A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a környezeti károk közül 2010-ben a vihar okozta a legtöbb kárt: Magyarországon összesen kétszázezer bejelentett viharkárt regisztráltak a biztosítók a nyári időszakban. A magyarországi biztosítási piacon évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a természeti csapások: van olyan biztosító, amely a 2010-es "viharszezonban" 12 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A Pénzcentrum.hu Vagyonbiztosítási hetének második cikkében azt is megmutatjuk, hogy előzhetjük meg a viharkárokat, illetve mit tegyünk, ha már megtörtént a baj.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint a környezeti károk közül 2010-ben a vihar okozta a legtöbb kárt: Magyarországon összesen kétszázezer bejelentett viharkárt regisztráltak a biztosítók a nyári időszakban. A magyarországi biztosítási piacon évről évre egyre nagyobb kárt okoznak a természeti csapások: van olyan biztosító, amely a 2010-es "viharszezonban" 12 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A Pénzcentrum.hu Vagyonbiztosítási hetének második cikkében azt is megmutatjuk, hogy előzhetjük meg a viharkárokat, illetve mit tegyünk, ha már megtörtént a baj.
Világszerte tendencia, hogy a népesség növekedése miatt olyan területek is egyre jobban benépesednek, amelyek kiemelten kockázatosak természeti katasztrófák szempontjából - mondta Vereczki András, az AEGON Magyarország Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese márciusban, a Portfolio.hu Biztosítási Konferencián tartott előadásában. A szakember szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a természeti csapások által okozott károk összértéke a világon, Magyarország pedig előkelő helyen szerepel ezen a listán.
Világszerte a leggyakoribb természeti csapás a szélvihar, a zivatar, a heves eső. A feketelista második helyén a hóvihar, a jeges (ónos) eső szerepel, megelőzve a földrengést, a szökőárakat, az árvizeket és más, a víz által okozott nagy károkat. Biztosítási szempontból jelentős elemi csapásnak minősülnek még a földcsuszamlás, a sár-és hó lavina, valamint a klímaviszonyok okozta károk, például az erdőtüzek. Összességében elmondható, hogy az elmúlt 35 év természeti katasztrófáinak 80%-a valamilyen, az időjárással összefüggő káresemény volt.
Magyarországon
az árvizek és viharok okozzák a legnagyobb problémát: a 2002-es áradás -
amely hazánkon kívül Németországot, Ausztriát, Csehországot és
Szlovákiát is érintette- világviszonylatban az elmúlt 30 év
legjelentősebb árvízének számít, a biztosított károk tekintetében.
Az elmúlt tíz évben egyetlen év (a 2003-as) kivételével - nem akadt olyan esztendő, amely ne hozott volna sokmilliárdos károkat. Különösen kiemelkedő volt a 2010-es év, amely becslések szerint összesen százmilliárd forint kárt okozott országszerte, ebből a lakóingatlanokat 32 milliárd, a lakosságot összesen 40 milliárd forint veszteség érintette.
A Mabisz adatai szerint az elmúlt hétben a legtöbb kárt a villámcsapások és a viharok okozták. Az összes kárbejelentés több mint 40 százalékát a villámcsapások miatti bejelentések tették ki, a viharok további 33 százalékot. További 10 százalék a jégverések számlájára írható, míg a felhőszakadás és egyéb károk miatt 17 százaléknyi bejelentés történt.
Milliárdok mennek el viharkárokra
A Generalihoz 2010-ben több mint százezer viharkár-bejelentés érkezett, ezekre a biztosító több mint 12 milliárd forint kártérítést fizetett ki. A biztosítótársaság adatai alapján az elmúlt 10 évben folyamatosan növekedtek a viharkárok, a tavalyi évben pedig megkétszereződtek a bejelentések a 2009-es évhez viszonyítva. Még látványosabb a növekedés a 2000. évhez képest, amikor a társaságnál bejelentett viharkárok darabszáma mindössze 6430 volt.
Az Aegon tájékoztatása szerint a tavalyi "viharszezonban" - augusztusig - 70 ezer eseményre összesen 4,1 milliárd forintot fizetett ki ügyfeleinek. A társaság összesítése szerint az augusztus végéig regisztrált károk háromszorosan múlták felül egy "szokványos" év számait. Az átlagos viharkár 68 825 forint volt.
