Veszélybe sodorja az adóemelés a dohányosokat

A cigaretta jövedéki adójának és így árának emelkedésével egyre népszerűbbé válik a sodrós cigi. A kézzel tekert cigaretta már a teljes dohánypiac több mint 20 százalékát teszi ki, pedig egyes kutatások szerint az egészségkárosító hatása jóval nagyobb a dobozosénál, mivel a hagyományoshoz képest legalább tízszer több nikotin jut általa a szervezetbe.

Érdekes tény, hogy annak ellenére volt több tüdődaganatos betegség a sodort cigarettát szívók körében, hogy ők kevesebbet, átlagosan napi 15 szálat szívtak el, a gyári csomagolásút kedvelők egy teljes dobozával szemben. A rák kialakulásának kockázat-növekedésének hátterében minden bizonnyal az áll, hogy az otthon sodort cigaretta lazább szerkezetű és több dohányt tartalmaz a gyárihoz képest. Ennek következtében lényegesen nagyobb mennyiségű kátrány és akár tízszer több nikotin kerülhet egy saját készítésű cigarettát elszívó dohányos tüdejébe.

Norvégiában, Urugvayban és Új-Zélandon is végeztek kutatásokat arra vonatkozóan hogy melyik cigaretta a károsabb: a gyári vagy a kézzel sodort. Az eredmény mindegyik kutatás során az lett, hogy a füstszűrő nélküli dohányzás sokkal károsabb, mint a gyári, füstszűrővel ellátott társa, és ez még akkor is így van, ha összességében kevesebbet dohányzik a kézzel sodort preferáló fogyasztó.

A Dr. Murray Laugesen közegészségügyi szakértő felügyeletével készült kutatás során 48 dohányost vizsgáltak meg, akik közül 26-an saját maguk sodorták cigarettájukat, 22-en pedig hagyományos cigarettát szívtak, írja a vilagszinvonal.hu. A kutatók elsősorban a szénmonoxid mennyiségét és a cigaretta utáni vágyat vizsgálták. Az eredmények szerint a kézzel sodort cigarettát szívók 25 százalékkal több füstöt szívnak le, és hat másodperccel tovább szívják a cigarettát, mint a gyári dohánytermékeket fogyasztók.

Noha a kézzel sodort cigarettákban kevesebb a dohány, a dohányfüst bevitele sokkal jelentősebb azoknál, akik nem gyári cigarettát szívnak. "A saját maguk sodorta cigarettát szívók a kevesebb dohány miatt több füstöt szívnak le, ezért a kézzel sodort cigaretta mindenképp károsabb, mint a gyári" - nyilatkozta Dr. Laugesen.

A sodort cigaretta papírjának az elégetése nagyon sok káros anyagot tartalmaz még, valamint a magas hőfok, amin elégeti a dohányt, több mint 700 C fok, szintén több mint 700-800 káros, többek között rákkeltő anyagot bocsát ki - állítja Brugós László tüdőgyógyász. A szakember úgy véli, egyre nagyobb a veszélye annak, hogy a dohányzási formák közül pontosan a legkárosabb terjed el, mert iparilag ezt lehet a legkönnyebben, legkevesebb ráfordítással és a legnagyobb haszonnal eladni.

Az adók sodorják bajba a dohányosokat

Évek óta folyamatosan emelkedik a sodrós dohány piaci részesedése a dohánytermékek piacán, ami aggodalommal tölti el az egészségügyi döntéshozókat és a dohányzásellenes szervezeteket. Mára minden ötödik szál cigarettát maguk sodornak meg a dohányosok.
A sodrós cigi térnyerése a dohánytermékek általános drágulása mellett amiatt van, hogy a zacskós dohány és a cigaretta közötti adókülönbözet folyamatosan emelkedik. Egy csomag átlagos cigi és 20 szál sodort ára közötti különbség a 2005-ös nem egészen 280-300 forintról 350-370 forintra emelkedett. Míg egy doboz Sopianae 580 forintba kerül, addig egy kb. negyven szál cigi előállítására alkalmas zacskó dohány 430 forintot kóstál.

A zacskós dohány terjedésére rásegített a válság is, amit jól mutat a zacskós dohány fogyasztását jellemző regionális különbség. Míg az ország keleti felében minden negyedik elszívott cigaretta kézzel sodort, addig Budapesten és Pest megyében csak minden huszadik cigi készül zacskós dohányból. A fogyasztók eleve elmozdultak a drágább cigaretták felől az olcsóbbak irányába, de a keleti országrészben már a csempészett fekete cigaretták forgalmát is elkezdte veszélyeztetni a sodrós dohány - derül ki az AC Nielsen Magyarország adataiból.

Míg a dobozos cigi tartalma legalább ellenőrzött, a nikotin, kátrány és szénmonoxid kibocsátás kötelezően szerepel a dobozokon, így a fogyasztó legalább tudja, hogy mit szív, addig a sodrós dohányt szívóknak fogalmuk sincs arról, hogy mennyi káros anyagot visznek be a szervezetükbe, ráadásul jellemzően nem használnak füstszűrőt, így a füst mindenféle szűrés nélkül kerül a tüdejükbe.

2005-ben egy doboz átlagos cigi (Sophianae) adótartalma 318 forint volt, az ugyanennyi cigi előállítására alkalmas sodrós dohányé pedig 108 forint volt. Már ez is jelentős különbség volt, de a cigaretták relatív olcsósága miatt ez még nem ösztönözte a zacskós dohány fogyasztását. Azóta ugyanennek a cigarettának az adótartalma 421 forintra nőtt, miközben a sodrósé 169 forintra változott. Nem javít a helyzeten a 2010-re tervezett jövedéki adó módosítás sem, mert bár az olló nem nyílik tovább a dohánytermékek általános drágulásával kombinált adóösztönzés fennmarad.

Mindemellett az illegális piac fokozott térnyeréséhez is vezet a legutóbbi adóemelés. Tavalyelőtt még 16 milliárd szál cigaretta fogyott el a magyar legális piacon, az 2009-re 15 és 15,5 milliárd szál közötti forgalmat becsülnek a szakértők, azaz mintegy 3-6 százalékos lehet a visszaesés.