Pénzcentrum • 2010. május 11. 13:32
Egy idei tanulmány szerint Magyarországon a személyi számítógépekre illegálisan telepített szoftverek aránya 2009-ben 1 százalékponttal csökkent, és jelenleg 41%-ot tesz ki. Ezeknek az illegális szoftvereknek a becsült kereskedelmi értéke mintegy 113 millió dollár.
A Business Software Alliance (BSA), a világ szoftveriparát képviselő nemzetközi szervezet az IDC piackutató céggel együttesen ma mutatta be az illegális szoftverhasználatról készített, hetedik alkalommal megjelentetett éves globális tanulmányát. A tanulmány 100-nál is több országban követi nyomon az illegális PC-s szoftverek arányának alakulását.
A tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió ellenére az illegális PC-s szoftverek aránya számos piacon csökkent - 54 ország esetében állapított meg mérséklődést a tanulmány - és mindössze 19 gazdaságban emelkedett. Ennek ellenére az illegálisan használt szoftverek globális aránya 41-ről 43 százalékra nőtt, nagyrészt az olyan gyorsan növekvő, nagyarányú illegális szoftverhasználatot felmutató piacok miatt, mint Kína, India és Brazília, melyek növelték részesedésüket a teljes szoftverpiacon belül. A vizsgált országok közül az illegális szoftverek aránya továbbra is az Amerikai Egyesült Államokban, Japánban és Luxemburgban a legalacsonyabb (20, illetve 21-21 százalék), míg Grúziában, Zimbabwéban és Moldovában a legmagasabb (mindegyik országban meghaladja a 90 százalékot). Összességében az illegális szoftverek kereskedelmi értéke 2009-ben elérte az 51,4 milliárd dollárt (11 ezer milliárd forint).
"Miközben a tanulmányban jelzett magyarországi 1 százalékpontos csökkenés biztatónak tűnik, nem szabad arról megfeledkezni, hogy változatlanul létfontosságúak a szoftverlopások visszaszorítására irányuló erőfeszítések. Továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk, hogy 10 szoftverből 4 nem jogtiszta módon kerül a számítógépekre" - jelentette ki Dr. Dzsinich Gergely, a BSA Magyarországi Bizottságának elnöke.
Az IDC szerint 2009-ben minden 100 amerikai dollár értékben jogszerűen beszerzett szoftver mellett további 75 dollár értékű szoftver került illegális módon a számítógépekre. Ez a veszteség azonban nemcsak az iparági bevételeket veti vissza, hiszen az illegálisan használt PC-s szoftverek arányának a csökkentése jelentős előnyökkel járna a gazdaság egészét tekintve is. Az illegális szoftverhasználat visszaszorításának gazdasági hatásairól készített 2008. évi BSA/IDC tanulmány szerint, ha az illegális szoftverek aránya négy év alatt 10 százalékponttal csökkenne, akkor az Magyarországon mintegy 1100 új munkahelyet és a gazdasági teljesítmény 47 milliárd forintos növekedését eredményezné, ráadásul további 11 milliárd forint adóbevételt jelentene az állam számára. Az IDC becslése szerint ráadásul egy legálisan értékesített szoftver árának minden dollárja után további 3-4 dollár bevételt realizálnak az adott ország szolgáltató és forgalmazó társaságai.
A BSA rendszeresen támogatja a Rendőrséget, a Vám- és Pénzügyőrséget, az adóhatóságot, a bírói és az ügyészi szakma képviselőit, így kerülhettek rács mögé a "warezkirály" néven ismertté vált, és becslések szerint a szerzői jogok tulajdonosainak több mint 2 milliárd forint kárt okozott bűnszervezet tagjai is. A BSA immár 4. éve végzi az ország különböző részein működő vállalkozások meglátogatásán és tájékoztatásán alapuló NagyVizit programot.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A 2009-es BSA/IDC kutatás kiterjed a különböző személyi számítógépeken futó dobozos szoftverek illegális használatára, beleértve az asztali, a laptop, valamint az ultra-hordozható gépek, így a netbookok szoftvereit. Beletartoznak tehát az operációs rendszerek , a rendszer szoftverek - mint például az adatbázisok -, a biztonsági csomagok és az alkalmazási szoftverek, és szintén figyelembe veszi a legálisan ingyenes és a nyílt forráskódú szoftvereket is. A tanulmány nem foglalkozik a szoftverek egyéb fajtáival, mint a szerver- vagy nagyszámítógép-alapú szoftverek.
Jobb, ha tudod, mi jár az illegális szoftverhasználónak: Vigyázz min spórolsz, nehogy megüsd a bokád!