Pénzcentrum • 2010. február 22. 04:32
A Pénzcentrum exkluzív interjúja a Lidl működésének hátterét mutatja be: interjúalanyunk egy olyan fiatalember, aki több évig a Lidlnél dolgozott. Cikksorozatunk harmadik részében a Lidl és a piac viszonyáról esik szó: hogyan "készülnek" az alacsony árak, mitől függ egy-egy bolt forgalma? Természetesen nem kerüljük meg az örök rivális Aldival folytatott könyörtelen harc témáját sem.
Lidl: egy áruházlánc titkai! Exkluzív interjú, 1. rész
A második rész a Lidl nemzetközi botrányainak magyarországi lecsapódását jártuk körbe, beszéltünk a bolti lopásokról, és a munkatársakkal szembeni bánásmódról is:
Lidl: nyomozók, kamerák, öblítő a kabát alatt - Exkluzív interjú, 2. rész
Magyarországon a Lidl a 2004-es piaci megjelenés óta több mint 120 üzletet nyitott, és a cég folyamatos üzlethelyiség-keresése mutatja, hogy ez a szám biztosan növekedni fog - persze egyelőre még távol vagyunk a németországi lefedettségi szinttől, ahol ötezernél is több üzletükben vásárolhatunk.
Mennyire működnek hatékonyan ezek a boltok, van-e szükség ennyi áruházra? Hol szerezhetnek még piacot a keménydiszkontok?
A magyar piac egyértelműen telítődik. Jelenleg van közel 130 Lidl bolt, de nagyjából 300 olyan ingatlant vásároltak, ahol boltot nyithatnak. Nyilvánvaló, hogy nem lesz Lidl minden megvásárolt ingatlanon, egyelőre a menedzsment számára is kérdés, hogy konkrétan hány üzlettel szeretnék a magyar piacot ellátni.
Összehasonlításként: a konkurens Pennynek van 180-190 boltja, ezt a számot a Lidl is el akarja, el fogja érni. Jelenleg terveznek egy negyedik központi raktárat is Bács-Kiskun megyében, közel az M5-ös autópályához.
Az egyértelmű, hogy pörögnek a boltok, de ez természetesen régiótól függő. Nyilvánvaló, hogy a budapesti áruházak hozzák a legjobb számokat, forgalomban és vásárlószámban egyaránt. Mondjuk Kisvárdán, vagy Borsodban, ahol kevesebb az emberek fizetése, az egy termékre jutó fajlagos költés is kevesebb. Mások a számok ott, ahol a család vacsorája nem négy mélyhűtött pizza, hanem négy zsemle...
Mennyire reális a menedzsment elvárása a boltokkal szemben? Forgalomtól függően követelnek a dolgozóktól, a területi vezetőktől?
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Könnyen lehet, hogy Komlón csak a pénzbeli forgalom kisebb, de a boltba ugyanannyian mennek be, mint Budapesten. Tehát elképzelhető, hogy Komlón is ugyanannyian vásárolnak, viszont jóval kevesebbet költenek. Ettől függetlenül a boltvezető, a területi vezető a mérőszámaira van utalva: a kisebb forgalmú helyeken csökkentik a dolgozói létszámot, így próbálják növelni a hatékonyságot. Az azonban egy másik kérdés, hogy így a kevesebb dolgozónak kell jóval többet teljesítenie. Nem lehet tehát azt mondani, hogy arányosan könnyebb lenne a boltok, a dolgozók helyzete.
Gyakran vádolják a multinacionális cégeket az irreálisan alacsony árakkal: a Lidlnél is előfordul, hogy vélhetően a beszerzési árnál olcsóbban értékesítenek egy-egy terméket.
Nyílt titok, hogy kegyetlenül letörik az árakat: persze, szép dolog, hogy kiírják, hogy ez és ez a termék hazai beszállítótól származik, de ezek a vállalatok egytől egyig rá vannak kényszeríve az irreálisan alacsony árakra. Kipréselik a legkedvezőbb árakat a beszállítókból: az nem érdekli őket, hogy egy év múlva csődbe megy a cég. Az olcsóság célja pedig szentesíti az eszközt.
Hallottam olyasmit is, hogy utólagosan történt szerződés-átírás, változtatás, módosítás. A cél a legtöbb esetben az, hogy az ár nehogy úgy jöjjön ki, mintha beszerzési ár alatti értékesítésnek tűnne.
Mennyire számít itthon is ős-ellenségnek az Aldi? Hogyan viszonyulnak a konkurenciához a Lidl dolgozói?
Az Aldi világszerte az ősi konkurencia, itthon is félnek tőle. Az általános megítélés szerint az Aldinak egy problémája van Magyarországon: túl későn jött be a piacra, el van csúszva időben.
Érdekes, hogy az Aldi néhány vezetőt átcsábított a Lidltől; a jobb fizetésért sokan át is mentek, főleg területi vezetői pozícióba. Ezek a munkatársaknak már nem kell bemutatni a magyar piacot, ismerik a fortélyokat, a kiskapukat, ráadásul nagyságrendekkel kevesebbet kell költeni a kiképzésükre. A kérlelhetetlen konkurenciaharcot bizonyítja az is, hogy a Lidl és az Aldi olyan szinten vetélytársak, hogy nem dolgoznak egymás beszállítóival. Ez természetesen törvényellenes dolog, de megtalálják a kiskapukat.
Lidl-berkekben köztudott, ha X cég Lidl-beszállító, de elkezd az Aldinak is szállítani, akkor több millió forintos kötbérre számíthat. Ha pedig nem írja alá az Aldival szembeni tiltó klauzulát, megköszönik neki az együttműködést, a cég termékei pedig soha többé nem lesznek ott a Lidl polcain. Jelenleg annyira monopolizált a piac, hogy ezt is meg lehet csinálni...