Borbándi Dániel • 2026. április 19. 06:03
A streaming korszakában könnyű lenne azt gondolni, hogy a fizikai hanghordozók végleg háttérbe szorultak – a valóság azonban jóval árnyaltabb. Miközben a digitális zenehallgatás kényelme vitathatatlan, egyre többen fordulnak újra a kézzelfogható formátumok felé, legyen szó bakelitről, CD-ről vagy akár kazettáról. De vajon mi hajtja ezt a visszarendeződést, mennyire erős ma a hazai lemezpiac, és tényleg aranyat érhet egy-egy ritkább darab? Cikkünkben bolti tapasztalatok és piaci adatok alapján járunk utána, mit jelent ma zenét birtokolni a digitális világban.
A technológiai fejlődés nemcsak önálló ágazatként alakítja a világot, hanem más iparágakat is alapjaiban forgat fel – így a zeneipart is. Az elmúlt évtizedekben a bakelitlemezeket a kazetták váltották fel, majd a CD-k, végül pedig az online streaming szolgáltatások vették át a főszerepet. A folyamat azonban nem egyirányú: az utóbbi években ide is megérkezett a retro hullám.
Mindez ráadásul nem csupán múló divat. Egyre többen gondolják úgy, hogy a minőségi zenehallgatás élménye továbbra is a fizikai hanghordozókhoz kötődik, legyen szó bakelitről vagy akár CD-ről. De hogyan alakult az elmúlt években a lemezpiac? Mi ösztönözheti ma a vásárlókat arra, hogy újra fizikai formátumban vegyenek zenét, mekkora a gyűjtők tábora, és vajon mennyire számít jó befektetésnek egy-egy ilyen darab?
Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ: több hazai lemezbolt tulajdonosát is megszólaltattuk, emellett a Vatera eladási adatait is áttekintjük.
Így alakult a kereslet az elmúlt években a hanglemez-piacon
A budapesti Lemezkuckó tulajdonosa, Bánházi István szerint a fizikai hanghordozók piacán az elmúlt években nem történt radikális átrendeződés, ugyanakkor egyes formátumoknál jól érzékelhető változások jelentek meg. Különösen igaz ez a kazetták esetében.
„A műsoros kazetta iránt is visszatért a kereslet körülbelül két éve” – mondja. Ez a jelenség elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen a kazetták technológiailag jóval elmaradnak a CD-k vagy a digitális formátumok mögött, mégis egyre több fiatal érdeklődik irántuk.
Bánházi rendszeresen beszélget a vásárlóival, különösen a fiatalokkal, hogy megértse a motivációikat. Elmondása szerint a válaszok meglepően következetesek.
Azt mondják, számukra érdekes, hogy tenni kell azért, hogy meghallgathassák egy művész zenéjét
– fogalmaz.
A kazetta használata ugyanis aktívabb részvételt igényel: vissza kell tekerni, meg kell fordítani, ki kell keresni a kedvenc számot. „Kicsit unalmasnak tartják a digitális világot, ahol elegendő általában csak elindítani valamit” – teszi hozzá.
Érdekes ugyanakkor, hogy a hangminőség kérdése nem minden vásárlónál elsődleges szempont. Bár a CD technikailag egyértelműen jobb minőséget kínál, a fiatalok egy része ezt nem feltétlenül tartja döntőnek.
A Lemezkuckó vezetője egy konkrét példát is felidéz: egy fiatal vásárló nyolc kazettát vett, majd másnap négyet visszahozott, mert rosszul szóltak – miközben előzőleg még azt állította, hogy hallott már jó minőségű kazettát. A nosztalgia és az élmény tehát sokszor felülírja a technikai szempontokat.
A többi fizikai hanghordozó esetében ugyanakkor nem tapasztalható ilyen jellegű változás.
A CD, az LP és a DVD tartja a pár éve elért pozícióját, nem látok sem növekedést, sem visszaesést
– mondja a budapesti kereskedő. A piacon tehát egyszerre van jelen a stabilitás és a lassú átalakulás.
A piac méretét illetően Bánházi óvatosan fogalmaz. Bár pontos számokat nem tud mondani, egyértelműen kirajzolódik egy stabil vásárlói réteg.
