Pénzcentrum • 2012. május 27. 20:33
Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) előzetes, 2010. évi regionális adatai a régiók közötti különbségek és a hazai gazdaság főváros-központúságának további fokozódását jelzik - áll a KSH területi statisztikájában, amelyben a GDP területi eloszlását vizsgálja. Az egy főre jutó GDP értéke az országos átlaghoz képest csökkent (0,5-1,8 százalékponttal) a lemaradó Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld régiókban az előző évihez képest. A fejlettebb Közép- és Nyugat-Dunántúl említett mutatójának értéke a 2010. évi 3,5 és 1 százalékpontos növekedés ellenére is a 2007. évi szint alatt maradt.
A bruttó hazai termék (GDP) 2010-ben 26 748 milliárd forint volt piaci beszerzési áron, ennek 49,6%-át Közép-Magyarországon, 25,2%-át a Dunántúlon állították elő és ugyanekkora arányt képviselt az Alföld és Észak nagyrégió is. Az előző évihez képest a központi régió és a dunántúli országrész részesedése azonos mértékben (0,4 százalékponttal) nőtt, az alföldi és északi térségben lévő régiók részaránya pedig 0,8 százalékponttal csökkent. 2007-2010 között a GDP-hez való hozzájárulás közel azonos volt az ország két része között, kivéve 2009-et. Abban az évben a dunántúli országrész részesedésének 1,4 százalékpontos csökkenésével szemben a központi régió azonos mértékben növelte részarányát 2008-hoz képest. Az Alföld és Észak nagyrégió 2010. évi gazdasági teljesítményének mérséklődését, az Észak-Alföld feldolgozóipari termelésének - ezen belül is leginkább az elektronikus fogyasztási cikk gyártásának - visszaesése okozta.
Az
egy főre jutó bruttó hazai termék 2010-ben országosan 2 millió 675 ezer
forint volt, az egy évvel korábbi értéket folyó áron 119 ezer forinttal
haladta meg. A fajlagos mutató értéke valamennyi régióban növekedést
mutatott, közülük a legjelentősebb a Közép- és a Nyugat-Dunántúl régióké
volt, és amelyek 9,1 és 5,7 százalékponttal nőttek a gazdasági válság
2009. évi alacsony szintjéhez képest.
Az egy főre jutó GDP alapján a régiók közötti különbségek 2010-ben tovább nőttek, miközben a fejlettségi rangsoruk nem változott az előző évihez képest. Közép-Magyarország fajlagos mutatójának értéke 2008-ban 2,6-szerese, 2009-ben 2,7-szerese, 2010-ben pedig 2,8-szerese volt a 2008 óta utolsó helyen álló észak-magyarországinak. A vidéki régiók esetében a két szélső értéket képviselő Nyugat-Dunántúl és Észak-Magyarország e mutatója közötti különbség lényegesen kisebb, 1,6-szeres volt 2010-ben.
A megyék fejlettségi sorrendjében 2010-ben, az egy főre jutó GDP alapján nem volt jelentősebb mozgás; 7 megye megőrizte a helyét, 4-4 megye egy, 2-2 megye két helyet javított, illetve rontott pozícióján. A főváros országos átlaghoz viszonyított egy főre jutó GDP-je az országos átlagnak 2,3 -szerese volt 2010-ben, amely 3,2, 11,1, illetve 14,6 százalékpontos növekedés 2009, 2008 és 2007-hez képest. Budapest mellett országos átlag feletti értékkel Győr-Moson-Sopron, és Komárom-Esztergom megyék rendelkeztek kivéve a 2009. évit. A gazdasági válság mélypontján, 2009-ben Komárom-Esztergom megye fajlagos mutató értéke 8 százalékponttal visszaesett az előző évihez képest, majd a 2010-es 7,4 százalékpontos növekedés ismét a megyei rangsor második helyére emelte. Pest megye egy főre jutó bruttó hazai terméke 2010-ben 79,7%-a volt az országos átlagnak, ami 13,4 százalékpontos csökkenés a 2007. évihez képest. A rangsor utolsó két helyén továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye osztozik, fajlagos mutatóértékük lemaradása az országos átlagtól 46,5 és 55,3%-os volt. Budapest és Nógrád megye közötti különbség - az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték alapján - tovább nőtt, 2009-ben 4,9-szeres, 2010-ben 5,2-szeres volt. E fajlagos mutató alapján rendezett megyei rangsor élén álló Győr-Moson-Sopron és az utolsó helyen álló Nógrád megye között 2,5-szeres volt a különbség 2010-ben, szemben a 2009. évi 2,3-szeres aránnyal.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Az
Európai Unió tagországainak egy főre jutó GDP adatai
(vásárlőerő-paritáson) alapot adnak a hazai mutatók nemzetközi
összehasonlítására. A 2010. évi magyarországi GDP (15 808 euró) az EU
átlagánál 35,2%-kal kevesebb. A fajlagos mutató vásárlóerő paritáson
mért értéke 3,3 százalékponttal haladta meg a 2007. évit. Eszerint a
gazdasági válság éveiben lelassult Magyarország gazdasági felzárkózása
az európai uniós átlaghoz. 2010-ben régiós szinten egyedül
Közép-Magyarország mutatója haladta meg (8,5%-kal) a közösség átlagát, a
két legfejlettebb régióé - Közép-és Nyugat-Dunántúl - több mint a felét
(56,2, illetve 61,0%) érte el, míg a négy kevésbé fejlett régió
teljesítménye az átlag négytizede körül szóródott (39,2-43,8%).