Pénzcentrum • 2025. december 15. 12:30
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkákat – derül ki a Visa kutatásából. A felmérést Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője ismertette a digitális fizetési szolgáltató és a KiberPajzs által közösen megtartott sajtótájékoztatón. A felmérés arra is rámutatott: azok, akik valódinak hisznek AI által generált hamis tartalmakat, háromszor nagyobb valószínűséggel lesznek pénzügyi csalás áldozatai a digitális térben, aminek mértékéről az mondható el, hogy az idei második negyedévet is magába foglaló, legutóbbi 12 hónapos időszak alatt 33,4 milliárd forintot tett ki az MNB adatai szerint.
A Visa 11 európai országban, köztük Magyarországon felvett, az emberek közösségi média használatát, illetve online vásárlási szokásait feltérképező kutatása külön megvizsgálta, hogy miként hatnak a felhasználókra a social media felületeken mesterséges intelligencia segítségével előállított megtévesztő tartalmak. A felmérés Magyarországra vonatkozó egyik fő megállapítása szerint
az a felhasználó, aki valódinak hiszi az AI által generált hamis tartalmakat, háromszor nagyobb valószínűséggel lesz digitális térben elkövetett pénzügyi csalás áldozata, mint az, aki nem téveszti össze a fake tartalmakat a valódiakkal (57% vs. 15%).
„Ezzel az adattal nemzetközi összehasonlításban Magyarország amúgy elég jól áll, Angliában például sokkal rosszabb a helyzet” – mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője a felmérést bemutató sajtótájékoztatón.
A kutatás hazai adatai szerint az online csalás áldozatául esett embereket átlagosan 58 ezer forinttal rövidítették meg a csalók. A Visa Magyarországért felelős vezetője kiemelte, hogy becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték.
A visszaélések áldozatainak 40%-a egyben azt közölte, hogy mióta pórul járt, kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkák vásárlását.
Ennek az a kockázata, hogy nemcsak az online vásárlás, hanem az egész digitális ökoszisztémába vetett bizalom csökkenhet az emberekben. Ebből a szempontból a legkitettebbek a kisebb brandek mögött álló, a hazai gazdaság gerincét, mintegy 99%-át jelentő kkv-k
– hangsúlyozta Sármay Bence.
Az MNB legfrissebb adatai szerint az idei második negyedévben összesen 7,8 milliárd forintot loptak el a csalók a magyar bankszámlákról. Az átutalásokkal elkövetett és kártyás csalásokat összesítve elmondható, hogy az idei második negyedévet is magába foglaló, legutóbbi 12 hónapos időszak alatt 33,4 milliárd forintot tulajdonítottak el a csalók hazai ügyfelektől.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Visa hazai vezetője kitért arra is, hogy digitális fizetési szolgáltatóként a cég mit tesz az online csalások megelőzése, kiszűrése érdekében. A vállalat több mint 30 éve használ AI-alapú eszközöket a fizetések biztonságának megőrzésére és a változó fenyegetésekkel szembeni védekezésre. Az elmúlt öt évben 12 milliárd dollárt fordított a kiberbiztonságra, beleértve olyan intelligens, AI-alapú rendszerek kiépítését is, amelyek valós időben észlelik a gyanús viselkedést, és megállítják a csalásokat, mielőtt azok elérnék az embereket.
Másodpercenként 83 ezer tranzakciót vizsgálunk 500 attribútum mentén a csalások kiszűrésére. Éves szinten 40 milliárd dollárnyi csalást tudunk így megelőzni
– jegyezte meg Sármay Bence.
A cégvezető egyben öt módszert ajánlott arra, miként csökkenthetjük annak esélyét, hogy csalás áldozataivá váljunk a digitális tértben.
- Kérdőjelezzük meg a forrást! A csalók gyakran hoznak létre az eredetire megtévesztésig hasonlító hamis webshopokat nagyon vonzó ajánlatokkal. Ilyenkor érdemes átgondolni, hogy megbízható-e ez az oldal.
- Tartsunk egy kis szünetet! A csalók gyakran élnek a sürgetés eszközével. A korlátozott idejű ajánlatok célja, hogy elkapkodott döntésre késztessenek. Ehelyett érdemes lelassítani, és leellenőrizni, hogy az ajánlat reális-e, valamint utánanézni az adott cégnek.
- Ellenőrizzük a küldőt – ne csak a profilt! Üzenetet kapunk egy baráttól, influenszertől vagy szervezettől, amely pénzt vagy személyes adatokat kér tőlünk? Ilyenkor független forrásból végezzünk ellenőrzést: hívjuk fel az illetőt, használjunk egy ellenőrzött weboldalt, vagy vegyük fel a kapcsolatot közvetlenül az adott céggel. A csalók ugyanis gyakran valódi fiókokat törnek fel, hogy hitelesnek tűnjenek.
- Maradjunk biztonságban, és jelentsük fel a gyanús tevékenységet! Védjük a fiókjainkat extra biztonsági funkciókkal, például a kétfaktoros (2FA) vagy többfaktoros (MFA) hitelesítés bekapcsolásával. Tartsuk naprakészen az alkalmazásainkat, eszközeinket, és rendszeresen ellenőrizzük az adatvédelmi beállításainkat. Ha gyanús hirdetést, bejegyzést vagy fiókot látunk, jelentsük a közösségi platformnak – és a bankunknak, ha pénzről van szó.
- Fizessünk biztonságosan – vagy sehogy! Soha ne osszuk meg banki adatainkat a közösségi médián keresztül. Ha valaki arra kér, hogy azonnal banki átutalással küldjünk pénzt, akkor az felveti a csalás gyanúját. Ha nincs lehetőség biztonságos fizetési mód használatára, akkor inkább ne vásároljunk.
A címlapképen Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője látható (Forrás: Visa)