Holnemvolt tábla szedi áldozatait a fővárosban: sorra akadnak fent rajta az autósok

Pénzcentrum • 2019. szeptember 28. 07:00

Valamilyen építkezés, vagy eseméy miatt tettek ki tiltótáblát egy budapesti utcában, csakhogy a jelzés kihelyezésekor egy csomó autó parkolt a lezárt területen. Ekkor is jön a büntetés, elvontathatják a kocsit? Meg lehet úszni valahogy a dolgot? A Pénzcentrum a Kreszprofesszorral fejtette meg a volt-nincs táblák körüli jogi helyzetet.

Egy egészen abszurd szituációról küldött fényképet a Pénzcentrum egyik olvasója: egy fővárosi utcában valami miatt egy szakaszra parkolási tilalmat hirdettek. Ki is tették a megfelelő táblát, rajta egy papírral, hogy mettől meddig nem lehet ott parkolni, egy kiegészítő tábla pedig arra figyelmeztet, hogy aki mégis így tesz, annak elvontatják a kocsiját - megerősítés képpen egy szalagot is kifeszítettek a kérdéses szakaszon. Igen ám, de mindezt úgy, hogy a területen már autók parkoltak. A fotót 22-én, a kiírt parkolási tilalom kezdete után lőtte olvasónk, tehát nem túl valószínű, hogy egyszerre négy-öt autós is megszegte azt. Sokkal életszerűbb a másik verzió, és a beküldő szerint is utólag tették ki a táblát, húzták ki a szalagot, rá az autókra.

Arról nem tudunk, hogy elvontatták-e a kocsikat, vagy megbüntették volna őket. Pető Attila szerint gyanítható, hogy a jelzéseket nem szabályosan helyezték ki. A Kreszprofesszorként is ismert szakértő a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy a KRESZ mellett számos más rendelet is van, amit a közút kezelőjének be kell tartania:

Az egyik ilyen a táblákkal kapcsolatos jogszabály, amiben a többi között az szerepel, hogy a táblákat nem lehet csak úgy kidobálni az út szélére. A közút kezelője felel azért, hogy meg legyen tervezve a kihelyetés, a szabályoknak megfelően. Más nem tehet ki papírra rajzolt jelzéseket, csak azért, mert olyan kedve van.

A hivatkozott 83/2004-es GKM rendelet pedig kimondja, hogy a tábla alsó élének legalább 1,5 méter magasan kell lennie, a felső pedig maximum 4,1 méter magasan lehet. Tehát a képen látható tiltótábla már ennél a résznél megbukott. hiszen már szemre sincs meg a másfél méter. A vonatkozó szabályokat ugyanis nem véletlenül találták ki: ebben a magassági sávban vélhetően mindenki észreveszi, meglátja a táblákat.

A probléma az, hogy hiába van egy ilyen jogszabály, a KRESZ kimondja, hogy ezeket a jelzéseket a közlekedőknek be kell tartania. Ez azért visszás, mert, ha én látok egy jelzést, nem biztos, hogy azon kell gondolkodnom, hogy az szabályosan lett-e kihelyezve, hanem elméletileg amit ott jeleznek, azt be kéne tartanom

- magyarázta a Kreszprofesszor, aki szerint ha a fenti szituációban mégis büntetést kaptak az autósok, akkor hivatkozhatnak arra a jogi eljárásban, hogy oké, ott volt a tábla, de más is felel azért, hogy az jogszerűen legyen kihelyezve.

A jóhiszeműség elve miatt a vezető mondhatja azt például, hogy ő annyira lent nem is kereste a táblát, mert az van a jogszabályban, hogy azokat minimum 1,5 méteres magasságban kell elhelyezni. Ha a jelzés nem jogszerűen volt kihelyezve, akkor nem róható fel a szabálysértés. Másik jó példa ilyenre a lekopott útburkolati jel, mondjuk egy záróvonal: képzeljük el, hogy én ott sávot váltanék, a rendőr pedig megbüntetne, mondván: tavaly itt még záróvonal volt... Miközben én ezt nem tudom, most járok itt először

- példálózott Pető Attila. Hozzátette, a közterület kezelőjének joga van bármikor átformálni a közlekedési rendet, és ha korrekt, akkor kiteszi a vontatkozó táblát, hogy a forgalmi rend megváltozott, de ez nem kötelező.

