Évek óta folyamatosan csökken az építőmérnök szakra jelentkezők száma, ennek egyik oka, hogy a fiatalok közül sokan nem ismerik ezt a szakmát.
Paradox helyzetben a magyar oktatás: az általános-és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet.
Lezárult a felvételi eljárás a februárban induló keresztféléves képzésekre. Mint már évek óta mindig, idén is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME) nyert felvételt a legtöbb hallgató, miközben a felvettek átlagos pontszáma egyes szakokon növekedett. Növekszik a Műegyetemre érkező külföldi diákok száma is és a külföldi részképzéseket, valamint a BME vezető nemzetközi egyetemekkel közös, diplomát kínáló szakjait is évente több száz hallgató választja.
Érezhető volt az elmúlt időszakban egyfajta beruházói óvatosság, lassulás volt az állami szektorban is, sok önkormányzat pedig újragondolta fejlesztési terveit - mondta a járványhelyzetről Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.
Az online távoktatásra való gyors áttérés rávilágított arra, hogy a digitális kompetenciák, a hatalmas mennyiségű információ közötti lényeglátás képességének, a problémamegoldó készségek, illetve a logikus gondolkodásmód fejlesztése nem várathat tovább magára. A koronavírus-járvány után ezen a területen újratervezésre lesz szükség. Ha azt akarjuk, hogy a jövő nemzedéke magabiztosan használja a XXI. században alapvetőeknek számító képességeket, akkor ezek elsajátítását minél korábban a gyerekek edukációjának részévé kell tenni - hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetség (EJMSZ).
A technológia fejlődésével párhuzamosan egyre nagyobb az igény a gépekhez értő kezekre, azonban mindmáig kihívást jelent megbízható munkaerőt találni. Habár a legfiatalabb generáció körében közkedvelt kütyükből nincs hiány és hazai viszonylatban a bérek is kiemelkedőek, még mindig kétszer annyi szakemberre lenne szükség, mint amennyien jelenleg végeznek - írja a HelloVidék.
Kutatások szerint a magyar informatikusok többsége a szaktudás gyors elévülését tartja az IT-szakma legnagyobb kihívásának. Bár az újabb és újabb technológiák megjelenése miatt az alkalmazható tudás elévülése valóban az IT területén a leggyorsabb, több olyan munkakör is van a szektorban, amelyik hosszú távon is vonzó perspektívát kínál az informatikai karriert tervezők számára. Az adatelemző, a programozó, illetve a tesztelő munkakörök tíz év múlva is keresettek lesznek, és jól fizetnek majd.
Miközben már itthon is egyre jobban megfizetik a kétkezi munkát, nem csendesedik a nyugat felől érkező munkaerő-éhség: százával találkouhatunk olyan állásajánlatokkal, melyekben magyar szakembereket keresnek külföldi munkavégzésre. Több százezres, milliós fizetéseket, ingyen szállást, bónuszokat kínálnak, sőt, sok esetben még a kiutazás költségét is kifizetik: csak menjen a magyar. De hogy pontosan hányan élnek külföldön, ezekre vonatkozóan csak óvatos becsléseink vannak, ahogy az is bizonytalan, hányan telepedtek vissza az országba.
"A digitális transzformáció fejben dől el. Van, akiknek egyszerűen túl kell lépniük azon, hogy ahogy 40 éve tanítottak az ma is jó lesz" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Lázár Tibor, a budapesti Szent István Gimnázium igazgatója. Az iskolavezető pedagógussal többek között beszélgettünk a mai magyar oktatás pozitív, negatív oldalairól; a tanárok bérezéséről, és az ebből származó feszültségekről; a menedzserszemléletű intézményvezetésről; a digitalizáció oktatásra gyakorolt hatásairól; ahogy arról is, hogy a növendékek legnagyobb része a BME-n, valamilyen mérnökképzésben folytatja tanulmányait. Interjú
Elképesztő összegeket keres egy átlagos Forma-1-es dolgozó. A magas fizetések érthetőek, a munkaterhelés ugyanis nagyon nagy, ez pedig magas fluktuációhoz vezet. A gyakori távozások miatt így a sportágban való elhelyezkedés nem lehetetlen - de nem is annyira egyszerű.
Ezek voltak 2019/11. hetének legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb cikkei a Pénzcentrumon. A teljes írás elolvasásához kattints a címekre, illetve a képes ajánlókra.
Magyarországon óriási munkaerőpiaci kereslet mutatkozik többek között gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra is. Hiába azonban a munkaerőért sorban álló cégek garmadája, valamint a már pályakezdőknek is ínycsiklandozó fizetések belengetése, sok hiányszakmában évről-évre csökken a diplomázók száma. A tendencia pedig azt mutatja, hogy ez a visszaesés nem is igen fog belátható időn belül a legtöbb szak esetében változni.
Hiába születnek bele az internet világába a mai gyerekek, a kritikus gondolkodásra és forráskezelésre bizony őket is meg kell tanítania valakinek. "A diákok fejében ugyanis még nincs meg az a váz, amire ilyen közegben segítség nélkül tudnának támaszkodni. Ennek a kialakítása a tanárok múlhatatlan feladata" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium igazgatója.
Közeleg a felsőoktatási felvételi határidő, sokan vívódnak most, melyik szakra jelentkezzenek. A döntés nem tűnik egyszerűnek, hiszen a jelentkező fiatalok arról döntenek, mit szeretnének csinálni az elkövetkező 40 évben. Ez pedig nagyon nem mindegy. Ha viszont csak a munkaerő-piaci igényeket nézzük, a választás talán sosem volt ennyire egyszerű. A Pénzcentrum megkérdezett három Magyarországon működő nagy fejvadász vállalatot: a válaszukból egészen egyértelműen kirajzolódott, hogy milyen képesítéssel tudnak a magyar diákok a piacon tarolni, már frissdiplomásként is.
Igaz, munkakört, feladatot már nem tudnának társítani hozzájuk.
Többen jelentkeztek és jutottak be mérnök szakokra 2018-ban a hazai felsőoktatási intézményekben, mint tavaly. Az idei felvételik adatai azt támasztják alá, hogy évről-évre - ha lassan is - növekszik az érdeklődés a műszaki- és természettudományok iránt a fiatalok körében, ami pozitív visszajelzés a magyarországi fejlesztéseket tervező ipari-és technológai vállalatoknak is.
A duális képzés nem csodaszer, de fontos eleme annak, hogy a jövő diplomásai valóban piacképes tudást szerezzenek a felsőfokú tanulmányaik során - vallja Dr. Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke. Szerinte további erőfeszítésekre lesz szükség mind az egyetemek, mind a vállalatok részéről, hogy ez a gyakorlatorientált képzési forma valóban megfeleljen a folyamatosan változó iparági elvárásoknak, és a diákoknak is naprakész, hasznosító ismereteket nyújtson.
Több mint húszezer szakember máris gond nélkül elhelyezkedhetne.
Kutatás bizonyítja, mi áll a tömeges elvándorlás hátterében.
A mérnökök és az informatikusok fizetése már nem nagyon fog emelkedni.
