Pénzcentrum • 2013. július 1. 10:02
Két recessziós hullámban láthatóan romlott a vállalati versenyképesség az elmúlt években. A helyzet az idéntől konszolidálódhat végre, de vannak tényezők, amelyek rontják a képet. Egyrészt a versenyképesség-javulás ára, hogy a bérek rovására alkalmazkodnak a vállalatok. Másrészt azzal, hogy a kormányzat egyre növeli a vállalatokat terhelő adókat, a versenyképesség nem feltétlenül javul annyira, mint amennyire a mutató jelzi.
Tavaly a recessziós környezetben jelentősen csökkent a vállalatok jövedelmezősége. Az idei év elejéről rendelkezésre álló adatok megerősítették, hogy - összhangban a márciusi előrejelzéssel - elkezdődött a jövedelmezőség helyreállítása, írja a héten megjelent inflációs jelentésében a vállalati versenyképességet értékelve a jegybank.
Az MNB szakértői az egy dolgozóra jutó hozzáadott értéket (termelékenységet), illetve a munkaköltségek alakulását vizsgálták. A két mutató változásából lehet következetni a versenyképesség változására. Amennyiben a termelékenység gyorsabban emelkedik, mint a munkaköltség, akkor a vállalati jövedelmezőség javul, ellenkező esetben romlik.
Az elmúlt tíz évben nem sokszor haladta meg a termelékenység éves dinamikája a munkaköltségét, és ahogy az alábbi ábrán látszik, a legutóbbi két recessziós időszakban különösen sokat (és tartósan) romlott a jövedelmezőség. 2008-09-ben a termelékenység süllyedését csak késve és visszafogottan követte a munkaköltség alakulása, majd 2011 elejétől az európai adósságválság újra a vállalati versenyképességet sújtotta.
A béreken spórolva próbálnak túlélni a vállalatok
A jegybank várakozásai szerint az idén fordul a helyzet, és ezt az első negyedév adatai sem cáfolják. A versenyszféra vállalatai a gyenge keresleti környezetben nem a fogyasztói árakban alkalmazkodtak, hanem a jövedelmezőségüket a bér- és egyéb költségek visszafogásával próbálták javítani. Mindezzel összhangban az év elején a versenyszférában a minimálbér feletti kereseti kategóriákban csak mérsékelt bruttó béremelések történtek. (Kérdés persze, hogy később a bérskála a későbbiekben helyrerázódik-e vagy sem.)
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 10 millió forintot, 15 éves futamidőre, már 7,21 százalékos THM-el, havi 89 803 forintos törlesztővel fel lehet venni a CIB Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az Erste Banknál 8,04% a THM, a Raiffeisen Banknál 8,09%; az UniCredit Banknál 8,12%, a K&H Banknál 8,31%, akárcsak az OTP Banknál. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A vállalati jövedelmezőség helyreállítása előretekintve is mérsékelt bérdinamikát és javuló termelékenységet tesz szükségessé - állapítja meg a jegybank a jelentésében. Előbbi kialakulását a tartósan laza munkapiaci környezet bérleszorító hatása is támogathatja, így a szakértők arra számítanak, hogy az aktuálisan alacsony inflációnak köszönhetően az inflációs várakozások is alacsony szinten maradhatnak, ami támogathatja a visszafogott bérnövekedés középtávon történő fennmaradását.
Látható ugyanakkor, hogy a lassú versenyképesség-javulás nem elegendő ahhoz, hogy a megelőző évek romlását kompenzálja. Ráadásul a fenti vizsgálat azon a logikán alapul, hogy az előállított hozzáadott értéken a vállalat és a dolgozók maradéktalanul osztoznak. Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy a nemzeti számlák statisztika "hozzáadott érték" kategóriája néhány új adóelemet nem tartalmaz, vagyis a vállalati jövedelmezőség kisebb mértékben javul, mint amekkora a termelékenység és a munkaköltség dinamikáiból adódik.
A gyenge vállalati jövedelmezőségnek a béreken kívül az inflációra is hatása van, nem véletlen, hogy a fogyasztói árindex több évtizedes mélyponton van. Ezen felül a munkapiac lazasága a foglalkoztatottság bővülésének is gátat szab.