Pénzcentrum • 2010. január 19. 05:21
2008-ban az EU 27 tagállamát tekintve a lakosság 17 százalékát fenyegette szegénység, ami azt jelenti, hogy a különféle szociális támogatásokkal együtt sem érte el jövedelmük a szegénységi küszöbnek megfelelő értéket - derül ki a EU statisztikai hivatalának legfrissebb adataiból.
2005 óta a szegénységgel fenyegetett lakosság aránya állandónak, 16-17% körülinek mondható. Definíció szerint azok sorolhatók szegény kategóriába, akiknek a rendelkezésre álló jövedelme nem éri el az egy főre jutó rendelkezésre álló jövedelem nemzeti medián értékének 60 százalékát.
A legmagasabb szegénységi aránnyal 2008-ban Lettország rendelkezett, ahol a lakosság 26 százaléka él küszöb alatti jövedelemből. Őket köveri Románia (23%), Bulgária (21%), Görögország (20%), Spanyolország (20%), és Litvánia (20%). A legalacsonyabb a szegények aránya Csehországban, ahol mindössze a lakosság 9 százaléka tartozik ebbe a körbe, őket követik a hollandok és a szlovákok 11 százalékkal.
Hazánk a maga 12 százalékos arányával egy csoportba sorolható Ausztriával, Dániával, Szlovéniával és Svédországgal.
Meg kell persze jegyezni, hogy ez az érték minden egyes országban különböző, vagyis ez a szegénységnek egy relatív mérőszáma, az egyes országokra vontakozó szegénységi adatok csak korlátozottan összehasonlíthatók.
A gyerekek a legszegényebbek!
Külön a gyerekek körében vizsgálva a relatív szegénységet azt látni, hogy 2008-ban minden ötödik gyermeket fenyegetett szegénység. A 17 év alattiak körében, a 27 tagállamot tekintve 20 százalékos volt ugyanis küszöbb alatt élők aránya. A legrosszabb adatokat Románia (33%), Bulgária (26%), Olaszország (25%) és Lettország (25%) szolgáltatta, míg Dániában, Szlovéniában és Finnországban kevesebb mint minden nyolcadik gyereket érint a szegénység.
Az idősek szintén a veszélyezetett kategóriába tartoznak, jellemzően ők is relatíve alapcsony jövedelemből élnek. 2008-ban a 65 év felettiek 19 százaléka számított szegénynek az EU 27 tagállamában. Ezen belül Lettországban votl a legmagasabb az arányuk (51% !), de Cipruson (49%), és Bulgáriában (34%) is rendkívül magas az arányuk. Meglepő módon hazánkban élnek relatíve legkevesebben szegénységben az idősek közül: mindössze 4 százalékuk (ami definíció szerint ugye azt jelenti, hogy a 65 év felettiek rendelkezésre álló jövedelmének medián értékének 60 százalékánál 4 százalékuk keres csak kevesebbet.)
Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatottság jelentősen csökkenti a szegénység kockázatát, hiszen a 18-65 év közöttiek körében, akik jellemzően dolgoznak, jóval alacsonyabb a szegénység előfordulása, mint a fiatalabbak, illetve idősebbek esetében. Külön a foglalkoztatottak körében mért szegénységi arány átlagosan 8 százalékos volt az EU-ban: a csehországi 4% és a Román 17 százalék között szóródva.
A románokkal együtt, mi is nélkülözünk!
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A szegénység előbb bemutatott relatív mércéje nem mutatja feltétlenül a tényleges életszínvonalat. Ennek mérésére jobb módszernek számít az anyagi nélkülözés (material deprivation) vizsgálata.
Az anyagi nélkülözés mérésekor a népesség azon arányáról beszélhetünk, amely nélkülöz számos olyan javat és szolgáltatást, amelyek alapvetőnek tekinthetők ahhoz, hogy az érintettek tisztességes, rendes életet folytathassanak abban az országban, ahol élnek.
Az EU statisztikai hivalatának értelmezése szerint nélkülözőnek tekinthető az, aki az alább felsorolt kilenc jószág, vagy szolgáltatás közül legalább hármat nélkülözni kénytelen, vagy nem engedheti meg magának: váratlan kiadások; évi egy hét szabadság (nem az otthonában); hátralékok fizetése (jelzálog vagy lakbér, közmű számlák vagy magasabb vásárlási részletfizetés); húsos étel, minden másnap, csirkével vagy hallal; a lakás megfelelően melegen tartása; mosógép; színes tv; telefon; saját autó.
Az említett definíció szerint a 27 tagállam összlakosságának 17 százaléka számított anyagilag depriváltnak. A legtöbben Bulgáriában (51%), Romániában (50%), Magyarországon (37%), és Lettországban (35%) nélkülöztek.
Az adatok alapján az Unió lakosságának 37 százaléka egyáltalán nem engedhetett meg magának nyaralást 2008-ban, 10 százalékuknak még arra sem futotta, hogy a téli hónapokban megfelelő hőmérsékletet biztosítson lakásában, 9 százalékuknak nem jutott minden második nap húsos ételre, és ugyanennyien vannak azok is, akiknek nincsen autójuk.