Pénzcentrum • 2023. január 5. 15:28
Az európai átlagnál érzékenyebben érinti a magyar fogyasztókat az infláció, és a problémát fokozza, hogy a magyaroknak láthatóan kevesebb opciójuk maradt a spórolásra – derül ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR). Ennek ellenére a fogyasztói kilátások nem rosszabbak a magyar piacon, mint a legtöbb európai országban.
A Központi Statisztikai Hivatal november végén publikálta legfrissebb inflációs adatait, amelyekből kiderült: évtizedes rekordot döntött a magyarországi pénzromlás mértéke, amely november végére elérte az 22,5 százalékos átlagértéket éves összehasonlításban. Ezen belül az élelmiszerek árai 43,8, a háztartási energia árai 65,9 százalékkal emelkedtek. Az Eurostat adatai alapján novemberben már Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unió országai közül, ahogy az árindex-emelkedés túllépte az addig legrosszabbul álló három balti állam számait.
Az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felmérése igazolja, hogy hazánkban súlyosabb gondokat okoz az infláció, mint Európa nagy részén. A vezető követeléskezelő vállalat több tízezer embert kérdezett meg Európa 24 országában, köztük Magyarországon is arról, hogy alakultak a pénzügyeik az elmúlt évben, és hogyan birkóznak meg az áremelkedések okozta nehézségekkel.
Az infláció hatását mérsékli a keresetek növekedése: a KSH októberi adatai szerint, éves összehasonlításban a bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal magasabb volt. Azonban az infláció ezt a növekedést egészen elviszi, így a lakosság fizetőképessége csökken. A magyar válaszadók jóval az európai átlag felett nyilatkoztak úgy, hogy az infláció súlyosan negatív hatással van háztartásuk pénzügyeire (65 százalék). A magyaroknál így csak a görögök szenvednek jobban az inflációtól, Görögországban 66 százalék beszélt súlyos anyagi problémákról.
Magyarországon elenyésző azoknak az aránya, akik nem érzik a bőrükön a gazdasági problémákat: csupán 1 százalék nyilatkozott úgy, hogy eddig nem okozott nekik problémát az infláció, és várhatóan a jövőben sem fog. További 7 százalék azt mondta, hogy ugyan még nem érzékelte az infláció hatásait, de tart tőle, hogy hamarosan szorosabbra kell húzni miatta a családi költségvetést.
A növekvő infláció miatt a fogyasztók mindenhol igyekeznek átgondolni a pénzügyeiket és visszafogni a kiadásaikat. Azonban ez nem mindenhol ugyanolyan egyszerű: míg az európai fogyasztók 62 százaléka úgy nyilatkozott, kevesebbet költ nem létfontosságú kiadásokra (például digitális előfizetésekre vagy inkább otthon fogyasztanak kávét), Magyarországon ez az arány csak 44 százalék, a legalacsonyabb Európában.
Utóbbi adat nem arra utal, hogy ennyivel rosszabb lenne a magyarok pénzügyi tudatossága, inkább, hogy a lakosság jelentős részének nincsenek olyan felesleges kiadásai, amelyekből lefaraghatna
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
– mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. Emlékeztetett arra is, hogy a KSH fogyasztói kosarának nagy részét eddig is az élelmiszerek, a rezsi és az üzemanyag tették ki, azaz olyan költségek, amelyeket aligha lehet visszafogni. „Ezért is jelent kiemelt veszélyt számos magyar háztartásra az infláció, hiszen épp az élelmiszer- és energiaárak növekednek leginkább. A problémát várhatóan tovább tetézi majd, hogy december elején megszűnt a benzinárstop is, mivel az üzemanyag szintén jelentős szeletét teszi ki a fogyasztói kiadásoknak.”
A magyar fogyasztóknak az európai átlaghoz képest kevés opciója van a spórolásra: arra a kérdésre, hogy milyen módon próbálják csökkenteni a kiadásaikat, a legtöbben (60 százalék, az európai átlag közel készerese) azt válaszolta, hogy az interneten figyelik, hol és mikor tudnak akciós termékeket venni. A második leggyakoribb megoldás, hogy olcsóbb üzletekben vásárolnak az ismert márkaboltok helyett (a fogyasztók 45 százaléka), a harmadik pedig, hogy kevesebbet járnak közösségi helyekre (44 százalék).
Annak ellenére, hogy nálunk az egyik legmagasabb az infláció, a magyar fogyasztók várakozásai nem térnek el az európaiaktól. Mind a magyar, mind az európai fogyasztók többsége úgy véli, a magas inflációnak rövid időn belül nem lesz vége. A magyar válaszadók 71 százaléka szerint még legalább egy évig gyorsan fognak emelkedni a megélhetés költségei. Negyedük szerint 2-5 évig velünk marad, 18 százalék szerint pedig belátható időn belül nem fog csökkenni az infláció.