Vészjósló folyamat indult be Magyarországon: ez is az egekbe lökhette az inflációt
Ha egy országban magas a betöltetlen álláshelyek száma, ellenben kevés a munkanélküli, az a béreket, és végső soron az inflációt nyomja felfelé.
Ha egy országban magas a betöltetlen álláshelyek száma, ellenben kevés a munkanélküli, az a béreket, és végső soron az inflációt nyomja felfelé.
A magyarországi vállalatok idén nagyobb arányban várnak gazdasági visszaesést jövőre, de a cégek fele még így is növekedésre számít 2023-ban.
Benyújtották a Munka Törvénykönyvét érintő törvénymódosítási javaslatokat, 44 nap szabadság járna az apáknak, ha elfogadják.
Valószínűleg akkora támogatásból, amelyből a multik munkahelyet teremtenek, a magyar vállalkozások is tudnának legalább annyi munkahelyet létrehozni.
A globális ellátási láncok fokozott volatilitása a jövőben is fennmarad, ez pedig jelentős következményekkel jár majd az építőiparra és építőipari gépekre nézve.
A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Dél-Dunántúlon (2,5 százalékpont) volt, míg Nyugat-Dunántúlon enyhe (0,1 százalékpont) csökkenés mutatkozott.
Jó eséllyel néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa.
A már érezhető problémák ellenére a cégvezetők 58 százaléka bízik abban, hogy a recesszió enyhe és rövid távú lesz.
A világjárványt követő visszaesés után a teljes népességhez képest élénkebb tempóban javult a fiatalok munkaerőpiaci helyzete Európában.
India, Kína és a Közel-Kelet vált a magyarországi cégek legnagyobb munkaerő-beszállítójává, tömegével hozzák hazánkba a külföldi munkásokat.
A rekordmagas idei foglalkoztatás úgy tűnik, véget ért: júliusban és augusztusban is csökkent itthon a dolgozók száma.
Toldi Gábor HR-szakértővel beszélgettünk a munkaerőpiaci kihívásokról és a küszöbön álló válság lehetséges nehézségeiről.
Ma rengeteg munkáltató várja el a tárgyalóképes angol nyelvtudást, azonban sok munkakörben még nagyobb előnyt jelenthet más nyelvek ismerete.
Most zajlik a szüret, azonban a gazdáknak most az aszály után újabb komoly problémával kell szembesülniük: a munkaerőhiánnyal.
Jelentősen átalakult a HR szakma döntéshozatali folyamata az elmúlt években, jellemzően gyorsan és jelentős mértékben hatnak az iparágra a gazdasági környezet változásai.
A munkanélküliség soha nem látott alacsony szinten van, a hazai munkaerőtartalék pedig szinte teljesen kimerült.
A kezdeti megújulási szándék nem feltétlen marad fenn az évek múlásával és akkor a vállalkozásoknak szembe kell nézniük a munkaerő fluktuációjával és motiválatlanságával.
A számlálóbiztosok feladata különösen fontos, ők keresik fel azokat a háztartásokat, amelyek nem töltik ki online a népszámlálási kérdőívet.
A hétvégék valahogy mindig csak úgy elrepülnek a hétköznapok végtelennek tűnő rutinjához képest.
A belföldi cégek ötöde tervez csak munkaerő-felvételt csak az év végéig, tehát nagyobb mértékű lehet a leépítés, mint a létszámbővítés.