MTI • 2020. október 6. 18:04
Több mint kétszázmilliárdos pluszban zárta az első félévet idén a jegybank, mint írják, ez a járványügyi intézkedéseknek köszönhető. A nyereség több, mint 150 milliárddal az előző éves előtt áll. Csak kamat eredményen keletkezett majdnem harmincmilliós nyereség, az MNB a gyenge forinton és a járvány miatti devizakiadásokon is keresett.
- áll az MNB gazdálkodásáról összeállított jegybanki jelentésben. Az MNB számviteli mérlegfőösszege a fél év végén 15 171,9 milliárd forintot ért el, 2 824 milliárd forinttal, tehát több mint 20 százalékkal meghaladva a tavaly év végit. Mint írják: a jelentős mértékű bővülés mögött a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítására tett jegybanki lépések állnak. Ezek keretében az MNB átalakította és kibővítette monetáris politikai eszköztárát.
- Eszközoldalon az újonnan bevezetett fedezett forinthitelek, az állampapír-vásárlási program, az újraindított jelzáloglevél-vásárlási program, az NHP konstrukciók és a növekedési kötvényprogram (nkp) keretében meghozott intézkedések, illetve az arany- és devizatartalék egyidejű növekedése mellett járultak hozzá a mérlegfőösszeg növekedéséhez. Ezzel ellentétes irányba hatott az egynapos hitelek állományának mérséklődése.
- Forrásoldalon a bankok likviditása az egynapos betétekből az új 1 hetes betétekbe terelődött át. A költségvetés forintbetétének állománya a második negyedéves devizakötvény-kibocsátásokból adódó konverzió miatt emelkedett. Tovább bővült a forgalomban lévő készpénz állománya, és nőtt a jegybank saját tőkéje is, amit a kiegyenlítési tartalék és az eredmény növelt, a kifizetett osztalék csökkentett.
A gyegébb forintból is profitáltak
A forint kamateredmény 12,3 milliárd forint volt, ami 3,2 milliárd forinttal kevesebb a 2019 azonos időszakában elértnél. Ez egyrészt abból adódott, hogy a monetáris politikai eszközökből származó kamatbevételek emelkedését meghaladta a forintlikviditás lekötéséhez igénybe vett instrumentumok után, valamint a költségvetés forintbetéte után fizetett kamatok növekedése. A csökkenés másik oka, hogy a hitelintézetekkel kötött kamatswapok nyeresége alacsonyabb lett a két időszak viszonylatában.
A deviza kamat- és kamatjellegű eredmény 3,5 milliárd forinttal 16,3 milliárd forintra nőtt, döntően az emelkedő devizatartalékok utáni magasabb kamatbevételek miatt. Az év első felében a devizaárfolyam-változásból származó eredményt részben a devizaeladások, részben a forint hivatalos árfolyamának és bekerülési árfolyamának eltérése határozta. A realizált árfolyamnyereség a 2019 első felében keletkezett 38,8 milliárd forint után, 2020 első hat hónapjában 206,6 milliárd forint volt. Ehhez a gyengébb forintárfolyam, az ÁKK tranzakciói, a koronavírus-járvány elleni védekezéssel járó devizakiadások és a nemzetközi tartalékok kezeléséhez kapcsolódó tranzakciók egyaránt hozzájárultak.