.Interjú.
A gazdasági visszaesés számtalan állástalant hagyott maga után, és most következik még csak a második hullám. A kkv-szektor valamekkora felszívóerővel bír, de a szakértők attól tartanak, hogy a nem megfelelő képzettségük miatt sokan állás-, a vállalkozások pedig képzett munkaerő nélkül maradnak. A közmunkával újra támad a kapun belüli munkanélküliség?
Míg korábban a legtöbb iparágban a túlkereslet volt a jellemző, a válság hatására a piac túlkínálatra váltott a koronavírus-járvány, és a tavaszi kijárási korlátozások hatására. Az aktív munkakeresők tömeges megjelenésével a cégek kerültek jobb pozícióba: jobban tudnak válogatni a jelöltek között.
A munkaerőhiány luxusa megszűnt.
A KSH foglalkoztatottsági adatai alapján mégsem sikerült elérni a pandémia előtti számokat.
Egy hónap alatt 20 százalékkal! Szeptember végén pedig az egy évvel korábbihoz képest a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 33 százalékkal, 323 ezer főre nőtt.
Így néz ki egy jó önéletrajz 2020-ban a covid után: rövid, lényegretörő, illeszkedik a pozícióhoz. A koronavírus-járványra pedig egy új lehetőségként, nem veszteségként tekint.
A meghirdetett pozíciókra átlagosan 40 százalékkal többen jelentkeztek 2020 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban. A legnagyobb érdeklődés a szakmunka, az értékesítés, a fizikai munka és az adminisztrációs állások iránt volt, míg a meghirdetett állások számában a cégvezetői, az építőipari és az egészségügyi munkák területén volt növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.
Ez a két munkakör stabil helyzetben van.
A nyári szabadságolások után az ősz hagyományosan aktív időszak a munkaerőpiacon: a szeptember általában az egyik legerősebb hónap toborzási szempontból. Mivel azonban az idei év egyáltalán nem mondható hagyományosnak, így az álláskeresés is nagyobb kihívásnak tűnhet. Milyen esélyei lehetnek egy álláskeresőnek 2020 őszén? Hol keresnek leginkább munkavállalókat, és milyen pozíciókra jelentkeznek a legtöbben? Így látják a helyzetet a szakértők.
Augusztusban előzetes becslés szerint 4 millió 514 ezren, így idén először ismét több mint 4,5 millióan dolgoztak - jelentette Heti monitor című kiadványában pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz Covid-19 vakcina) megoldódhatnak a mostani problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint amilyen a nyugdíjas- vagy diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is, használható megoldáts jelenthet a folyton változó gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani is. De vajon jelenleg szükségük van-e a magyar munkaadóknak diákokra, és ha igen, mekkora bért tudnak nekik ajánlani - ennek járt utána a Pénzcentrum, megszólaltatva a legnagyobb piaci szereplők közül hármat.