Pénzcentrum • 2022. május 12. 08:58
Az élelmiszer kis- és nagykereskedelemben szürreális viszonyok uralkodnak az infláció és az árstop együttes hatása miatt. A kiskereskedő megveszi nagykeráron az árstoppos termékeket, lisztet, cukrot, olajat, stb., majd nagy veszteséggel eladja. Legalábbis akkor, ha egyáltalán kap, ugyanis folyamatosak a gyártási, szállítási gondok. Így még időszakos áruhiány is lehet a boltokban. Ezzel pedig a jogszabályok betarthatatlanná váltak.
Az árstop-rendelet alapján a boltoknak nemcsak az tiltják, hogy egy bizonyos ár fölé menjenek bizonyos termékek esetén, hanem azt is, hogy levegyék a polcról. A készletezési kötelezettséget azért írta elő a kormány, hogy ne úgy próbálja elkerülni a kereskedő a veszteséget, hogy az árstoppal érintett termékeket nem árulja. Csakhogy mostanra az áruhiány miatt képtelenek ennek a kívánalomnak eleget tenni a boltok.
A lángossütő vállalkozó jelenleg jobban jár, ha végigjárja a diszkontokat és literenként vásárolja az olajat, mintha a nagykertől venné. A másik megoldás a helyettesítés, tehát hogy sertészsírban, vagy pálmaolajban fog sülni a lángos. Bár évtizedekbe telt, amíg a lakosságot állami kampányokkal sikerült leszoktatni a sertészsír használatáról, és átállítani a margarinra, kevés kell hozzá, hogy visszatérjünk oda, ahonnan indultunk.
Az árstopos csirkemellet pult alól adja törzsvevőinek a boltos, mert az áruhiány begyűrűzött ide is. Hogy a piactorzító központi árszabályozás áruhiányhoz és pult alóli értékesítéshez vezet, arra a negyven év felettieket biztosan nem kell emlékeztetni, a jelenség a rendszerváltás előtti szocialista tervgazdaságban általános volt - írta a G7.