Világgazdaság • 2010. február 19. 08:19
Az EU által támogatott projektek végrehajtásának felgyorsítását szorgalmazta az Európai Bizottság képviselője a Környezet és energia operatív program (KEOP) tanácskozásán Budapesten. Maksi Mátyás, a brüsszeli végrehajtó testület regionális politikai főigazgatóságának országmenedzsere arra figyelmeztetett, hogy már 2010 végén bajba kerülhet Magyarország, ha nem teljesíti az idei kifizetési előirányzatot, mert a kifizetetlen uniós pénzt nem használhatja fel másra - írta a Világgazdaság.
A környezetvédelmi tárca fejlesztési igazgatósága által szervezett, telt házas szakmai rendezvényen az illetékes hazai intézményi vezetők ugyancsak értésre adták, hogy sürgősen munkára fognák a nyerteseket. Ambrovics Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes irányító hatóságának vezetője elmondta: a KEOP-nál az előirányzat szerint az idén 6,7, jövőre 23,9, 2013-ban pedig 77,4 milliárd forintnyi kifizetést kellene teljesíteniük csak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA). Ehhez viszont ütemes projektvégrehajtás szükséges: "2011-től már nem szabadna mással, mint a fejlesztések megvalósításával foglalkozni" - mondta.
Az is egyértelműen kiderült, hogy portfólióra vetítve 55 százalékos a 0-3 hónapos, 20 százalékos a 3-6 hónapos és 25 százalékos a 6 hónap feletti késések aránya. Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy legveszélyesebb a csúszás a nagyprojekteknél, mert ezek nagy értékű beruházások és magas a támogatási intenzitásuk, ezért sok a vesztenivaló. Az NFÜ főigazgatója külön is kiemelte a feltűnően késlekedő dél-alföldi és az észak-alföldi ivóvízminőség-javítási, a dél-balatoni és a budapesti komplex szennyvízkezelési, valamint a Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron és a közép-Duna-vidéki hulladékgazdálkodási nagyprojektet.
A KEOP energia részével kapcsolatban két fontos megjegyzést tett az EU képviselője. Egyrészt felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az operatív program elfogadásakor 2007 december végéig ígérte a nemzeti energetikai cselekvési terv kidolgozását Brüsszelnek, ám azóta is adós ezzel. Nyilván ennek is része lehet abban, hogy az energetikai fejlesztésekre szánt - EU-összehasonlításban egyébként az uniós átlag felével egyenértékű - keret tekinthető a KEOP kritikus pontjának.