Az év végi pluszfizetéseket legtöbben úgy kezelik, mintha az egyfajta karácsonyi "költőpénz" lenne, holott a prémiumoknak, bónuszoknak, 13. havi fizetéseknek semmi közük az ünnephez. Van, amit bizonyos esetekben törvény ír elő, és van, ami a munkáltató döntésétől függ, hogy kifizetésre kerül-e, vagy sem.
Prémium, jutalom, adomány, bónusz, vagy 13. havi illetmény, ezekről már mindenki hallott, sokan szinonimaként használják a fogalmakat, holott ezek jelentése eltérő. A közszférában dolgozók számára például törvény írja elő a tizenharmadik havi fizetést, ami tehát a rendes fizetés részét képezi, ezzel szemben a versenyszférában úgy határozza meg a munkáltató a 13. havi bér szabályait, ahogyan akarja, nincs rá kötelező előírás.
Jövőre azonban a közszférában dolgozók közül sem kap mindenki 13. havi fizetést, illetve nem az egészet. A megállapodás értelmében a bruttó 180 ezer forintos fizetés alatti keresetűek 8, 33 százalékát kapják meg havonta pótlékként, a 180 ezer forint felett keresők pedig havonta fix 15 ezer forintot kapnak. Kormányzati szakértők szerint a 13. havi illetmény egyfajta bónusz, amit az állam egyoldalúan ad, magyarul rendelkezhet is vele, ami jelen körülmények között azt jelenti, hogy meg is vonhatja egy időre. Ezzel szemben a közszolgák, illetve közalkalmazottak úgy látják, ez része a jövedelemszámításnak, törvény is hivatkozik rá, és a munkaszerződésekben is szerepel.
Ami a minisztériumok, illetve kormányhivatalok legjobbnak minősített tisztviselőinek év végi prémiumát illeti - ez akár hat havi fizetésnek is megfelelhet - , nos ezt szintén felemészti a válság, hiszen kormányrendeletben maximalizálták ennek összegét, így idén az éves illetmény legfeljebb 12 százaléka adható jutalomként.
A magánszférában nem annyira jellemző a 13. havi fizetés, egy néhány évvel ezelőtt készített felmérés szerint legalábbis a nagyobb cégek közül csak minden harmadik választja ezt a fizetési formát, ők is inkább csak a fizikai dolgozók esetében, míg a vezető beosztású munkavállalók év végi fizetés-kiegészítése inkább prémium, bónusz formájában valósul meg.
Egyes esetekben a munkaszerződésben is kikötik a prémiumot, többnyire azonban e díjazás léte vagy nemléte a munkáltató egyoldalú döntésétől függ. A mostani gazdasági helyzetben azonban sokan örülnek, ha nem veszítik el állásukat, nem hogy még 13. havi fizetésről, vagy prémiumról álmodozzanak.
Egyes cégek a motiváció fenntartása érdekében ugyan kifizetik a szokásos év végi jutalmakat, azonban kevesebbet, sok helyütt csak a felét a szokásosnak, persze ahol szerződésben rögzített prémiumról van szó, ott ezt mindenképp megadják.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A jutalom, prémium főszabályként nem önálló tevékenységből származó jövedelem és az adótábla szerint adózik: ez azt jelenti, hogy az év végi jutalom egy részét az adó, másik felét a munkáltató terhelő járulékok viszik el.
Azt azonban szintén nem írja elő a munkatörvény, hogy az év végi jutalmat, vagy 13. havi fizetést bérben kell kifizetni, történhet ez természetbeni juttatás, például ajándékutalvány formájában is, amivel jelentős megtakarítások érhetők el.
Ajándék utalvány, a 2008-ban érvényes szja törvény szerint évente 3 alkalommal adható, méghozzá fejenként 6 900 forint értékben, adómentesen. Sőt, a törvény szerint ezt nem csak a dolgozó, de a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója is megkaphatja, így például egy kétgyermekes család esetén 4x6 900 forint fizethető ki egy évben három alkalommal.
Vagyis egy évben ilyen formán akár 82 800 forint is kifizethető egy dolgozónak adómentes béren kívüli juttatásként, amin -160 ezer forintos bruttó bért feltételezve - akár 50 százalékot is spórolhat a munkáltató ahhoz képest, mintha bérben fizette volna ki ezt az összeget.
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Állatorvosi rendelőből skálázható kkv – így épült fel a Petlegio tőkevonzó modellje
Nándorfi Zoltánt, a Petlegio vezetőjét és Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgatóját kérdeztük.
-
Zsalutrend: számít a felhasznát anyagokba épített energia (x)
Fókuszban a karbonsemlegességhez hozzájáruló, csekély ökológiai lábnyommal rendelkező és igazolt adatokkal kínált építőanyagok. Ezek között rendhagyó egy 25 éves zsaluinnováció a Mevától.
-
Önálló digitális transzformációs terület a Rossmann-nál (x)
Dedikált csapattal indult el a digitális transzformáció a Rossmann Magyarországnál, az új, önálló területet Fürjes Ádám, a vállalat eddigi webshopvezetője irányítja.
-
A vásárlói élmény és az értékteremtés kéz a kézben jár az Ecofamily üzleteiben (x)
Az elmúlt években látványosan átalakultak a fogyasztói igények: a vásárlók ma már nem csupán termékeket keresnek, hanem olyan márkákat és üzleteket, amelyekkel azonosulni tudnak és amelyek valódi értéket képviselnek.








