Ezt az alapvető hibát a legtöbb lakáshiteles elköveti: milliókat buknak rajta
Az infláció miatt egyre kevésbé érzük biztonságban megtakarításainkat, de a tanácsadókban sem igazán bízunk.
Az infláció miatt egyre kevésbé érzük biztonságban megtakarításainkat, de a tanácsadókban sem igazán bízunk.
Az eddigivel megegyező 6,45%-os kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB, azaz továbbra sem változik az irányadó kamat.
Elképesztő törlesztőrobbanás jöhet nyártól annak, akinek még mindig változó kamatozású hitele van. Érdemes mielőbb lépni!
Jelenleg a hitelpiacon egy igen különleges helyzet állt elő, hogy a lakossági hitelek egy részének kamata az infláció, illetve az átlagos termékek drágulása alatt marad. Utánajártunk tényleg érdeme-e emiatt beleugrani egy ilyen kölcsönbe.
A magyar gazdaság növekedésének lassulása, a magas infláció és az emelkedő kamatok összeadódó hatása szűkíti a magyar bankok üzleti lehetőségeit.
6,15 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, így nem változik az irányadó kamat
Bár a magas kamatok maradtak, a lakosság februárban ismét növekvő értékű személyi kölcsönt igényelt a magyar bankoktól.
Örök dilemma a lakáshitel-felvevők előtt, hogy milyen kamatperiódusú hitelt vegyenek fel.
A lakásépítési engedélyek számának további növekedésével számolnak idén
A hitelek törlesztői szárnyalnak, a magyarok pedig sorra mondanak le az ilyen kölcsönökről.
Már a bizonytalan háborús helyzet előtt is folyamatos emelkedés volt megfigyelhető a lakáshitelek kamataiban. Jelen helyzetben minden nagyon gyorsan, akár percről percre is változhat.
Az emelkedő hitelkamatok természetesen megnövelik a törlesztőrészletet, vagyis többet kell fizetni a hiteligénylőknek a felvett összeg után.
A kormány kamatstopot hirdetett a változó kamatozású lakossági jelzáloghiteleknél, ezzel közel 500 ezer család mentesülhet a hitelkamatok emelkedése alól.
Nagy fordulat következett be idén a sok évig tartó alacsony inflációs környezet után: berobbant az infláció.
Ismét megemelte az egyhetes betéti kamatot az MNB, most 3,3-ról 3,6 százalékra.
Az MNB kamatemelési ciklusa folytatódott, a bankok költségei pedig sokat nőttek,a levegőben volt tehát, ami mostanra be is következett, a hitelek kamatai újra növekedésnek indultak.
A Pénzcentrum heti podcastjának két vendége Sziráki László, a CIB Bank Digitális Csatornák és CRM vezetője, illetve Palkó István, a Portfolio pénzügy divíziójának vezető elemzője.
Mi az a reálkamat és miért lényeges, ha emelkedik a nagysága- erre kerestük a választ.
Ilyen magas infláció mellett a forgalomban lévő 7500 milliárd forint évente 300-350 milliárd forintot veszít a vásárlóértékéből.
Utoljára 2011 decemberében emelte meg az alapkamatot az MNB.