Pénzcentrum • 2011. április 27. 05:22
A Pénzcentrum.hu már tavaly novemberben megjósolta, hogy jelentősen nőni fognak a ruházati cikkek árai. Akkori elemzésünk bejött: a gyapot -és így a pamutfonal- ára az elmúlt hónapokban meredek emelkedést mutat. Mi magyarok pedig fokozatosan egyre kevesebbet költünk ruhák vásárlására.
Hosszú évek nem láttak akkora áremelkedést a gyapot piacán a tőzsdei alkuszok, mint amekkorát az elmúlt két évben tapasztaltak. 2008 ősze és 2010 nyara között a gyapot ára 80 százalékkal ment feljebb. A drágulás azonban most is tart, az ár már a 210 centet is eléri fontonként.
Mint arról korábban beszámoltunk, az árrobbanás magyarázata egyszerű: zavarok keletkeztek a világ nyersgyapot ellátásában. A legnagyobb exportőr India például a gyenge termés miatt az elmúlt szezonban kiviteli tilalmat rendelt el, nehogy saját feldolgozói nyersanyag nélkül maradjanak. A legnagyobb termelő és felhasználó, a világot olcsó ruhafélével ellátó Kína viszont emiatt csak drágán jut gyapothoz. Még saját forrásból is. A kínai gyapotföldeket ugyanis az indiaiakhoz hasonlóan megviselte a hűvös és rendkívül csapadékos időjárás. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma úgy számol, hogy a világ pamuttermelése 4 százalékkal, 22 millió tonnára esik vissza.
A C&A, Európa egyik vezető ruházati kereskedelmi lánca szerint a közeljövőben egyértelműen drágulni fognak a ruházati cikkek. A Magyarországon is jelentős piaci szereplőnek számító ruházati lánc a pamut drágulásán túl arra alapozza, hogy a legjelentősebb gyártó országokban - például Indiában és Kínában - emelkednek a munkaköltségek. Ezek a tényezők alapjaiban befolyásolják az egész szakmát, mindamellett arról az üzletlánc szóvivője nem tett említést, hogy a C&A emeli-e árait.
Mi már a hipermarketben vesszük a ruhát
2010-ben a magyar háztartások arányaiban kevesebbet költöttek ruhákra a távol-keleti boltokban. Ugyanakkor megnőtt a hiper- és szupermarketekben, valamint a diszkont ruházati láncokban elköltött pénzösszegek aránya.
A háztartások költségvetésében a legnagyobb fogyasztási kiadások közé tartoznak az élelmiszerek vásárlására fordított költések, a lakásfelszerelésre, lakáskarbantartásra, illetve a közlekedésre kiadott összegek. Ezzel szemben a ruházkodásra szánt összeg marginális, a fogyasztási kiadások mindössze 3-4 százalékát adja. A GfK Hungária Consumer Tracking mérése alapján ruházkodásra 2008 óta fokozatosan egyre kevesebbet költünk, ami komoly kihívások elé állítja a gyártói oldalt és a kereskedőket is.
A háztartások vásárlása alapján elmondható, hogy a magyar lakosság alsó-és felső ruházatra, cipőre, sport- és munkaruházatra, valamint kiegészítőkre összességében 329 milliárd forintot költött 2010-ben. Ez kismértékben elmarad a 2009-es szinttől. Az év első felében erősebb visszaesés jellemezte a ruházati piacot, viszont a második félévben bekövetkező erősödés hozzájárult ahhoz, hogy a forgalom mindössze 1 százalékkal maradt el a 2009-es évhez képest.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A magyar háztartások arányaiban kevesebbet költöttek el távol-keleti boltokban 2010-ben. Ezzel szemben érzékelhetően megnőtt a hiper- és szupermarketekben, valamint a diszkont ruházati láncokban elköltött pénzösszegek aránya. A távol-keleti boltokban az átlagos árszint a magyar textilpiac 73 százaléka. Bár a hiper- és szupermarketek árszintje valamivel magasabb (az átlagos árszint 83 százaléka), még mindig nagyon versenyképes ajánlatot jelentenek a vásárlók számára.
"A válság éveiben a hipermarketek a teljes napi fogyasztási cikk piacon is növekedni tudtak. Érthető a csatorna sikere, hiszen széles áruválasztékuk és kedvező áraik mellett tudatos marketing tevékenységgel is sokat tettek a textil kategória hatékonyabbá tétele érdekében. Például saját márkavonalakat vezettek be, illetve arra is volt példa, hogy új koncepciót vezettek be a kategória bolton belüli megjelenítésére" - mondta Kovács Krisztina, a GfK Hungária szektormenedzsere.
A nemzetközi textildiszkont láncok átlagára valamivel magasabb, mint a távol-keleti boltoké és a hipermarketeké, de még mindig széles rétegek számára elérhető szintet képviselnek. Növekedésük mögött egyrészt az újabb boltnyitások állnak, másrészt a meglévő boltok forgalma is növekvő tendenciát mutat.