Havi egymilliót keres egy COVID-teszt mintavételező itthon: folyamatos a toborzás
Egyre több tesztre, és tesztelőre van szükség.
Egyre több tesztre, és tesztelőre van szükség.
A magyar gazdaságot sújtó súlyos munkaerőhiánynak vége, bár időről időre jelentkeznek olyan szektorok, melyek küszködnek, egyelőre azonban nem látni, mennyire tartós állapot ez. Tény, hogy vannak még tartalékok a magyar társadalomban, például a megváltozott munkaképességűek, akiknek a foglalkoztatottsági rátájuk szinte kétségbeejtően alacsony, holott egy nagyvállalat számára számos előnye lehet, ha mmk-st foglalkoztat.
A munkaerőhiány luxusa megszűnt.
A nyári szabadságolások után az ősz hagyományosan aktív időszak a munkaerőpiacon: a szeptember általában az egyik legerősebb hónap toborzási szempontból. Mivel azonban az idei év egyáltalán nem mondható hagyományosnak, így az álláskeresés is nagyobb kihívásnak tűnhet. Milyen esélyei lehetnek egy álláskeresőnek 2020 őszén? Hol keresnek leginkább munkavállalókat, és milyen pozíciókra jelentkeznek a legtöbben? Így látják a helyzetet a szakértők.
Éppen ezért egyre nagyobb arányban próbálják kiváltani a gazdák az élő munkát.
A koronavírus világjárvány első hullámakor, a gazdaság lefékezésekor a hazai cégek első körben az atipikus keretek között foglalkoztatottaktól váltak meg, azaz a kölcsönzött munkaerőtől, a diákoktól és főként veszélyeztetettségül miatt a nyugdíjas munkavállalóktól. Most, a második hullám közepén arra voltunk kíváncsiak, hogy el tudnak-e helyezkedni, illetve, hogy hosszú távon milyen órabérekre számíthat az a nyugdíjas, aki idős fejjel munkába áll. Fontos azonban tudni a bérezések kapcsán azt, hogy elsősorban ez egy kiegészítő lehetőség a nyugdíj mellett, és nem elsődleges megélhetési forrás - mondta el a Pénzcentrumnak Dolgos Attila, a a KÖZÉSZ, a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek alelnöke, ám véleménye szerint nőhetnek ennek a szektornak is a bérei a jövőben.
Jelenleg ugyan még bizonytalan a helyzet a hazai munkaerőpiacon, hosszú távon (feltéve ha lesz Covid-19 vakcina) megoldódhatnak a mostani problémák, sőt, ismét munkaerőhiányos állapot léphet fel. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a demográfiai helyzet nem változott: még mindig többen lépnek ki a piacról, mint ahányan érkeznek oda. Az atipikus foglalkoztatási formák, mint amilyen a nyugdíjas- vagy diákszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás is, használható megoldáts jelenthet a folyton változó gazdasági környezetben, mint amilyen a mostani is. De vajon jelenleg szükségük van-e a magyar munkaadóknak diákokra, és ha igen, mekkora bért tudnak nekik ajánlani - ennek járt utána a Pénzcentrum, megszólaltatva a legnagyobb piaci szereplők közül hármat.
Magyarországon a 2020/2021-es tanév kezdete előtt két héttel 1 167 tanárt keresnek. A legtöbbet Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, illetve Budapesten. Igen ám, de lakosságarányosan ennél már jóval árnyaltabb az országos megyei lista. A számok mögé nézve azt látni, hogy az első és utolsó megyét összevetve nem kevesebb mint 6-szoros a tanárhiány-különbség.
Enyhén emelkedett a munkanélküliségi ráta az euróövezetben júniusban, párhuzamosan azzal, hogy a legtöbb tagállamban elkezdték lazítani a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó, ámde a gazdaságot megbénító szigorú intézkedéseket.
Egyre erősödnek a pesszimista hangok.
Ismét átszervez a Tesco: a több száz dolgozót érintő átcsoportosításról levélben értesítették az érintetteket. Matt Simister, a cég közép-európai vezérigazgatója már beszélt a Pénzcentrumnak a vállalat terveiről és céljairól, melyből kiderül, mire számíthatnak ezek a munkavállalók.
Csúcsokat döntöget az informatikushiány, nem csak nálunk, hanem az egész kontinens küzd ezzel a problémával. Szakértők szerint vannak még tartalékok a társadalomban, azaz lehetne még találni "képeznivaló" szakembereket, csak el kell velük hitetni, hogy képesek rá.
Már márciusban.
Magyarországon az álláshirdetések száma drasztikusan, átlagosan 70 százalékkal csökkent a legjobban sújtott iparágaknál, de bizonyos szektorok, mint az online értékesítés, a logisztika, a digitális iparágak szereplői itthon és a globális piacokon is nagy arányban növekednek. A versenyképes vállalati szektor fejlődésének kulcsa, hogy a lehető leggyorsabban a legmegfelelőbb emberek csatlakozzanak a cégekhez, a kellően flexibilis munkavállalók pedig a krízisben is új lehetőségeket találhatnak. Ha a toborzás leáll, az a versenyképes szektorokban szinte azonnali munkaerőhiányt eredményez.
A vírus jelen van hazánkban, de még mindig sokat tehetünk annak érdekében, hogy elkerüljük az olaszországihoz hasonló járványt. Nemcsak a kormány, de a munkáltatók is sokat tehetnek annak érdekében, hogy mindenki épségben és a lehető legkevesebb járulékos veszteséggel vészelje át az előttünk álló heteket, hónapokat. Szakértő segítségével végigvettük azokat a pontokat, melyet minden magyarországi vállalatnak át kell(ett volna) gondolnia.
Nem csak a magyar egészségügy helyzete kétségbeejtő, de külföldön is rengeteg orvos hiányzik a rendszerből - látszik ez a feladott álláshirdetések számából. Sok nyugat-európai kórház kifejezetten a magyar piacon hirdet. és csillagászati összegeket kínál az itthoni egészségügyi dolgozóknak. Éppen ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy évente rengeteg orvos, ápoló, és patikus hagyja el Magyarországot.
Több munkaügyi kérdésben is reagálniuk kell a hazai cégeknek a január 1-től érvényes törvénymódosításokra. A gyermeket nevelőknél módosultak a részmunkaidős foglalkoztatás körülményei, míg a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése a 25 főnél nagyobb vállalkozásokat kivétel nélkül érinti. A változások követéséhez elengedhetetlen a munkaszerződések, cégszabályzatok felülvizsgálata, illetve a munkavállalói kapacitás tervezése.
Továbbra is óriási probléma itthon a munkaerőhiány, már az utcaseprőket, járdatakarítókat is vadászni kell. Egy friss hirdetésből például az is kiderül, mennyit fizet Budapest belvárosának önkormányzata annak, aki hajlandó elvégezni ezt a munkát.