De ilyen egy-két napos dolognál, mint a példában szereplő építkezés, vagy esemény, azért illik valamilyen formában figyelmeztetni a vezetőket. Előre kiírni, hogy itt fog történni valami. Olyat már láttunk, hogy filmforgatás miatt lezárnak egy utcát, és a rendőrök előre kitették, mikortól nem lehet megállni, és elvontatják az autókat. Vagy, amikor valamilyen ünnepség miatt van lezárás: akkor is jóelőre kitáblázzák, ettől eddig nem lehet megállni, aki mégis így tesz, annak elszállítják a kocsiját

- fogalmazott a Kreszprofesszor.

Így tilthatod meg, hogy a házad, üzleted elé parkoljanak

Gyakran látni, főképpen a fővárosban, hogy egyes üzletek előtt külön parkolóhely van kijelölve, kifejezetten a vásárlók, vagy az áruszállítók részére. Szélsőséges esetekben egyesek székekkel, vagy más tárgyakkal foglalják be maguknak a helyet. Ennek kapcsán Pető Attila kijelentette: egyféleképpen lehet jogszerűen megtiltani, hogy akárki odaparkoljon a bolthoz.

A helyi közútkezelőnek - ami a legtöbb esetben az önkormányzat illetékes osztálya - kell jelezni, hogy van egy ilyen igény, és kérelmezni kell a tábla jogszerű kihelyezését. Ők megvizsgálják, hogy mekkora az áruforgalom és a vevőforgalom például, aztán, ha jogosnak ítélik az igényt, akkor intézkednek. Ugyanakkor a történet másik felében ott vannak a parkolási gondok: kevés a hely, nem tudnak hol megállni, az autósok pedig morognak, hogy minden sarkon van egy üzlet kijelölt rakodóhellyel.

Helyfoglalás céljából semmilyen tárgyat nem lehet a közterületre kitenni, csak a hivatalos szervek intézkedhetnek a kijelölt rakodóhelyről, illetve azt útburkolati jelekkel is meg lehet erősíteni.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

A magánházaknál is ugyanaz a helyzet: csak a közterület kezelője intézkedhet, más nem tehet ki olyan táblát, hogy megállni tilos, "kivéve ittlakók".

Ki fogja ellenőrizni, hogy tényleg a lakók állnak-e ott? Pár éve egyébként változott a KRESZ-ben a kapu előtti várakozásra vonatkozó szabály is: most az van, hogy ha a tulajdonos engedélyezi, oda lehet állni. Épp ezért, ha a kapuban áll egy autó, a nem fogják csak úgy elvinni, megbüntetni. Maximum akkor, ha a tulajdonos bejelentést tesz, mert mondjuk nem tud tőle kiállni

- magyarázta a szakértő, aki szerint az ilyen ad-hoc jelleggel kitett "táblákért" egészen biztosan nem fogják megbüntetni az autósokat.

Mi történik, ha elvontatják az autót?

A megállási, várakozási szabályokat az ország területén egységesen a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet - közismertebb nevén a KRESZ - szabályozza. Az önkormányzatok a zöldterületük védelmében, illetve a behajtási, várakozási övezetek tekintetében hozhatnak rendeletet. Az autók elszállításáról a rendelet azt írja , hogy a rendőrség, a közterület felügyelet, a közút kezelője - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - elszállítással eltávolíthatja azt a járművet, amely a megállást vagy várakozást tiltó jelzőtábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik, vagy a megállási tilalom megszegésével, vagy a rendelkezésekben meghatározott megállási feltételek figyelmen kívül hagyásával szabálytalanul várakozik. Emellett azt is elviszik, aki a kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik, vagy a mozgáskorlátozottak gépkocsijai részére fenntartott, jelzőtáblával vagy útburkolati jellel megjelölt várakozóhelyen jogosulatlanul várakozik.

Amennyiben elvitték az autódat, érdemes az illetékes közterület kezelőjénél érdeklődni. Az elszállítás és a tárolás költségei az elszállított autó tulajdonosát terhelik, amelyet az 55/2009 IRM. rendelet határoz meg. Az elszállítás költsége személygépjármű esetén húszezer forint, míg tehergépjármű esetén hatvanezer forint. Elszállítás esetén a jármű tárolásának és őrzésének költsége naponta 1200 forint.

Ezeken az elszállítási díjakon felül az elkövetett jogsértésért pénzbírságot szabnak ki, vagy eljárást kezdeményezhet az eljáró közterület-felügyelő.

Címkék:
utazás, parkolás, bírság, kresz, büntetés, jogszabály, parkoló, záróvonal, behajtási engedély, mozgáskorlátozottak, filmforgatás budapest,