A Groupama Garancia Biztosítóhoz 83 ezer db kárbejelentés érkezett a 2010-es május-júniusi viharok, árvizek kapcsán, mellyel kapcsolatos kárkifizetések 10,4 milliárd forintot tettek ki. A társaságnál a kárbejelentések száma idén, az elmúlt hetek viharai, felhőszakadásai, jégverései, illetve villámcsapásai következtében megközelíti a 4 ezer darabot, melynek kárösszege 200 millió forint feletti.
Felmérések szerint a katasztrófakárok rendezésével kapcsolatban több más közép-kelet
európai országhoz hasonló módon gondolkodunk: a
megkérdezettek közel harmada inkább az állami költségvetésben, semmint a
kockázatközösségben gondolja teríteni a katasztrófák költségeit. Ez
azonban téves irányba viszi a szemléletet; hajlamosak az emberek a
közvetett károkat lebecsülni, és megspórolni a biztosítást. Romániában
például éppen ezért tették kötelezővé a lakóingatlanok biztosítását,
hogy az állam így mérsékelje a katasztrófák esetén fizetendő összeget.
Gyakori probléma az is, hogy a meglévő szerződés nem terjed ki olyan részletekre, mint például az épület falán, vagy a redőnyökön keletkezett jégkár, mert ezeket néhány biztosító eleve kizárja a kártérítési körből.
Így előzhetjük meg a viharkárokat
A kellő időben érkező időjárási információk életet menthetnek, és megelőzhetik a személyes vagyontárgyakban bekövetkező károkat. Ennek érdekében néhány óvintézkedést is meg kel tennünk:
• Vihar esetén rögzítsük, vagy vigyük biztos fedél alá a szabadban lévő tárgyakat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
• Szélvihar esetén zárjuk be az ablakokat, húzzuk le a redőnyöket, nézzük meg, hogy becsuktuk-e az összes ajtót.
• Villámcsapás veszélye esetén áramtalanítsuk az elektronikus berendezéseket.
• Heves eső esetén ellenőrizzük, hogy nem tömődtek-e el a lefolyók és az ereszcsatornák.
• Vihar, zivatar és jégeső esetén ne keressünk menedéket fák alatt, ne tartózkodjunk a szabadban és ne használjunk telefont, vagy más elektronikus berendezést.
• A járműveket vigyük fedett helyre, garázsba, vagy a szabadban fedjük le ponyvával.
Ha már megtörtént a baj - kárenyhítési tanácsok
• Elsőként arról kell meggyőződni, hogy van-e közvetlen életveszélyt jelentő károsodás az épületen. Célszerű minél előbb értesíteni a katasztrófa-védelmet vagy a tűzoltóságot a további károk bekövetkezése és az azzal járó esetleges személyi sérülések megelőzése érdekében.
• Lehető leggyorsabban értesíteni kell a biztosító társaság kárszakértőjét
• A kárszakértő megérkezéséig javasolt a káresetből visszamaradó törmelékek megőrzése, mely a pontos kárfelmérést segíti, így a kárfelmérés és a kifizetés menete is gyorsítható.
• A tetőt ért kisebb károsodások esetén javasolt ideiglenes fóliázás készítése a sérült szakaszon, a kárenyhítés érdekében.
• Nagy segítség a biztosítónak, ha a keletkezett károsodásokat lefényképezzük, ez megkönnyíti a kárfelmérést.
Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
-
Sorozat készült az unió történetének legnagyobb csalásáról, amiről alig hallott valaki
A több milliárd eurós szén-dioxid-kvóta botrányt bemutató széria a Direct One-on debütál.
-
Vágás határok nélkül: áttörés a nagyméretű fémszerkezetek precíz vágásában (x)
A Vass Acélcsarnok Kft. legújabb csőlézer vágógépe végre megoldást kínál a nagy átmérőjű csövek, zártszelvények és profilok vágására, vállalatok számára.
- Drámai fotók a letarolt kishajóról, újabb részletek az eltűnt magyar fiatalokról
- Vége az extrém drágulásnak, erős nyári balatoni szezon jöhet
- Segélyeken spórolnának a németek, ez fájna az ukránoknak
- Kemenesi Gábor: a pandémia után most a hosszú Covidra kell sürgősen gyógymódot találni
- Lehetett-e társa Robert Fico merénylőjének, nem zárható ki
- Ez most fáj a Szegednek