Még mindig vannak, akik szívósan kitartanak a fizikai hanghordozóknál, és ők a mi ügyfeleink
– magyarázta a Pénzcentrum kérdésére. Szerinte Budapest mérete és a turisták jelenléte lehetővé teszi, hogy több ilyen üzlet is működjön, ugyanakkor egy vidéki nagyváros esetében már korántsem biztos, hogy ez rentábilis lenne.
A kereslet szerkezetét tekintve a CD és az LP vezeti az eladásokat, míg a DVD-k és a kazetták jóval kisebb arányt képviselnek. Mint kiderült, a DVD és a műsoros kazetta körülbelül ötven-ötven százalékkal lemaradva követi őket. A zenei stílusok szerint viszont nincs egyértelmű dominancia: „Minden műfajból fogyogatnak a dolgok.” – mondja Bánházi István.
A fizikai hanghordozók értékét elsősorban a ritkaság határozza meg. Általában az a fő ármeghatározó, hogy a lemez milyen mennyiségben jelent meg – magyarázza a Lemezkuckó vezetője.
Különösen értékesek a rendszerváltás környékén megjelent LP-k, mivel ekkor a kiadók már kisebb példányszámban gyártottak lemezeket a CD térnyerése miatt. Emellett az aláírt példányok is keresettek, főleg ha a zenekar egyes tagjai már nem élnek.
Ugyanakkor a magyar piac sajátossága, hogy a legtöbb tranzakció viszonylag alacsony összegben zajlik, jellemzően pár tízezer forintról beszélünk. A százezer forint feletti árak gyakran inkább csak hirdetésekben jelennek meg, és nem biztos, hogy ténylegesen meg is valósulnak.
A vásárlói kör rendkívül sokszínű, ám a legtöbben ténylegesen fogyasztási céllal vásárolnak fizikai hordozókat. A lemezboltos tapasztalata szerint az elmúlt negyven évben alig találkozott olyan vevővel, aki kifejezetten befektetési céllal vásárolt volna.
Pedig van ilyen: nem olyan régen félmillióért is adtak el lemezt Magyarországon
Ezzel szemben a pécsi Renidiscet vezető Tubák Csaba értékelésében már a befektetési szempontok is megjelennek. Saját üzletének történetén keresztül jól kirajzolódik a piac átalakulása. Közel tizenöt éve nyitotta boltját, egy olyan időszakban, amikor a fizikai hanghordozók iránti érdeklődés mélyponton volt.
JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 105 965 forintos törlesztővel a Raiffeisen Bank nyújtja (THM 10,35%), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank (THM 10,39%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
„Nyitáskor eléggé kevés embert érdekeltek ezek a hanghordozók, pont a letöltések miatt” – emlékszik vissza. Az árak akkoriban alacsonyak voltak, mert az emberek nem láttak bennük értéket – tette hozzá.
A fordulópontot több tényező együttes hatása hozta el. Mint mondja kb. 2016–2017 körül kezdtek el újra lemezeket gyártani, bár ekkor még a magas árak visszafogták a keresletet. Az igazi áttörést szerinte a koronavírus-járvány hozta.
Mindenki otthon ült, és elővette a régi holmikat. Nosztalgiázni kezdtek. Ebben az időszakban különösen az online eladások pörögtek fel, majd a járvány után a bolti forgalomban is érezhetővé vált a növekedés.
– magyarázta Tubák Csaba.
A kereslet azóta is kitart, bár az árak jelentős emelkedése már visszafoghatja a vásárlási kedvet. A szakértő szerint jelenleg egy új lemez ára átlagosan nyolc-tízezer forint, ám nem szabad elfelejteni azt sem, hogy 2024-ben szinte megduplázódtak az árak. A használt lemezek esetében az árak széles skálán mozognak, különösen a ritka, limitált példányszámú kiadványoknál, amelyek akár harmincezer forint felett indulnak, majd rövid idő alatt tovább drágulhatnak. A pécsi kereskedő szerint a fizikai hanghordozók egy része már igenis befektetési céllal kerül megvásárlásra.
Több olyan vásárlóm van, akinek nincs lemezjátszója
– mondja a lemezboltos, hozzátéve, hogy a régi kiadások esetében az állapot és a ritkaság határozza meg az árat, és nem ritkák az igazán magas összegek sem.
