Forrás Dávid • 2018. május 30. 11:30
Magyarországon elképesztő mennyiségű időt töltenek a gyerekek a TV előtt, egy friss kutatás szerint áprilisban 4 és 17 éves kor között két és fél órát. Ez alatt az idő alatt pedig nemcsak műsorokat néznek, hanem reklámokat is. A második legnagyobb tévés hirdető szegmens hazánkban az élelmiszerszektor, a termékosztályok között pedig messze verik a teljes mezőnyt. Mivel a gyorsan fogyó árucikkek közül, ide tartoznak az élelmiszerek is, a szeletes csokoládékat és a tejalapú desszerteket hirdetik a legnagyobb súllyal, annak jártunk utána, hogy milyen hatással lehet a gyerekek agyára, hogy állandóan cukros, egészségtelen élelmiszerek reklámjait bámulják.
Többször foglalkoztunkmár azzal a témával, hogy Magyarországon elképesztően sokat néznek az emberek televíziót. A Nielsen közönségmérés áprilisi adatai szerint egy átlagos tévénéző 263 percet nézte a tévékészüléket naponta, ami nagyjából 4 óra 23 percnek felel meg. Bár az idősebbek jelentősen többet ülnek a tévé előtt, mint a fiatalok, az átlagos tévézéssel töltött idő 4 és 17 éves kor között is 150 perc, tehát két és fél óra. Természetesen ezen idő alatt nemcsak műsorokat néznek, hanem reklámokat is.
Áprilisban a második legtöbbet hirdető szektor az élelmiszeripar volt Magyarországon, csak a kereskedelem előzte meg, az is elhanyagolható mértékben. Amennyiben viszont termékosztályokra bontjuk a reklámokat, akkor viszont már egyértelmá az élelmiszerkereskedelem előnye, elérésben közel 16 százalékot vert rá a második helyezett hiteltermékekre.
Konkrét termékeket a Nielsen áprilisi kutatásában nem, csak a 2018 első negyedévéről szóló elemzésében találunk, de nincs okunk azt feltételezni, hogy radikális változás történt volna egy hónap alatt a reklámösszetételben. 2018. január és március között, a gyorsan fogyó árucikkek között (ilyenek többek között az élelmiszerek, a tisztítószerek és a kozmetikai termékek is) az öt legnagyobb reklámelérést produkáló termékosztály a 4 éves kornál idősebb lakosság körében
- a szeletes csokoládé,
- a puding, tejalapú desszert,
- a kávé,
- a fogkrém és
- a bonbon volt.
A fenti adatok alapján egyértelmű, hogy a legtöbbet hirdetett élelmiszerek nem esnek az egészséges kategóriába. Ez többek között azért is probléma, mert Magyarországon nagyon magas az elhízottak aránya, a többek között ebből adódó szív- és érrendszeri megbetegedések pedig vezető haláloknak számítanak. Hazánkban az OECD adatai szerint 2013-14-ben a 15 éves gyerekek 16 százaléka volt elhízott vagy túlsúlyos, 2001-2002-ben pedig ez az arány még csak 12 százalékos volt, a helyzet tehát egyre csak romlik (2015-ben a felnőttek között még rosszabb volt ez az érték, 30 százalék, amivel a negyedik legelhízottabnak számít Magyarország az OECD-tagok között).
Van összefüggés a reklámok és a túl sok evés között?
Ha állandóan élelmiszerekről néznek reklámokat a gyerekek, az eredményezheti azt, hogy többet esznek, amitől pedig elhízhatnak. A Yale Egyetemen 2009-ben végeztek egy kutatást, ami azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés lehet az ételekről szóló reklámok és a gyerekek étkezési szokásai között. A kísérlet keretein belül külön-külön 118 gyereknek vetítettek le egy részt egy népszerű Disney-sorozatból. A vetítés alatt a 7 és 11 év közötti gyerekek egyedül voltak, ugyanakkor kitettek nekik egy pohár vizet illetve egy kis ropogtatni valót.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A gyerekeket két csoportra bontották. Az egyik csoportba tartozó gyerekeknek a vetítés közben ételreklámokat mutattak, a másik csoportba tarozóknak viszont más típusú hirdetést vetíttek le. Az Egészség Pszichológiája (Health Psychology) című folyóiratban 2009-ben publikált eredmények szerint
A kutatók cikkükben kiemelték, hogy egyéb változók, például a gyerekek életkora, testsúlya, neme, etnikai hovatartozása illetve, az, hogy mikor evett utoljára, nem voltak hatással az elfogyasztott ropogtatnivaló mennyiségére.