Pénzcentrum • 2009. május 13. 09:47
2009 első két hónapjában a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyisége 4,2 %-kal csökkent, ami közel 2 %-os értékbeli csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest. A csökkenés egyik fő oka az, hogy a gazdasági válság hírére a fogyasztók visszafogták az élelmiszer és háztartási vegyi áru vásárlásaikat - derül ki a GfK Hungária legfrissebb kutatásaiból.
Így a háztartások inkább kevesebbet vásárolnak a megszokott napi fogyasztási cikkekből, de jellemzően nem helyettesítik a megszokott márkáikat olcsóbb márkákkal. A 2008-as év végén a globális hitelválság kirobbanásával Magyarországon is felerősödtek a recessziós trendek. Gazdasági elemzők becslései alapján a 2009-re várható GDP 4-10 %-kal esik vissza.
A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem által a lakosság körében közösen vizsgált komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) is hűen tükrözi a közhangulatot. 2008 utolsó negyedévében a bizalmi index 26 százalékponttal csökkent, majd az esés további 10 ponttal folytatódott 2009 első negyedévében is. A Komplex Fogyasztói Bizalom Index a mérés kezdete, 1996 óta a második legalacsonyabb értéket érte el.
Az öt komponensből felépülő komplex mutatószám egyik fő komponensét alkotó Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) 29 ponttal esett vissza 2009 márciusára a 2008 szeptemberében mért 155 pontról, amely azt mutatja, hogy a fogyasztók lényegesen negatívabban ítélik meg a saját és az ország rövid és hosszú távú (5 éves) gazdasági kilátásait, mint néhány hónappal korábban. A Bizalom Index másik fő komponense a Vásárlási Hajlandóság Indexe (VHI) is sosem látott mélypontra, 102 pontra zuhant vissza, vagyis a háztartások reakciója a válság tényére jellemzően az, hogy elnapolják a tervezett tartós fogyasztási-cikk vásárlásaikat.
"Hasonló tendencia figyelhető meg a napi fogyasztási cikkek piacán is. 2009 első két hónapjában közel 2 %-kal maradt el a piac forintban mért forgalma az előző év azonos időszakától. Az értékbeli csökkenés mögött részben az alacsony infláció áll, amely fékezi a forgalom összértékének növekedését - mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.
Bár az év első három hónapjában fokozatosan emelkedő tendenciát mutat a KSH az élelmiszerek inflációs rátájának tekintetében, a márciusban mutatott 5,2 %-os érték még mindig jóval alacsonyabb, mint a 2008-as év első három negyedévében mért 12 % körüli érték. "A piac csökkenésének fő oka mégis az, hogy a háztartások visszafogták az élelmiszer és háztartási vegyi áru vásárlásaikat. 2009 első két hónapjában 4,2 %-kal csökkent a háztartások által megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyisége" - tette hozzá Kovács Krisztina.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A válság ellenére azonban nem indult el a fogyasztók körében a korábbi időszakoknál intenzívebb vándorlás az olcsóbb árkategóriájú termékek irányába. Évek óta megfigyelhető tendencia ugyan Magyarországon az általában alacsonyabb árszintet képviselő sajátmárkás termékek fokozatos térnyerése, de ez a tendencia nem erősödött fel az elmúlt hat hónapban. Vagyis a válság hatására a háztartások inkább kevesebbet vásárolnak a megszokott napi fogyasztási cikkekből, de jellemzően nem helyettesítik azokat olcsóbb márkákkal.
A kereskedelmi csatornák részesedése a napi fogyasztási cikkek piacán a tavalyi év második felében tapasztalható tendenciáknak megfelelően alakult. A szupermarket csatorna erősödése folytatódott, és míg 2008 első negyedévében 17 %-os piaci részesedéssel rendelkeztek, addig ez a szám 19 %-ra nőtt az idei első negyedévben. A növekedés mögött egyrészt a csatorna expanziója áll (több lánc is jelentős számú új üzletet nyitott, illetve alakított át szupermarketekké), másrészt a vásárlási szokások fokozatos változása a kisebb kosárméret és a gyakoribb vásárlások irányába mutat, amely tendencia kedvez a csatorna adottságainak.
A hipermarket csatorna részesedése a tavalyi szinten maradt, míg a diszkontok részesedése 1 százalékponttal elmarad a tavalyi szinttől. A diszkontok részesedésének csökkenése mögött az egyes láncok eltérő teljesítménye áll.