Pénzcentrum • 2025. november 20. 11:15
Váratlan diplomáciai feszültség alakult ki Japán és Kína között, miután Takaicsi Szanae japán miniszterelnök kijelentette, hogy országa katonailag támogatná Tajvant egy esetleges kínai invázió esetén. A konfliktus gyorsan eszkalálódott, diplomáciai csatározásokhoz és kínai parti őrségi hajók megjelenéséhez vezetett a vitatott Szenkaku-szigeteknél - számolt be a Portfolio.
Laj Csing-tö, Tajvan elnöke hétfőn önmérsékletre szólította fel Pekinget, miután november 16-án kínai parti őrségi hajók jelentek meg a vitatott hovatartozású Szenkaku-szigetek (kínaiul Tiaju-szigetek) közelében. "Szeretném arra kérni a nemzetközi közösséget, hogy továbbra is figyelje Kína Japán elleni hibrid támadásait. Arra is kérem Kínát, hogy tanúsítson önmérsékletet, és egy nagy nemzethez méltó módon viselkedjen, ne pedig a regionális béke és stabilitás zavarkeltője legyen" – fogalmazott a tajvani politikus.
A lakatlan szigetcsoport régóta vita tárgyát képezi a térségben. Az 1945-ben amerikai felügyelet alá került területet 1971-ben adták vissza Japánnak, ám Kína és Tajvan is igényt formált rá. A jelenlegi feszültség azonban nem ebből, hanem Takaicsi Szanae japán kormányfő november 7-i kijelentéséből fakad.
A mindössze egy hónapja hivatalban lévő miniszterelnök ugyanis bejelentette, hogy egy esetleges Tajvan elleni kínai támadást "Japán fennmaradását veszélyeztető helyzetként" értékelnének, és katonai választ adnának rá. Ez jelentős fordulat a térség biztonságpolitikájában, hiszen szakít az eddig jellemző "stratégiai kétértelműség" elvével, amelyet az Egyesült Államok és más regionális hatalmak követtek Tajvan kérdésében.
A japán állásfoglalás azért is meglepő, mert Takaicsi és Hszi Csin-ping kínai elnök október 31-én még szívélyes találkozót tartott Dél-Koreában, ahol a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett kötelezték el magukat. A japán bejelentésre Peking azonnal reagált: Lin Csien külügyi szóvivő szerint Tokió "beleavatkozik Kína belügyeibe" és "megsérti az egy Kína elvet". "Ezek a kijelentések súlyosan ellentmondanak a japán kormány korábbi politikai vállalásainak, természetüket és hatásukat tekintve is rendkívül károsak" – hangsúlyozta.
A diplomáciai feszültség november 16-án tovább fokozódott a kínai parti őrségi hajók megjelenésével a vitatott szigeteknél. Bár összecsapásra nem került sor, az incidens jelzi, hogy Peking kész demonstrálni erejét a térségben. A konfliktus hátterében évszázados rivalizálás és a második világháborús japán megszállás traumája húzódik meg.
A japán császári hadsereg az 1930-as években támadta meg a belviszályoktól gyengélkedő Kínát, majd 1937-ben kiterjedt háborút indított. A konfliktus során történt nankingi mészárlás, amelyben a szerényebb becslések szerint is több tízezer ember vesztette életét, máig mérgezi a két ország kapcsolatát. A háború 1945-ben ért véget, de Kína belső megosztottsága 1949-ben a "két Kína" kialakulásához vezetett: a kommunista Kínai Népköztársasághoz a kontinensen és a nacionalista Kínai Köztársasághoz Tajvanon.
A mostani konfliktus különlegessége, hogy Kína immár a térség vezető gazdasági és jelentős katonai hatalma, bár az Egyesült Államok továbbra is erős katonai jelenlétet tart fenn a régióban. Washington egyre nagyobb szerepet szán a regionális védelmi struktúrában Japánnak, Dél-Koreának és a Fülöp-szigeteknek is.
A két ország között korábban is voltak hasonló feszültségek. 2005-ben egy történelemkönyv miatt robbant ki vita, a 2010-es évek elején pedig a Szenkaku-szigetek körül alakult ki hosszan tartó konfliktus. 2014-ben Abe Sinzó miniszterelnök szintén kifejezte támogatását Tajvannak, 2018-ban pedig Peking gazdasági intézkedésekkel lépett fel a japán termékek ellen.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A jelenlegi feszültség gazdasági következményekkel is jár. November 15-én Kína figyelmeztette állampolgárait, hogy ne utazzanak Japánba, ami súlyos csapás a japán turizmusnak, hiszen 2025 első kilenc hónapjában 7,5 millió kínai turista látogatott az országba. Egy nappal később a Kínában tanuló diákokat is figyelmeztették a "romló közbiztonsági helyzetre". A két lépés dollármilliárdos veszteségeket okozhat Tokiónak.
A kínai védelmi minisztérium közleménye szerint Japán súlyos vereséget szenvedne, ha beavatkozna a Tajvani-szorosban. Minoru Kihara, a japán kabinet főtitkára viszont megerősítette a kormányfő álláspontját: "a Tajvani-szoros békéje és stabilitása nemcsak Japán biztonsága, hanem a nemzetközi közösség stabilitása szempontjából is fontos".
Az Egyesült Államok egyelőre nem foglalt állást a konfliktusban. Donald Trump elnök számára különösen kényelmetlen lehet a helyzet, hiszen az ukrajnai háború, a törékeny gázai béke és a venezuelai válság mellett most egy újabb nemzetközi feszültséggóccal kell szembenéznie. Trump nemrég járt a térségben, ahol mind Japánnal, mind Kínával sikeres tárgyalásokat folytatott, és biztosította Pekinget, hogy amíg ő az elnök, nem lesz kínai támadás Tajvan ellen.
A konfliktus rendezésére tett kísérletek egyelőre nem jártak sikerrel. Li Csiang kínai miniszterelnök jelezte, hogy a közelgő G20-as csúcstalálkozón nem tervez találkozni japán kollégájával. Bár egy magas rangú japán külügyi tisztviselő Kínába látogatott tárgyalni, a misszió nem hozott eredményt. Peking a japán kijelentések visszavonását követeli, amire Tokió nem hajlandó.
A helyzet további eszkalációja várható, amit jelez, hogy Takaicsi Szanae felvetette a nukleáris fegyverek Japánba telepítésének lehetőségét is. Bár nyílt háborúra kevés az esély, a diplomáciai csatározások és gazdasági szankciók folytatódhatnak, ami mindkét fél számára káros lehet, különösen az amerikai vámháborúk árnyékában. A két távol-keleti hatalom közötti történelmi rivalizálás minden bizonnyal a jövőben is fennmarad.