Túl sokan bukhatnak az üdülési csekk megadóztatásán

"Vannak olyan mentességek és kedvezmények, amelyeket nagyon szerettünk, amelyeket majd nem lesz könnyű megváltoztatni. Biztosan sokat fogunk rajta vitatkozni. Mit csináljunk példának okáért az üdülési csekkel, mit csináljunk a különböző étkezési kedvezményekkel. Végig kell majd menni ezen az úton, meg kell beszélni, hogy mikor és hogyan áll arányban mindaz, amit el szeretnénk érni. És mikor és hogyan áll arányban mindezzel együtt ennek társadalmi vagy egyéb költsége." -mondta hétfőn évindító országgyűlési beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Veres János pénzügyminiszter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón már konkrétabban fogalmazott: a természetbeni juttatások esetében az eddig adómentes tételek után is járna a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék és a jövedelemadó is (a juttatásokat alapesetben most 54 százalékos adó terheli). Az igénybe vehető mérték nem változik, a cél az, hogy az adókat megfizessék utána. A miniszter szerint a cafetéria egyes tételeinél a kedvezmények és a mentességek változtatása 200 milliárd forint bevételt jelent a költségvetés számára.

A tervek szerint a kedvezmények rendszerének megváltoztatásáról legkorábban pénteken, az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén egyeztethet a kormány a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőivel.

Az azonban már most biztosnak tűnik, hogy nem lesz könnyű megváltoztatni a béren kívüli juttatások rendszerét, hiszen a kabinet terve vélhetően az érdekvédelmi szervezetek jelentős ellenállásába ütközik majd.

Ha mégis adóköteles lesz az üdülési csekk, az komoly hátrányt okozhat a hazai idegenforgalomnak. Tavaly több mint 41,7 milliárd forint volt az utalvány forgalma, a csekktulajdonosok száma pedig a 2 millió főt is meghaladta. Ráadásul a Nemzeti Üdülési Szolgálat tájékoztatása szerint az üdülési csekk a válsággal is dacolva, folyamatosan növeli népszerűségét: míg 2008 januárjában 914 millió forint értékben vásároltak csekket, az idei év első hónapjában ez a szám megközelíti az 1,3 milliárd forintot.

Tavaly mintegy 30 milliárd forintért váltották be a szálláshelyeken az utalványt, ami a magyarországi szállodák teljes forgalmának (mintegy 250 milliárd forint) 12 százaléka, a szállodák belföldi forgalmának (mintegy 90 milliárd forint) egyharmada. Ebből következően az üdülési csekkek rendszerének átalakítása komoly veszteséget jelentene a belföldi forgalomból élő szállodák számára, és akár több ezer munkahely megszűnésével is járhat.

Ráadásul az utalvány egyre több helyen -utazási szolgáltatóknál, egészségügyi intézményekben, éttermekben, kulturális szolgáltatásoknál, sportlétesítményekben- is felhasználható, így az esetleges kiesés jóval túlmutathat a szállodák forgalmának csökkenésén.