Példaként említi az Omega egy angol kiadású lemezét, amely félmillió forintért kelt el. Nemzetközi szinten ennél jóval magasabb árak is előfordulnak.
Milyen zenékért nem sajnáljuk a pénzt?
Mint megtudtuk, a vásárlói kör Pécsen is folyamatosan változik. Az elmúlt egy-két évben jelentősen megnőtt a fiatalok aránya. „Tizenöt éves lányok is jönnek, náluk a sláger David Bowie, a Doors vagy Janis Joplin” – magyarázta, majd hozzátette: a fiúknál a rock és a metal dominál, például a Led Zeppelin vagy a Black Sabbath. Emellett létezik egy szűkebb réteg, amely a punk és metal iránt érdeklődik.
A nosztalgia ugyanakkor továbbra is fontos tényező: az idősebb vásárlók gyakran fiatalkoruk zenéit keresik.
A mai slágerzenék ezzel szemben rövid életűek: két-három hétig érdekesek, és sok esetben el sem jutnak fizikai megjelenésig.
– állítja Tubák Csaba.
A fizikai hordozók vonzereje azonban túlmutat a zenén. A borítók, a szövegkönyvek és a tárgyi élmény mind hozzájárulnak a gyűjtéshez. „A streaming a kényelmi szempontokat veszi figyelembe. Könnyen kezelhető, nem foglal helyet, olcsó. De itt nincs semmi, amit birtokolhatna az ember.” – mondja a bakelit üzlet vezetője.
A Vaterán is rengeteg hanglemez fogy
A Vatera adatai azt mutatják, hogy a fizikai hanghordozók piaca él és virágzik. A CD-k különösen erős évet zártak: 2025-ben közel ötvenezer sikeres tranzakció történt ebben a kategóriában. A vinyllemezeknél több mint harmincezer eladás zajlott, míg a kazetták esetében több mint ötezer tranzakciót regisztráltak. Ezek az adatok ráadásul gyakran teljes gyűjtemények adásvételét takarják, ami tovább növeli a piac volumenét.
A fizikai formátumok egyik legnagyobb előnye a digitális szolgáltatásokkal szemben a tartósság és a kontroll. Míg egy streaming platformról bármikor eltűnhet egy album, addig egy CD vagy vinyl – megfelelő állapotban – gyakorlatilag korlátlan ideig megőrizhető. Emellett a vintage hifi eszközök meleg, karakteres hangzása is sokakat vonz a digitális „steril” hangzás helyett.
A Vatera tapasztalatai szerint a vásárlók nemcsak a hanghordozók, hanem a hozzájuk tartozó berendezések iránt is érdeklődnek. A fejhallgatók, magnódeckek, erősítők és lemezjátszók közül elsősorban a „legendás” típusokat keresik, amelyek már megjelenésükkor is kiemelkedtek. Érdekesség, hogy a magnódeckekből több sikeres eladás történt, mint CD-lejátszókból, ami jól mutatja a retro technológia iránti érdeklődést.
A hifi piacon szintén megfigyelhető a nosztalgia és a minőség iránti igény találkozása. A vásárlók gyakran keresik a nyolcvanas és kilencvenes évek csúcskategóriás eszközeit, amelyek tartósságuk és hangzásuk miatt ma is versenyképesek. Emellett a modern, prémium kategóriás berendezések is jelen vannak, gyakran jelentős kedvezménnyel a használt piacon – összegezték a vásárlási adatokat a Pénzcentrum kérdésére.
Korábban a CashTag is foglalkozott a lemezpiac helyzetével
A CashTag a Pénzcentrum hétről-hétre jelentkező videóblogja. A lemezpiaci trendeket 2025-ben is áttekintettük, akkor videós formátumban, sőt, a riportben emellett a régi játékok, konzolok is terítékre kerültek. A videó alább tekinthető meg – ha pedig tetszett a tartalom, iratkozz fel a Pénzcentrum csatornájára és kövesd a CashTag további tartalmait!
Pénzcentrum kutatás a mesterséges intelligenciáról!
A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös kutatásra arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen a kapcsolata jelenleg az embereknek a mesterséges intelligenciához, mire használják, mire nem használják, és hogy milyen attitűddel közelítenek hozzá. Töltsd ki te is a teljesen anonim kutatásunk.