Pénzcentrum • 2020. október 29. 11:00
Magyarországon a lakosság fejenként 65 kg élelmiszerhulladékot termel évente, sokan mégis az élelmiszerboltokat, kifőzdéket, éttermeket teszik elsősorban felelőssé a sok elpazarolt élelmiszerért. A Pénzcentrum friss felmérése rámutatott, hogy valójában a vásárlók hiába tartják fontosnak, hogy a boltok tegyenek az élelmiszerpazarlás ellen, mégsincsenek tisztában vele, milyen kampányokban vesznek részt a boltok. Pedig ez a szempont akár még a boltválasztásban is döntő szerepet játszhatna.
Idén először került megszervezésére Magyarországon az élelmiszerpazarlás elleni világnap az ENSZ kezdeményezésére, amelyet többféle kampány kísért. Ebből az alkalomból a Pénzcentrum online kutatást készített, hogy felmérje a lakosság tapasztalatait a koronavírus világjárvány és az élelmiszerhulladék keletkezésének összefüggésében.
A kutatás részletes eredményeit lapunk korábban közölte, most kifejezetten azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy a vásárlók elvárják-e az élelmiszerboltoktók, hogy tegyenek a pazarlás ellen, illetve tudják-e, mit tesznek ellene. Az eredményekből az látható, hogy bár fontosnak tartják, hogy a boltok tegyenek a pazarlás ellen, a vásárlók mégsem tudják, akár kedvenc boltjukról sem, hogy mit tesznek az ügy érdekében.
Az online felmérésben résztvevők 46,3 százaléka a Lidl-ben vagy az Aldiban vásárol legszívesebben, 18,7 százalékuk a Sparban, Intersparban vagy a CBA-ban, 15,2 százalékuk a Tescóban vagy az Auchanban, 12,1 százalék a Pennyben vagy Coopban, a további 7,7 százalék pedig a Metróban, Reálban, vagy egyéb élelmiszerboltokban.
Érdekes, hogy a válaszadók nagy része (56,5%-a) számára nagyon fontos, hogy a bolt(lánc), ahol vásárol tegyen az élelmiszerpazarlás ellen. További 24,5 százalék gondolja valamennyire fontosnak ( a kettő együtt összesen 81%), 13,6 százalék semleges, és csak 5,5 százalék számára kevésbé, vagy egyáltalán nem fontos ez a szempont. Arra a kérdésre viszont, hogy tudomása szerint a bolt(lánc), ahol a legszívesebben vásárol fellép valamilyen módon az élelmiszerpazarlás ellen, a legtöbben a Nem tudom / Nem válaszolok lehetőséget jelölték.
Azoknak, akik számára nagyon fontos, hogy kedvenc boltjuk fellépjen az élelmiszerpazarlás ellen, csak 32,5 százaléknak van tudomása is róla, hogy ez megtörténik. Tehát hiába támogatja például a Tesco, Aldi, Auchan pénzzel, és az Penny, Coop, Aldi, Auchan, Tesco, Metro élelmiszerrel a Magyar Élelmiszerbankot - a vásárlóik közül kevesen tudnak róla, hogy mely üzletek tesznek az élelmiszerpazarlás ellen vállalati szinten:
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Megállapítható tehát, hogy hiába lenne a vásárlók számára fontos, hogy ne csak ők maguk, hanem a bolt, ahol legszívesebben vásárolnak, fellépjen az élelmiszerpazarlás ellen: nagyobb részben még a kedvenc élelmiszerláncukkal kapcsolatban sincs tudomásuk róla, hogy az tenne valamit ez ügyben. Feltételezhető, hogy akár még boltválasztási szempont is lehetne, hogy olyan helyen vásárolhassanak, ahol tudják, hogy igyekeznek nem pazarolni az élelmiszert.
A szöveges válaszokból is az derült ki, hogy sokan elsősorban a boltokat teszik felelőssé az élelmiszerpazarlásban: kezdve a nem megfelelő minőségű termékektől, az árpolitikán át - pl. hogy a nagyobb kiszerelés olcsóbb, vagy túl csábítóak az akciók - a rövid ideig fogyasztható élelmiszereken (pl. penészedő kenyéren, egy nap alatt megbüdösödő húson) keresztül egészen a túlságosan nagy, majd kidobásra kerülő bolti készletekig számos "vád" érkezett. Arról viszont kevés vásárló értesül, hogy a boltláncok mivel igyekszenek a globális probléma ellen tenni.