Az új munkahelyi gyakorlatok a toborzás, a beléptetés, a teljesítményértékelés és az elbocsátás menetét is érinteni fogják.
A koronavírus második hulláma már egyáltalán nem érte a márciusihoz hasonló sokként a hazai munkaerőpiacot. 2020 utolsó három hónapja a stabilizálódás és a jövőre való felkészülés jegyében telt, az új álláshirdetések száma csupán egy százalékkal maradt 2019 azonos időszakának szintjétől - derül ki a Profession.hu negyedik negyedéves jelentésének adataiból.
2020 egyáltalán nem egy szokványos év volt a munkaerőpiacon, és még csak véletlenül sem az történt, amire számítottunk. Sőt. Épp az ellenkezője. Összeszedtük a legfontosabb változásokat, szakember segítségével elemeztük az évet, majd arra a kérdésre is megkerestük a választ, mi vár ránk jövőre munkafronton.
Egy olyan év után, mint 2020, mindenki szeretne abban bízni, hogy 2021 már egy nyugodtabb, egészségügyi vészhelyzettől kevésbé sújtott év lehet. A magyar munkavállalók jövő évi reményeire is az általános optimizmus jellemző: hisznek abban, hogy rendeződnek a dolgok, annak kapcsán azonban jelentően eltér a véleményük, hogy ez hogyan és mikor fog megtörténni - derül ki egy friss, reprezentatív kutatásából.
Az álláskeresők száma szeptemberben havi összevetésben 6,2 százalékkal csökkent, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a szeptemberi zárónapon 323 400 álláskereső szerepelt, 21 300-zal kevesebb az augusztusinál.
Habár a legtöbb menedzseri fizetés egymillió forint felett alakult a koronavírus-járvány közepette is, számos felsővezető keresete csökkent az időszakban. Sőt, a költségcsökkentések miatt a leépítési hullám a vezető beosztású munkavállalókat sem kerülte el. A járvány azt is megmutatta, milyen fontos, ha egy vállalat élén határozott és rugalmas vezetők állnak.
Júliushoz képest augusztusban nem változott a foglalkoztatottság a GKI Gazdaságkutató Zrt. reprezentatív lakossági felmérése szerint. A további kilátások szempontjából nagy kérdés, hogy a magyar "kurzarbeit" lezárulása, a járvány új erőre kapása és a külföldi kereslet alakulása milyen hatással lesz a foglalkoztatásra.
A június közepi mélypontot követően augusztus első napjaira közel 25 ezerrel csökkent a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon, ami egyértelműen jelzi, hogy kedvező fordulat megy végbe a munkaerőpiacon - mondta Bodó Sándor. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára közölte: a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedéseinek köszönhetően ezzel már hetedik hete csökken a munka nélkül lévők száma.
A járványhelyzet első heteiben rengeteg ember veszítette el a munkáját, és megtorpant a toborzás, leszámítva az ételfutár és bolti eladó pozíciókat: rájuk akkor nagy szükség volt. Az elmúlt napok adataiból azonban az derül ki, koronavírus-válság mélypontjához képest nőtt a foglalkoztatottak száma. És persze egyre több az álláshirdetés.
Lehet itt bármivel bűvészkedni, a végén úgyis a vezetőkön fog múlni minden.
A COVID-19 megjelenése jelentős kihívás elé állította a cégeket és a munkavállalókat is. Zdravka Demeter Bubaloval, a MOL-csoport HR igazgatójával többek között arról beszélgettünk, hogyan reagált a 26 ezer, különböző nemzetiségű dolgozót foglalkoztató nagyvállalat a váratlan helyzetre, mi jelentette a legnagyobb kihívást, és volt-e bármilyen pozitív hozadéka a nagyvállalat számára a járványhelyzetnek. A szakember kitért arra is, szükség volt-e átstrukturálásra, létszámstopra vagy leépítésre az olajár esése és a fogyasztás csökkenése miatt.
A járvány lenyomta a boltos létszámot is.
A nők munkaerőpiacra történő reintegrációját mind a cégek rugalmatlan vállalati stratégiája, mind pedig a családok részéről jelentkező sajátosságok nehezítik, ezért nem túlzás úgy fogalmazni, hogy a család- és gyerekbarát munkahelyek kultúrájának csupán a hajnalán járunk Magyarországon - írja a HelloVidék.
A vártnál alacsonyabb inflációval, normalizálódó euró/forint árfolyammal, újabb tőzsdei visszaeséssel és magas munkanélküliséggel számol idénre a Sberbank Magyarország Zrt. szakértője, aki szerint a gazdaság gyors visszapattanása ellenére is csökkenő gazdasági teljesítményt akár a vállalkozásokban szerzett állami tulajdonrésszel is lehetne serkenteni.
Ha van a jelenlegi veszélyhelyzetnek pozitív hozadéka, akkor az az, hogy rugalmasabbá fog válni a munkaerőpiac - vallja Rónai Dániel. A Gi Grouphoz tartozó, toborzással, kiválasztással, illetve tanácsadással foglalkozó Wyser magyarországi vezetőjével többek között a koronavírus-járvány munkaerőpiaci hatásairól, a gazdaságot érintő kormányzati intézkedéskről, illetve arról besszélgettünk, milyen skillekre van most igazán szüksége egy jó vezetőnek, amelyek segtenek átvészelni ezt a kritikus időszakot. Interjú
Sok vállalat esetében, ahol a távmunka releváns alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg javaslatokat HR szakértők.
Az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt árbevétel-zuhanást szenvedett el - állt elő új, a külföldi példákhoz hasonló javaslatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint most a munkahelyek megőrzése a legfontosabb feladat.
A magyar munkaalapú gazdaságra, a munkahelyek megvédésében szerzett magyar tapasztalatokra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor miniszterelnök abban a válaszlevélben, melyet az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárának írt.
3-6 hónapos lejtmenet jön, utána elindulhat az építkezés.
