Amit a lakáshitelekre vonatkozó állami kezességvállalásról tudni kell!

A gazdasági- és hitelválság hatására folyamatosan nőnek a lakosság terhei. A devizahitelesek a megnövekedett törlesztőrészletektől szenvednek, de különösen azok kerültek nehéz helyzetbe, akik még a munkahelyüket is elveszítették. Az állam a készfizető kezességgel elsősorban ezeken a bajba jutott hiteladósokon segítene, hogy a munkájuk után ne veszítsék el még az otthonukat is.

A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló törvényjavaslatban foglaltaktól a gazdasági válság hatásainak tompítását és a munkanélkülivé vált lakáshitelesek terheinek csökkentését várja Dr. Veres János pénzügyminiszter. Azok a kölcsönszerződések tartoznak a tervezet hatálya alá, melyek a magánszemélyek és a bankok között a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlan építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, felújításához, átalakításához és vásárlásához jöttek létre.

A tervezet szerint azok kérhetik az állami kezességvállalást, akik 2008. szeptember 30-a után bizonyíthatóan önhibájukon kívül (pl.: csoportos létszámleépítés, üzembezárás) vesztették el az állásukat. Az igénylőknek csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, mely szerint a kérelmező azóta is álláskereső.

A rendelet alapján a 20 millió forint feletti lakáshitellel rendelkező adósok nem jogosultak az állami segítségnyújtás igénybevételére. A készfizető kezesség bírálatánál nem tesznek különbséget a forintban és a devizában eladósodott igénylők között. Feltétel, hogy az igénylő családjának a hitelszerződésben megjelölt ingatlanban kell lakni, illetve a kérelmezők egyike sem rendelkezhet egyéb ingatlannal.

Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő magánszemély és bank között kötött hitelszerződés alapján fennálló lakáscélú kölcsöntartozásának a meghatározott összegéért.

A híresztelésekkel ellentétben a kezesség nem azt jelenti, hogy az állam átvállalja a hitelt, a kezesként megfizetett összeget az ügyfélnek az állam felé később meg kell téríteni. Ha az adós két év után sem tesz eleget a visszafizetési kötelezettségének, akkor a tartozás átalakul az állammal szembeni kötelezettséggé, amit majd adók módjára hajthatnak be az állampolgároktól.

A kormány ezzel az intézkedéssel el szeretné kerülni a lakáshitelek tömeges bedőlését, ezzel elkerülhetővé válik a lakás- és a hitelpiac összeomlása. Az ilyen ügyletek kapcsán az állam eltekint a kezességvállalási díj felszámolásától. A Pénzügyminisztérium kikérte a Bankszövetség véleményét is a törvényjavaslat összeállítása során, amelyet a kormány sürgősséggel terjeszt az Országgyűlés elé.

Aki a feltételeknek megfelel, az 2009. szeptember 30-ig kezdeményezheti a banknál a szerződés módosítását, az ehhez szükséges okiratok benyújtásával. A pénzintézet formai szempontokból vizsgálja a kérelmet, valamint a Takarnet rendszeren keresztül ellenőrizhetik, hogy a családtagok tényleg nem rendelkeznek másik ingatlannal. Az átütemezést követő két évben az adósnak havonta 10 ezer forint törlesztését kell vállalni.

A szerződésmódosítással az állami kezesség automatikusan létrejön, az új okiratban fel kell tüntetni a kezességgel biztosított követelés összegét. A módosítással kapcsolatban a hitelintézetek nem számíthatnak fel az igénylő felé ügyintézési díjat, vagy egyéb költséget. A készfizető kezesség az eredeti hitelszerződés szerint a módosítás hatályba lépését megelőző hónapban fizetendő törlesztőrészlet és a módosított hitelszerződés szerint fizetendő csökkentett mértékű törlesztő-részlet huszonnégy havi különbözetére vonatkozik.

A hitelintézetek a készfizető kezesség beváltását legkésőbb a módosított hitelszerződés hatályba lépésétől számított két éves kezesség lejártát követő 180 napon belül kezdeményezheti. A törvény az Országgyűlés után az Európai Bizottság elé kerül és a jóváhagyó határozat meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

Nyilatkozat