Pénzcentrum • 2025. április 29. 12:15
Észak-Afrika egykor a kereszténység fellegvára volt, ahonnan három pápa is származott, akik máig érvényes hatást gyakoroltak a katolikus egyházra - írja a BBC.
Bár ma Észak-Afrika túlnyomórészt muszlim térség, a Római Birodalom idején - amely a mai Tunézia és Algéria északkeleti részére és Líbia nyugati partvidékére terjedt ki - a kereszténység egyik központja volt. Christopher Bellitto, a Kean Egyetem történésze szerint "Észak-Afrika volt az ókori kereszténység Biblia-övezete".
Az innen származó három pápa - I. Viktor, Miltiadész és I. Geláz - mindegyikét szentté avatták, és jelentős reformokat vezettek be az egyházban. Mindez azért lehet érdekes, mert több mint 1500 év után most ismét felmerült annak lehetősége, hogy afrikai származású egyházfőt választanak Ferenc pápa utódjául.
A valószínűleg berber származású I. Viktor pápa a 2. században vezette az egyházat, amikor a keresztényeket időnként üldözték a római tisztviselők. Legfontosabb intézkedése az volt, hogy egységesítette a húsvét ünneplését, előírva, hogy azt mindig vasárnap tartsák. Ez a "húsvéti vita" szimbolizálta a keleti és a nyugati kereszténység közötti nagyobb konfliktusokat is.
Viktor összehívta az első római zsinatot a kérdés rendezésére és kiközösítéssel fenyegette azokat a püspököket, akik nem fogadták el döntését. Emellett ő vezette be a latint az egyház közös nyelveként a korábbi ógörög helyett.
Miltiadész pápa, aki feltehetően Afrikában született, olyan időszakban vezette az egyházat, amikor a kereszténység egyre nagyobb elfogadottságra tett szert a Római Birodalomban. Konstantin császártól palotát kapott, így ő lett az első pápa, aki hivatalos rezidenciával rendelkezett. Engedélyt kapott a Lateráni bazilika építésére is, amely ma Róma legrégebbi nyilvános temploma.
I. Geláz, aki a történészek szerint nem Afrikában született, de észak-afrikai származású volt, a három közül a legjelentősebb egyházi vezető. Ő volt az első pápa, akit hivatalosan "Krisztus helytartójának" neveztek. Kidolgozta a "két kard doktrínáját", amely hangsúlyozta az egyház és az állam különálló, de egyenlő hatalmát, azzal a kritikus különbséggel, hogy mindkét hatalmat Isten adta az egyháznak, amely aztán a földi hatalmat az államra ruházta.
Geláz nevéhez fűződik a Valentin-nap február 14-i ünnepének bevezetése is 496-ban, Szent Valentin keresztény vértanú emlékére. A történészek szerint ez a római szerelem- és termékenységi ünnep, a Lupercalia keresztényesítésének kísérlete volt.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A történészek szerint nem tudhatjuk pontosan, hogyan néztek ki ezek a pápák. Bellitto professzor hangsúlyozza, hogy a Római Birodalom és a középkor idején nem a mai értelemben gondolkodtak a faji hovatartozásról - annak nem sok köze volt a bőrszínhez. Philomena Mwaura, a kenyai Kenyatta Egyetem professzora szerint a római Afrika rendkívül multikulturális volt, ahol berber és pun csoportok, felszabadított rabszolgák és Rómából érkezett emberek éltek együtt.
I. Geláz óta a 217 pápa közül egyikről sem feltételezik, hogy afrikai származású lett volna. Mwaura professzor szerint az észak-afrikai egyházat számos tényező gyengítette, köztük a Római Birodalom bukása és a muszlimok 7. századi betörése a térségbe.
Bellitto professzor szerint a pápaválasztás hosszú időn át "olasz monopólium" volt, de ma már jó esély van arra, hogy Ázsiából vagy Afrikából származó pápát válasszanak, mivel a déli féltekén élő katolikusok száma meghaladja az északiakét. A katolicizmus ma a Szaharától délre fekvő Afrikában terjed a leggyorsabban - 2023-ban 281 millió katolikus élt Afrikában, ami a világméretű közösség 20%-át teszi ki.
Ferenc pápa utódlásáért három afrikai bíboros is versenyben van: a Kongói Demokratikus Köztársaságból származó Fridolin Ambongo Besungu, a ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson és a guineai Robert Sarah. Mwaura professzor szerint azonban "bár a kereszténység nagyon erős Afrikában, az egyház hatalma még mindig északon van, ahol az erőforrások is találhatók", de ahogy az afrikai egyház tovább erősödik és önfenntartóvá válik, eljöhet az idő, amikor afrikai pápát választanak.