Ismét első helyre került a társadalombiztosítási ügyintéző képzés, miután tavaly letaszította trónjáról a bérügyintéző OKJ-t. Az éves adatok alapján összeállított rangsorban továbbra is a pénzügyi képzések dominálnak, 2018-ban ugyanakkor sokan jelentkeztek sportedző-, targoncavezető-, valamint emelőgépkezelő képzésekre is.
Eddig még nem látott mértékű változás zajlik le hamarosan a munkaerőpiacon, amelyre az egyetemek egyáltalán nem készítik fel a jövő munkavállalóit. Az egyetemi képzések világszinten elszakadt a munkaerőpiaci követelményektől, a magyar diákoknak emellett számtalan egyéb tekintetben is lemaradásuk van. Ez hatalmas probléma, hiszen a technológiai fejlődés olyan szintű szociológiai változást okoz majd, amelyre a legkevésbé sem vagyunk felkészülve. A szakadék az egyetemi képzések és a munkaerőpiac között eközben egyre nő.
A legfrissebb adatok alapján megállapítható, hogy hiába kedveltek az OKJ-s képzések, kevesen szereznek bizonyítványt, négy OKJ-tanfolyamon tanuló közül csak egy tesz le sikeres vizsgát. Az Eduline.hu cikkéből kiderül, milyen képzéseken tanulnak a legtöbben és milyen típusú képzésen szereznek a legtöbben bizonyítványt.
A világ 150 legjobb vegyészmérnöki képzést nyújtó intézménye közé sorolta a veszprémi Pannon Egyetemet az Academic Ranking of World Universities (ARWU) által 2003 óta minden évben összeállított és közzétett Shanghai Ranking.
A hazai felsőoktatási intézmények évek óta nem kerülnek be a legjobb egyetemek közé, a magyar egyetemisták ezért kevésbé versenyképes képzettséget kapnak, mint a nyugati egyetemek hallgatói. A nagyvállalatok mégis szívesen költöznek Magyarországra, tömegével alkalmazva az iskolapadból kikerült frissdiplomásokat. Mi most megkérdeztünk néhány nagyvállalatot, mennyire elégedettek a frissen végzett magyar munkavállalókkal. A válaszokból kirajzolódott, hogy leginkább a nyelvtudás és a kommunikáció terén kell fejlődniük, de az sem ritka, hogy a frissen végzett diplomások néha nincsenek tisztában azzal, mit is vár el tőlük a munkaadó.
Manapság már a saját bőrünkön is érezzük a szakemberhiányt, nehezen találunk festőt, villanyszerelőt, könyvelőt, és ha mégis, azt nagyon megbecsüljük. Már régóta nem idegen sem a munkahelyváltás, sem pedig a hivatásváltás az embereknek: miért is ne alkalmazkodnának hatékonyam a megváltozott körülményekhez? Összeszedtük a hiányszakmákat, megnéztük pontosan mennyit lehet keresni velük, és azt is, mennyibe kerülne elvégezni a szükséges tanfolyamot.
Csak épp van egy buktató...
A magyar munkavállalók 44 százaléka nem azon a területen dolgozik, amelyben a legmagasabb végzettségét szerezte, ráadásul további 44 százalék aktívan gondolkodik a pályaváltáson. A legtöbben a magasabb kereseti miatt néznek új lehetőségek után, miközben az eredeti területük kiválasztásánál ez a szempont elhanyagolható mértékben volt csak jelen - derül ki egy friss reprezentatív kutatásából.
Még mindig sokan választanak valamilyen OKJ-s képzést. A TOP 10-es listát megnézve kiderül, hogy a társadalombiztosítási ügyintéző és a bérügyintéző képzések vonzották a legtöbb jelentkezőt, legalábbis a nők körében.
A változás elengedhetetlen.
Egy fontos terület, melyen nem teljesítünk túl jól.
De sokaknak fél év sem kell hozzá.
Több mint húszezer szakember máris gond nélkül elhelyezkedhetne.
Kevesebb lesz az elméleti oktatás.
4 év alatt 4 ezer informatikai fejlesztő állhat munkába.
Rövid időn belül 80 ezer ember hagyta el az építőipart.
Sorra dőlnek meg a rekordok.
Sok vállalat belső átképzéssel próbálja pótolni a hiányzó munkaerőt.
Eddig tízezren jelentkeztek a sofőrképzésre.
